Mit várnak az okos otthonok iránt érdeklődők ingatlanjaik intelligens vezérlésétől? –
nyomoztunk májusi cikkünkben a Deloitte „Smart Home 2018” című kutatása alapján az otthonok automatizálásának magyarországi elterjedése után is. Most Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner ügyvezetője és egyben a KNX egyesület magyarországi kapcsolattartója árnyalja a képet, és az is kiderül, hogy mindent eldönthet, hogy ingatlanunk milyen „nyelven beszél”.
Amit a lakása, munkahelye kialakítása vagy átalakítása előtt a megrendelőnek már ugyanúgy érdemes tudnia, ahogyan a vele együttműködő lakberendezőnek is, az az, hogy az ingatlan mely funkcióit fogják majd automatizálni. Ennek végiggondolása nemcsak a beszerzendő gépek és eszközök kiválasztása szempontjából, hanem az építés technológiai sorrendjének pontosítása miatt is fontos, ugyanis meghatározhatja a gyengeáramú vezetékezés követelményeit is.
Így állhat össze egy hozzávetőleges kérdéssor a smart otthon vagy iroda hagyományos értelemben vett megtervezése előtt:
1. Mit szeretnénk elérni ingatlanunk automatizálásával?
2. Az ingatlan mely funkcióit szeretnénk „okossá” tenni?
3. A gépeket, eszközöket milyen megoldással fogjuk vezérelni?
4. Ehhez milyen gépeket, eszközöket fogunk megvásárolni?
5. Utóbbiak milyen rendszer segítségével fognak egymással és velünk kommunikálni?
Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner ügyvezetője cége több mint 20 éves tapasztalatai alapján az első kérdéskörrel kapcsolatosan arról számolt be, hogy a lakossági igények élesen különböznek a közhasznú ingatlanok esetében megfogalmazott elvárásoktól: „Míg a magánházak esetében a legfőbb motiváció az extra kényelem, amit egy ilyen rendszer ad, addig a középületek esetében a gazdaságos és átlátható üzemeltetés a fontos” – válaszolta kérdésünkre.
Ha például egy átlagosnak mondható lakóház átalakításának lakberendezésére kapunk megbízást és a kényelmi szempont az elsődleges az okos otthon kialakításánál, akkor az otthon térkialakításakor szabadabban járhatunk el, mint egy hagyományos „buta” otthon esetében, viszont a világítás megtervezésekor szigorúbb szabályok kötnek bennünket. Ilyen esetben ugyanis a világítás és az árnyékolás mindenkori beállítása a vezérlőprogram dolga, amely korrigálja a benapozási viszonyokat. Vagyis: akár máshova is tervezhetjük a hálószobát vagy a dolgozószobát, mint ahova a ház adottságai és az égtájak alapján (északi, keleti front) terveznénk, hiszen a rendszer a felszerelt szenzorokkal érzékeli a körülményeket: azt, hogy van-e otthon valaki, használja-e éppen a helyiséget, besüt-e oda éppen a nap vagy sem, éjszaka van-e vagy nappal, lehűlt-e vagy épp felmelegedett-e a szoba, stb. Így – extrém esetben – északi viszonyok a délre néző helyiségben is automatikusan létrehozhatók, ám cserébe ez nem biztos, hogy az energiamegtakarítást segíti és üzemgazdaságos.
Az intelligens lakásvezérlés biztonsága
Ha viszont a lakók komfortérzetéről a lakberendezési és az építési ismeretek mellett – mintegy „betársulva” – egy automatizálási rendszer is dönt, akkor nem mindegy, hogy utóbbit (akár lakberendezőként, akár megrendelőként) hogyan választjuk ki. Balogh Zoltán iparági képviselő volta ellenére leszögezte: „Az online adatbiztonság legjobban úgy garantálható, hogy nem online a ház. Bármennyire is furán hangzik, de ez az igazság.”
Szerinte egy komoly rendszer nem a számítástechnikai felhőben, a cloudban, vagy nem a gyártó (a forgalmazó) szerverén keresztül kommunikál. Úgy látja, hogy jellemzően az amerikai gyártók azok, amelyek mindent tudni akarnak az ügyfélről és a magánszféra fogalma, illetve tisztelete szinte nem is létezik a számukra.
A megrendelőnek magának kell mérlegelnie, hogy milyen technológiai megoldást választ, szögezte le az Elektro-Kamleithner ügyvezetője. Van, amelyik elérhető távolról, de teljesen biztonságos és közben nem gyűjt adatokat a használójáról. És vannak olyan megoldások, amelyeknek szinte a lényegét adja az, hogy adatot gyűjtenek, mint például az Amazon, a Google, vagy az Apple által kínált rendszerek. Balogh Zoltán szerint nagyon szűk az ilyen online hálózatokhoz kapcsolódó készülékek kínálata is, amelyeknek a hangfelismerés a fő funkciójuk. Viszont utóbbiak mindegyike csakis az adott gyártó szerverén keresztül működik – egyelőre csak néhány nyelven. Így eddig nálunk sem terjedtek el, mint ahogyan ágazati adatok szerint a németek nagy többsége sem telepítene ilyen eszközöket a lakásába, mondván, hogy nem szeretnének egy 24 órában működő online mikrofont a házukba.
A tulajdonosoknak emiatt is érdemes megbízható, biztonságos nyelven kommunikáló smart home rendszert választania az ingatlanjába – és a velük együttműködő lakberendezőnek célszerű erre felhívnia a figyelmüket. Ma a világ egyetlen, világszerte hivatalosan elfogadott, minősített nyílt szabványa a kereskedelmi és lakóépületek vezérlésére az Európában kifejlesztett KNX. A világon több mint 420 KNX partner cég több mint 7000 KNX által hitelesített termékcsoportot kínál eladásra a különböző alkalmazási területekről. Egy lakó- vagy irodaházba telepített KNX-rendszer azt biztosítja, hogy az irányítási adatok eljussanak az összes épületfelügyeleti komponenshez (érzékelők, GPS-jelfogó, telepített gépek, meghajtó motorok, stb.), és hogy az összes eszköz ugyanazon a közös nyelven kommunikáljon. Az adatcsere a KNX átjátszó médiumon keresztül válik lehetővé, amellyel minden eszközt összekötnek (sodort érpár, rádiófrekvenciás eszköz, tápellátás vagy IP/Ethernet). Az eszközök kommunikációja KNX rendszerrel rádiófrekvenciás adatátvitellel is lehetséges, ám a KNX esetében ez nem wifi-s jeltovábbítást jelent, hiszen az egy másik szabvány. A jó hír az, hogy a készülékeket elegendő sorban vagy fa struktúra szerint felfűzni a KNX kábelre és nincs szükség csillagpontos kiépítésre.
Piaci helyzet
Az okos otthon rendszerek globális kiskereskedelmi forgalmáról ugyancsak Balogh Zoltán ajánlotta figyelmünkbe a BSRIA kutató-fejlesztő szakmai világszervezet két évente megjelenő piackutatásának legfrissebb, idén áprilisban publikált adatait. Eszerint a smart home megoldások világpiacának teljes forgalma 2017-ben mintegy 15,8 milliárd dollár volt, amelyből az amerikai piac 29 százaléknyit tett ki és ezzel továbbra is a legnagyobb szeletet képviseli. Az előrejelzés szerint az amerikai forgalom további egyötödével növekedhet, míg a brit piacon csaknem 30 százalékos bővülést várnak.
A jelentés szerint a világon az egyéni vásárlók közül a leggyorsabban a luxusvillák tulajdonosainak az érdeklődése növekszik az ingatlanautomatizálás iránt, és már el is hagyta a szálloda- és irodapiac együttes növekedési ütemét.
Az okos rendszerek hálózati kommunikációs protokolljait tekintetve az észak-amerikai piacot ugyan nem a KNX uralja, hanem a wifis és más magántulajdonú adatátviteli protokollok, de a tanulmány az európai szabvány jelentős növekedését mutatja Európa és Kína mellett Észak-Amerikában is, ahol immár a harmadik legelterjedtebb megoldásnak számít.
Németországban a teljes kiépítésű okos otthonok körében szintén az – egyébként német fejlesztésű – KNX uralja a piacot, amelynek a részesedése 56 százalék. A BSRIA tanulmánya szerint a KNX 27 százalékos részesedéssel rendelkezik az Egyesült Királyságban, ahol sok létesítmény egyszerre több hálózati „nyelven” kommunikál. Franciaországban más protokollok is nagyon elterjedtek, de a KNX ott is az érintett létesítmények mintegy egyharmadát irányítja.
Magyarországi adatok nincsenek ugyan, de Balogh Zoltán szerint a hazai vevők jellemzően 30 és 60 év közöttiek, általában tehetősebbek és tájékozottabbak az átlagnál. Elsősorban a fűtési és hűtési rendszer működtetését, a világítás és a redőnyök vezérlését szeretnék „okosítani”. Kevesebben érdeklődnek az okos biztonsági rendszerek iránt (a riasztó önmagában nem okos megoldás!), és egyelőre alig-alig kíváncsiak az intelligens médiavezérlésre, bár ez utóbbi igény valószínűleg egyre fontosabb lesz a jövőben.
(Források: BSRIA, KNX, Berker, szerző: Jankovich Oszkár)
