Bútorművészeti kiállítás a Várban

Meghosszabbították a kiállítás nyitvatartását…

 

Meghosszabbították május elsejéig a decemberben megnyílt Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállításon a 350 műtárgy között látható a nemrég tűz martalékává vált Krasznahorka várából, az 1825-ből származó szalonasztal, amelyet Andrássy György gróf készíttetett édesanyjának, Festetics Máriának.

 

Bútorművészeti kiállítás

 

 

A 350 tárgy felét magyar, másik felét külföldi múzeumok valamint gyűjtemények és magángyűjtők adták kölcsön a tárlatra. Rostás Péter, a bútortárlat kurátora, a Kiscelli Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitásakor MTI kérdésére elmondta, hogy neki és munkatársainak többéves munkájába került az anyag összegyűjtése, mert a kutatás közben kiderült, hogy nemcsak Magyarország, hanem a történelmi Magyarország területén is kell keresniük ezeket a lakberendezési tárgyakat. Így kutattak Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában, de a tárlat alapját a Kiscelli Múzeum bútorgyűjteménye adta.

 

 

Az első blokkban a világhírű német Steindl bútorgyár szekretereit láthatja az érdeklődő. Ennek a stílusnak kiemelkedő példája az 1810-ben készült debreceni urnaszekrény. Az empire stílus, amely Bonaparte Napóleon uralkodásához (1800-1814) köthető, egységesen franciás hangulatot áraszt az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A neves bécsi Danhauser gyár pesti műhelye készítette például a kalocsai érsek íróasztalát a 19. század elején.

 

 

Láthatók a magyar empire példájaként Jedlik Ányos bencés szerzetes pesti lakásának bútorai. A szoba berendezéséhez hozzátartozott a falióra, a tok elkészítésére külön szakosodtak az asztalosok. Divatosak voltak a zenélő szekrények, a legdrágább bútorfajták, a zeneautomatákat erre szakosodott órásmesterek készítették. A napóleoni császárság széthullása után, 1815 és 1848 között a biedermeier stílus uralkodott puritánabb vonalvezetésű bútorokkal, amelyeket Magyarországon cseresznye-, dió-, jávor- és haboskőrisfából készítettek. A polgári lakások berendezéséhez már az 1840-es évektől, mikorra a formája is kialakult, hozzátartozott a zongora. A tárlaton két hangszer: az egyik Seiler műhelyében, a másik Pachl János műhelyében készült haboskőris borítású zongora, s mindkettőt Fabók Balázs restaurálta. Üveg mögött látható a 19. század második feléből származó gyalupad és a fa megmunkálásához szükséges szerszámok. A tárló mellett állították ki Barabás Miklós portréját Farkas Mihály asztalos főcéhmesterről 1851-ből.

 

 

A kiállítás a Budavári palota E épületében 2012. május 1-ig tart nyitva.

Forrás: MTI

OTP lakástakarékTrilakMAXCITYSolthy GallerySZéplak