Utólagos szigetelés

Az utólagos szigetelésre zömében régi házakban van szükség, de előfordul, hogy egészen új épületekben is szárítani kell a falakat. A probléma megoldása nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Manapság már többféle eljárás közül lehet választani.

 

Utólagos szigetelésÚj házaknál leggyakrabban a pincék szigetelése okozza a gondot. Ennek több oka is lehet: nem a körülményeknek megfelelő a szigetelés, vagy nem készül el a szigetelés másodlagos védelme, az épület körüli drénezés. Mindennek következtében a hóolvadás, vagy egy nagyobb eső után megjelennek a vízfoltok vagy akár a víz is.

 

A megelőzés érdekében fontos, hogy a szigetelés a várható mozgásoknak, vízterhelésnek ellenálljon. Egy szigetelés sosem önmagában működik, hanem az őt tartó és védő szerkezetekkel együtt. Sokan talán végig sem gondolják, hogy a víz mekkora nyomást tud kifejteni, különösen, ha elzártuk az útját. Gondoljunk csak a locsolótömlőre: ha megtörik, vagy a locsolófejnél elzárjuk, akkor érezni igazán a víz erejét. A talajban a ház mellett is ez játszódik le.

 

Hibaforrást jelenthet az új épületeknél a mellé épített lépcső, terasz. A terasz burkolatát fogadó beton mindig az épület szigetelése fölé esik, hiszen célszerűen a burkolat a belső burkolattal egy szintben, vagy az alá, legfeljebb 2-5 centiméterre kerül. A belső burkolat alatt a talajnedvesség elleni szigetelés, és így általában a falszigetelés is minimum 5, de általában 7-15 centiméterrel lejjebb található. Ezt a 3-10 centiméteres sávot, amely a falszigetelés felett van, sokszor elfelejtik szigetelni, illetve gondot jelenthet a teraszra hulló hó vagy eső is, amely a terasz burkolata felett akár 15-20 cm-el is képes benedvesíteni a falat. Ez az a függőleges sáv, amelynek igen fontos a szigetelése. Ha ez elmarad, a fal kirügyezik, nedves, esetleg vizes lesz. Ekkor is utólagos szigetelésre van szükség, részben mert kevesen bontják el az általában hibátlan burkolatot, másrészt a hiba bent látszik. Ilyen kis területen szinte csak a fúrt injektált szigetelés az egyedül ésszerű megoldás.

 

De milyen utólagos megoldásokat alkalmazhatunk még? Több szempontra is ügyelni kell, hiszen zömében régi, különböző anyagból készült épületekben, zárt térben, leggyakrabban pincében, víznyomás ellen kell elkészíteni az utólagos szigetelést. Ez több szempontból is nagy körültekintést igényel.

 

Bitumenes lemezszigetelés sok esetben használható. Utólagos munkánál azonban sokszor nedves az alap vagy a belülről történő szigetelés miatt a leszorító védőrétegnek nincs elég hely.

 

Pincében biztonsági okokból a zárt tér miatt sokszor nem javasolt. PB-gázzal dolgozni mélyen, zárt helyen igen veszélyes, mert a gáz sűrűsége miatt lefelé mozog, és az égés közben jelentős oxigént von el a környezetéből. Ilyenkor a hideg technológiával felhordható bitumenes vagy rugalmas cement bevonati szigetelést szabad csak készíteni. A cementes szigetelés előnye, hogy megfelelő kialakítás esetén, a belső oldalra felhordva kb. 2 méterig képes a víznyomásnak is ellenállni. Általában nedves felületre is felhordható.

 

A falátvágás talán az egyik legbiztonságosabb megoldás a vízszigetelés szempontjából, de igen költséges. Vastag falak esetén, szűk pincékben kivitelezhetetlen. A legtöbb gondot a statikai változás okozza, az átvágás következtében módosul az épület állékonysága. A szintváltások, pl. a belső fal és homlokzati fal átmenetei csak eltérő módszerrel, véséssel, injektált szigetelés alkalmazásával alakíthatók ki. A vegyes (pl. kőből és téglából álló) falban is nehézkes az alkalmazása. Lényeges az is, hogy az elkészült falszigeteléshez a többi (pl. padlószigetelés) hogyan kapcsolódik.

 

Szigetelés

 

Az elektromos falszárítási eljárásoknál a fal töltésének beállításával a víz polárosságát használják fel a kapilláris felszívódással szemben. Néhány rendszer még sótalanítási eljárást is tartalmaz. Ekkor a rendszer más feszültségen működik. A vizes elektródák környezetében felgyülemlik a falak sótartalma, így jelentősen csökkenthető. Ez a folyamat azonban legalább 3 hónapig tart, és addig a helyiségek nem adhatók át, a munka nem fejezhető be.

 

Az elektromos rendszer folyamatos karbantartást igényel, és igen érzékeny a sérülésekre, korrózióra, öregedésre. Az elv a só elleni védelem szempontjából igen jó, bár nehézkes. Régebben azért volt rá szükség, mert a vegyi szigetelések még érzékenyen reagáltak a falazatban található sókra, valamint a rendelkezésre álló vakolatok is kevéssé voltak ellenállók.

 

Gravitációs (tölcséres, beöntős) injektáláskor az alkalmazott anyagok viszonylag kis körzetben jutnak be a furat körül a falba, illetve nagyobb falvastagságok esetén nem fejtenek ki egyenletes hatást. Érzékenyek a vegyi anyagokra, nedvességre, ez jelentősen befolyásolja hatásukat.

 

A géles nyomásos injektálás a falazatban a pórusok kitöltésével zárja le a nedvesség útját. Ez az eljárás víznyomás esetén, állandó vízterhelésnél szinte egyedüli módszer. Ezeknek az anyagoknak egy része vízre duzzadó, kötő diszperzió, hatásukat így fejtik ki. Változó nedvességtartalom esetén zsugorodási repedések jöhetnek létre, mely újra a nedvesség átjutását idézheti elő.

 

A harmadik generációs fúrt nyomásos injektálás esetén használt mikroszilika anyagok nem annyira érzékenyek a sókra, vagy kiegészítő anyagok alkalmazásával jól kezelhetők nagy nedvesség és só esetén is. Szinte korlátlanul elegyednek vízzel, s a vegyianyag molekulái mindenhova bejutnak, ahova a víz is bejuthat. A nyomásos eljárás során biztonságos szigetelő réteg alakítható ki, de csak talajpára, talajnedvesség ellen.

Szerzö: Kürtös Zoltán

A Lakberendezők Országos Szövetségének küldetése magas színvonalú lakás- és környezetkultúra népszerűsítése, a lakberendező és céges tagok tevékenységének támogatása.

Megosztás
OTP lakástakarékTrilakMAXCITYSolthy GallerySZéplak