Unokáink 300 éves házakban fognak lakni

Történelmi mélységbe süllyedt 2011-ben a magyarországi lakásépítés, de egyes számítások szerint idén megdől a negatív rekord, azaz a várhatóan 10 ezer alá eső lakásszám minden korábbit alulmúl. A mostani lakásállománynak 200-300 évig kellene kitartania.

 

Sok ismerősöm kérdezi – az évek óta szűnni nem akaró, egyre súlyosabb recesszió és az építkezést, költözést egyáltalán nem segítő kormányzati tevékenység hatására -, hogy hogy megy a „lakberendezői biznisz”? És valóban, az építőipar termelékenysége és lendülete kihat a belsőépítészet és lakberendezés területére is – hiszen rokon szakmák. Sőt, nemcsak, hogy rokonok, de egyik a másik nélkül nem tud teljes értékű, és valóban otthonos lakást adni.

A most közreadott híreket a FATÁJ foglalta össze, és érdekes – de legfőképp tanulságos – információkkal szolgálnak, minden építkezőnek, lakás felújítónak…

Unokáink 300 éves házakban fognak lakni

a Faipari ágazati gazdaságelemzés 2012. I. félév – első részéről

A 2012-es év lakásépítési (használatbavételi) adata a KSH adatai alapján alul fogja múlni a 2011-es lakásépítési számot, az idén felépített lakások száma be fog esni 10 ezres szint alá – véli a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. A hazai lakásállomány éves szinten 1 százalékos megújulásához évi 43 ezer lakás építése lenne szükséges. Idén ennek a számnak a negyede sem fog megépülni. A lakásállomány megújulásának elmaradása a hazai lakásállomány elöregedésére, a minőségi problémák felhalmozódására figyelmeztet. Az utóbbi 90 évben átlagosan évi 43 ezer lakás épült Magyarországon, de az éves adatok között rendkívül nagyok a különbségek.

Évi 10 ezer lakás felépítését feltételezve a hazai lakásállomány 400 évente újulna meg. Ilyen lakásépítési adatok mellett további legalább 200-300 éven át fenn kell tartani a mai lakóépületeket. A magas építészeti értéket nem képviselő lakóépületeknél ilyen távon mérlegelni kell, hogy az adott épület korszerűsítésénél a felújítás vagy pedig a bontás és a helyettesítő új építés a költséghatékony és a minőséget növelő megoldás. Figyelembe kell venni, hogy egy épülettel kapcsolatos kiadások túlnyomó részét nem az építési költségek, hanem az épület élettartam alatt elfogyasztott energia, ráfordított felújítási, karbantartási költségek teszik ki.

A következő években várható tendenciákat illetően fontos, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál. A többi évben az építési engedély adatok egyértelműen meghaladták a lakás használatbavételi adatokat. A múlt évben lényegében azonos volt az építkezések és az építési engedélyek száma.

A közel azonos építési engedély és használatbavételi engedély adatok a következő évre további csökkenést vetítenek előre a lakásépítések számában (nem minden engedélyezett lakás épül fel).

Az idei első három negyedévben a kiadott 7794 építési engedély 20 százalékkal meghaladta a 6509 használatba vett lakásszámot. Amennyiben ez az arány éves szinten is megmarad, az a 2012-es lakásépítési számok stagnálását vetíti előre a 2013-as évre. Kedvező fordulatot – de legalábbis a lejtmenet végét – az jelezné, ha az építési engedély számok egyértelműen és tartósan meghaladnák a használatbavételi engedélyek számát.

A hazai lakásállomány közelítően 4,3 millió lakásból áll. A hazai lakásállomány éves szinten 1 százalékos megújulásához évi 43 ezer lakás építése lenne szükséges. A KSH-adatok szerint ugyanakkor 2011-ben 12 655 lakás épült, 39,2 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben. Még az 1933-as világválság idején is több (17 874) lakás épült Magyarországon, mint 2011-ben. Az utóbbi 90 év statisztikai adatai alapján egyedül 1949-ben volt a 15 ezres szint alatt (13 251) a lakásépítések száma. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.
A társaság szerint a további brutális csökkenés érdekében két feltétel mindenképpen szükséges:

– A lakásépítési támogatásokról szóló kormányrendelet (új szocpol rendelet) 2012. január elsején lépett hatályba. Az új szocpol konstrukció vissza nem térítendő támogatást ad az építkező, új lakást vásárló családoknak. Az új szocpol támogatás mértékét növelni lenne szükséges az építésekre jutó áfa mértékéig. A jövő év során az új szocpol konstrukciót egy érdemi, jól működő lakásépítési támogatási formává kellene tenni.

– A lakásépítések, felújítások élénkítése érdekében szükséges lenne ebbe a szektorba uniós pénzeket helyezni. Ehhez az kell, hogy Magyarország már most felkészüljön a következő (2014-2020) uniós költségvetési periódusra, a szükséges támogatási konstrukciók előkészítésre kerüljenek. Szükséges az is, hogy több uniós tagállam együttműködésével sikerüljön elérni, hogy a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódusban a lakásépítések, lakásfelújítások támogatási lehetősége bővüljön. Ezzel lehetővé válna a közösségi (szociális szempontokat is figyelembe vevő) bérlakásépítések, lakásépítések támogatása, valamint az energiahatékonysággal, a fenntarthatósági szempontokkal összhangban lévő lakásfelújítások, város rehabilitációs programok forrásainak bővítése is.

Lakásügyi intézkedések nélkül a 2020-as EU célok – klímavédelem, az épületek energiahatékonyságának javítása; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem – nem érhetőek el.

Mivel a lakásügy, építésügy jelenleg széttagolt a kormányzatban, azszükséges lenne, hogy az érintett minisztériumok, egyéb szervezetek (például a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) előkészítő, koordináló bizottságot hozzanak létre. Ha ez nem történik meg 2012 során, akkor a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak alatt is valószínűleg folytatódik a hazai lakáságazat mélyrepülése.

 

Forrás: HVG

 

Szerzö: Lakberendezők Országos Szövetsége

A Lakberendezők Országos Szövetségének küldetése magas színvonalú lakás- és környezetkultúra népszerűsítése, a lakberendező és céges tagok tevékenységének támogatása.

Megosztás
>TrilakMAXCITYSolthy GallerySZéplak