Galéria

Három hónap múlva a Szítának átkeresztelt ûrszondát felbocsátották a Mars belsõ holdjáról, a Phoebusról. A repülési idõ két hét; a mûszer teljes bekapcsolása csak a befogás elõtti öt percben kezdõdik. A felvevõgépeket úgy állították be, hogy a tárgy minden oldalról lefényképezhetõ legyen. Az elsõ képek, melyek tízezer km távolságról érkeztek, leállítottak minden emberi tevékenységet. Ezer millió tévéképernyõn jelent meg egy parányi, jellegtelen henger, s növekedett másodpercrõl másodpercre. Mire méretei megkétszerezõdtek, már senki sem gondolhatta, hogy a Ráma természeti tárgy. Mértanilag olyan szabályos hengeralakot mutatott, hogy akár esztergapadon is készíthették volna: akkorán, melynek csúcsai egymástól ötven km távolságra vannak.

Eltekintve az egyik oldalon látható néhány apró kis szerkezettõl, két vége teljesen sík, húsz kilométer széles volt. A távolból szinte nevetségesen hasonlított egy közönséges bojlerre. A Ráma csak nõtt, nõtt, míg végül betöltötte a képernyõt. Felszíne egyhangú szürkésbarna volt, színtelen, mint a Hold, s egy pontot kivéve tökéletesen sima. A henger közepe táján azonban kilométernyi széles folt éktelenkedett, mintha egy hajdanában történt ütközéskor behorpadt volna. Semmi jel nem mutatott arra, hogy ez a folt a legcsekélyebb veszélyt is jelentett volna a Rámára nézve; viszont ez okozta a fénygörbe aprócska változását, mely Stenton felfedezéséhez vezetett.

A többi kamera képei semmi újat nem mutattak. Ámbár az a görbe, melyet a Ráma kicsiny gravitációs mezõjén a kamerák kijelöltek, életbevágóan fontos információt szolgáltatott – a henger tömegérõl. Túlságosan könnyûnek bizonyult ahhoz, hogy tömör test lehessen. Senki sem volt túlságosan meglepve, amikor kiderült, hogy a Ráma nem tömör henger.

Elérkezett végre a régen várt, régen rettegett találkozás. Az emberiség elsõ, csillagokból érkezõ látogatóját fogadja. Három hónap múlva a Szítának átkeresztelt ûrszondát felbocsátották a Mars belsõ holdjáról, a Phoebusról. A repülési idõ két hét; a mûszer teljes bekapcsolása csak a befogás elõtti öt percben kezdõdik.

A felvevõgépeket úgy állították be, hogy a tárgy minden oldalról lefényképezhetõ legyen. Az elsõ képek, melyek tízezer km távolságról érkeztek, leállítottak minden emberi tevékenységet. Ezer millió tévéképernyõn jelent meg egy parányi, jellegtelen henger, s növekedett másodpercrõl másodpercre. Mire méretei megkétszerezõdtek, már senki sem gondolhatta, hogy a Ráma természeti tárgy. Mértanilag olyan szabályos hengeralakot mutatott, hogy akár esztergapadon is készíthették volna: akkorán, melynek csúcsai egymástól ötven km távolságra vannak. Eltekintve az egyik oldalon látható néhány apró kis szerkezettõl, két vége teljesen sík, húsz kilométer széles volt. A távolból szinte nevetségesen hasonlított egy közönséges bojlerre.