A 150 éves THONET

Idén ünnepli 150. születésnapját a világ leghíresebb széke. Ha a Thonet szót halljuk, legtöbbünknek valószínűleg ez a jellegzetes, sötétbarna hajlított szék, a No. 14 jut eszébe.

 

Nagyanyáink korában szinte nem akadt háztartás egy-két Thonet-szék mégpedig jó eséllyel a klasszikus stílusikonná vált No. 14-es modell nélkül. Aki pedig örömét leli a lomtalanításokban, a szemétkupacok mélyén még ma is fellelhet jobb-rosszabb állapotú eredeti példányt.

 

A Thonet-cég története azonban ennél jóval gazdagabb. Kevesen tudják, hogy a cégnek hosszú fennállása alatt számos neves tervező dolgozott, koruk stílusikonjait alkotva meg. És nem csak a legendás hajlított fából: a Thonet egy időben a csővázas bútorok terén is piacvezető volt.

 

A Thonet céget egy német asztalosmester, a boppardi születésű Michael Thonet alapította. A tehetséges mester később Bécsbe tette át székhelyét, ahol hamarosan nagy hírnévre tettek szert a családi vállalkozás által előállított bútordarabok. Thonet folyamatosan kísérletezett az újabb és újabb technikákkal: kezdetben hagyományos asztalosmódszerekkel, később hajlított laminált faanyagból, majd hajlított tömör fából készítette a székeket, szófákat, asztalkákat és még számtalan más használati tárgyat. Az olcsó és könnyű, ugyanakkor tetszetős bútorok hamar népszerűek lettek. Olyan klasszikusok készültek ekkoriban, mint a Thonet-jelképnek számító No. 14-es szék, a Café Daum- vagy Schwarzenberg-szék.

 

A 150 éves THONET

 

 

Thonet zsenialitása abban rejlett, hogy korában úttörő módon tömeggyártással állította elő termékeit. Családi vállalkozása időközben gyárakká fejlődött, ahol precíz sorozatgyártással készültek az azután elemikre szétszedve csomagolt és szállított bútordarabok. Szinte azt is mondhatnánk, hogy ő volt a bútorgyártás Henry Fordja. Ennek köszönhető, hogy a Thonet-termékek idővel a világ minden tájára eljutottak. A termékválaszték hihetetlenül széles volt: teniszütőtől színházi nézőterek székeiig, hintaszéktől fésülködőasztalig szinte bármit elő tudtak állítani a hajlított fából. Az eladást a korszerű marketingstratégia, a rendszeresen kiadott átfogó és tematikus katalógusok segítették.

 

Az alapító halála után a céget fiai vették át. Közülük a legtehetségesebb August Thonet volt, aki maga is számtalan egyedi formájú bútordarabot tervezett. Ezek némelyike annyira előremutató volt, hogy nem is érték meg a sorozatgyártást, viszont alapgondolatuk generációkkal későbbi tervezők bútorain köszön vissza. August Thonet nevéhez fűződik a kacskaringós folyondárra emlékeztető Demonstrációs szék is.

 

A 150 éves THONET

 

A historizmus korában egy időre a Thonet formavilága elveszti újító jellegét, és követi a polgári ízlésvilágot. A könnyed hajlított bútorokat felváltják a nehéz kárpitozott bútorok, a rojtok és buja ornamentika. A szecesszió korában azonban a Thonet-bútorok ismét a formatervezés élvonalába kerültek. Ekkortól válik rendszeressé, hogy neves formatervezők és építészek kapcsolódnak be a bútortervezés folyamatába. Ilyen volt a neves bécsi építész, Adolf Loos, akinek filozófiájába: “ami hasznos, az szép” kiválóan beleillettek a hajlítottfa-bútorok. A Café Museum modernizálásakor Thonet-székeket alkalmazott; ez volt az első alkalom, hogy egy építész egyszerű, ipari módszerekkel készült székeket helyezett el enteriőrjeiben. A tervezőknek köszönhetően a bútordarabok kortárs, friss formákat kaptak. Jó példa erre a bécsi építész, Otto Wagner ún. postatakarékpénztári széke, amelyet a bécsi Postatakarékpénztár épületéhez tervezett. Az öt fakeretből álló, rendkívül stabil, ugyanakkor könnyű ülőalkalmatosság a letisztult minimál stílus mintapéldája.

 

A 150 éves THONET

 

 

A bécsi építész-stílus talán legjellegzetesebb képviselője Josef Hoffmann ülőgépe 1905-ből. A funkció által meghatározott stílus, a bécsi építész-formatervezők munkásságának jellegzetessége később az art deco jellemzője lett. A Thonet-cégnek olyan bécsi építészek dolgoztak, mint Otto Prutscher, Adolf Schneck, Josef Frank vagy Ferdinand Kramer. Ekkoriban azonban még nem használták fel a híres tervezők nevét vevőcsalogatásra, az csak később, a csővázas bútoroknál lett szokás.

 

A csővázas bútorok az 1920-as évek végétől jelentek meg a Thonet kínálatában. A bútorokat neves a legjobb építészek tervezték, és a cég egészen a második világháborúig piacvezető maradt e téren. Az 1920-as években a magyar származású Marcel Breuer, azaz Breuer Marcell tervezte. A dessaui Bauhaus iskola tanára tudatosan és következetesen valósította meg a Bauhaus eszméit. 1925 és 1927 között számos jelentős terve született, amelyek közül legjelentősebb a No. B3-as modell, azaz a Kandinszkij után elnevezett Wassily-szék. A kubista csővázas széket a Thonet csak néhány évig gyártotta, a jogokat ezután eladták a Standard Möbelnek.

 

A kor bútortervezőit erősen foglalkoztatta egy konzolos szék kifejlesztése. Ennek egyik úttörője a holland építész Mart Stam volt, aki az építészet szerkezeti megoldásait szerette volna a formatervezésbe is átültetni. Stam konzolos székének gyártási jogait a Standard Möbel vásárolta meg, amelynek menedzsere a magyar származású Anton Lorenz volt.

 

A 150 éves THONET

 

 

Érdekes hatása volt a konzolos szék tervezésére az ún. Lorenz-monopóliumnak. Anton Lorenz, azaz Lorenz Antal Magyarországon született és az 1920-as években vándorolt ki Németországba. A bútorgyártás területén kezdett el tevékenykedni, és a Standard Möbel menedzsere lett. A céget 1929-ben megvásárolta a Thonet Mundus. Amnt azonban azt Lorenz a bíróságon bebizonyította, a céggel együtt a Mart Stam-féle konzolos szék gyártásának joga nem került a Thonethez, az továbbra is Lorenz tulajdonában maradt. Így a Thonetnek olyan modelleket kellet kidolgoznia, amelyek nem ütköztek a Lorenz/Stam szabadalommal. Ennek köszönhetően jöttek létre Breuer, Mies van der Rohe és a francia Guyot tervei.

 

Marcel Breuer kettős konzolos székét először egy 1930-as kiállításon mutatták be: minden idők egyik legjelentősebb csővázas bútordarabját még ma is gyártják. A lábaknál és a karfánál is konzolos kialakítású bútordarabot akkoriban különösen nehéz lett volna bármely stílusirányzatba besorolni. Maga Breuer is “stílus nélkülinek” titulálta.

 

Egy másik építész, Mies van der Rohe is kidolgozott egy konzolos székmodellt, amely stabilitás és forma tekintetében egyaránt felülmúlta Stam eredeti elképzeléseit. A széket a Thonet 1932-től gyártotta.

 

A 150 éves THONET

 

Nem maradhatott ki a Thonetnek tervező építészek sorából Le Corbusier sem. Leghíresebb darabja a Chaise Longue elnevezésű pihenőszék volt, amelyhez az inspirációt Thonet 19. századi hintaszéke adta. A többféle helyzetbe beállítható szék krómozott hajlított acélcsőből készült, fém szitaszövet, nyersbőr, bőr vagy textil ülésrésszel. A formák kialakításánál egy új tudományág, az ergonómia is segített.

 

A 150 éves THONET

 

A második világháború radikális változásokat hozott a Thonet cég életében, de szerencsére sikerült ezt a korszakot is átvészelni. További sikeres modellek születtek. Ilyen volt az Edelhard Harlis tervezte ST 664-es modell kúpos, csészealjszerű rétegelt lemez ülőkéjével és acéllábaival. Verner Panton széke 1955-ből szintén rétegelt lemezből készült, de műanyag változatban is kapható volt (utóbbit nem a Thonet gyártotta). A Gerd Lange-féle Flex székeket úgy tervezték, hogy azokat egymásba lehessen illeszteni.

 

A 150 éves THONET

 

Ahogy Kiss Éva művészettörténész elmondja, a Thonet cég történetének számos magyar vonatkozása is van. Az első hajlítottbútor-gyárat a történelmi Magyarország területén a Thonet testvérek alapították. Ez a felvidéki, ma Szlovákia területén található Nagyugrócon nyílt meg 1865-ben. A gyár a kezdetekben a másik két Thonet-gyár beszállítójaként működött, haamrosan azonban akkora igény mutatkozott a Thonet-bútorokra, hogy a nagyugróci gyárat is önálló gyártóközponttá kellett fejleszteni. Ahogy Európa számos nagyvárosában, így Pesten, illetve Budapesten is nyitottak üzletet. Az első lerakat a Vigadó tér 3. alatti Thonet-udvar volt, amely 1898-ban nagyrészt tűzvész áldozata lett. A Thonet-ház a Váci utca 11-ben (akkor még 18-ban) 1888/89-ben készült el, a Lechner Ödön tervezte épület volt Budapest első korszerű üzletháza. A Zsolnay-kerámiákkal burkolt épület ma is látható. A Thonet-gyár mellett azonban idővel számos hajlított bútorokat gyártó magyar vállalkozás létesült.

 

A 150 éves THONET

 

 

A Thonet sikere ma is töretlen. Az észak-hesseni Frankenbergben székelő vállalat, amelyet a névadó dinasztia ötödik generációja irányít, jelenleg a CF Group tagvállalata. 2008-ban a Muji japán tervezői gondoltak újra két igazi Thonet-klasszikust, a No. 14-es széket és Marcel Breuer csővázas konzolos székét. Előbbi kevésbé ívelt, letisztultabb, kortárs formát kapott, míg utóbbi 21. századi változata hajlított acélból készül.

 

 

A 150 éves THONET

 

A 150 éves THONET

 

 

Forrás:

hg.hu
Fatáj

 

További infó:

Thonet.com
commercialfurnituregroup.com

Szerzö: Lakberendezők Országos Szövetsége

A Lakberendezők Országos Szövetségének küldetése magas színvonalú lakás- és környezetkultúra népszerűsítése, a lakberendező és céges tagok tevékenységének támogatása.

Megosztás
OTP lakástakarékTrilakMAXCITYSolthy GallerySZéplak