Hőleadók, kazánok, kémények, cserépkályhák, kandallók, kandallókályhák
Alapvetően kétféle fűtési rendszer található meg ma otthonainkban. Az egyik az egyedi fűtés, melynek lényege, hogy az energiát magában a fűtőberendezésben alakítjuk át hőenergiává: idetartoznak a kályhák, a cserépkályhák, a kandallók, a gázkonvektorok, a falifűtők és minden, villamos energiával működő készülék, legyen az hőtárolós kályha, hősugárzó vagy termoventilátor.
A másik a központi fűtés, melynél a hőenergia előállítása egy központi kazánban történik, ahonnan valamilyen közvetítő közegen keresztül jut el a hőleadó készülékekhez. Ennek klasszikus példája a radiátoros fűtés, de ide soroljuk a padlófűtést, a padlókonvektort és a szegélyfűtést is. Manapság a családi házak építésekor általában a központi fűtési rendszerekre esik a választás.
Hőleadó készülékek
A hőleadók lehetnek sugárzó vagy konvekciós (levegőáramoltató) készülékek.
A radiátor konvekciós készülék. Ma még ez a legkeresettebb hőleadó, ezért a választék is meglehetősen széles belőle. Készülhet acéllemezből, alumíniumból vagy öntöttvasból, lehet tagos vagy lapradiátor, de megtalálunk a kínálatban térelválasztó, ívelt vagy más formatervezett darabokat is a szivárvány minden színében.
Általában minden helyiség megfelelően kifűthető vele. Legjobb, ha az ablak alá helyezzük, így hőfüggönyként rögtön útját állja az óhatatlanul bejutó hideg levegőnek. Tervezéskor gondoljunk arra, hogy 2-3 kisebb, jól elhelyezett radiátor mindig jobb megoldás, mint egy nagyobb, hiszen így javul a hőeloszlás és jobb a szabályozhatóság is. A fürdőszobákban mindig melegebb levegőre van szükségünk, mint a lakás más részeiben. Ha törölközőszárítós radiátort szeretnénk, ne feledjük, hogy az vagy fűteni, vagy szárítani fog. Ha kell, gondoskodjunk mellé kiegészítő fűtésről. Szintén már a tervezés stádiumában döntsük el, hogy radiátorainkat burkolni szeretnénk-e. Ha igen, ezt vegyük figyelembe a méretezésnél.
A padlófűtésnek mint a többi sugárzó fűtésnek is a legnagyobb előnye, hogy homogén hőleadást és hőigény-kielégítést tesz lehetővé. Láthatatlanul épül be a környezetbe, ideális olyan terek esetén, ahol nincsenek megfelelő szabad parapetek a radiátorok elhelyezéséhez. Hátránya a padlószerkezet nagy hőtehetetlensége.
Jól méretezett padlófűtés esetén a padló a lábnak nem meleg. Felületi hőmérséklete ideális esetben a szegélyzónában (a külső falak melletti 80-100 cm-en) 32-33, a belső padlófelületeken 29-30, a fürdőszobákban pedig 34 °C-os. Magasabb hőmérséklet esetén már ízületi és vérkeringési problémák léphetnek fel, ráadásul a túl meleg levegő még a port is felkeveri.
A legtöbb lakásban kizárólag padlófűtéssel ritkán oldható meg a feladat, ilyenkor valamilyen kiegészítő fűtést, pl. radiátorokat vagy falfűtést kell alkalmazni. A sugárzó és konvekciós fűtések kombinálásához mindig bonyolultabb és ezért drágább berendezésekre lesz szükség.
A falfűtés szintén sugárzó fűtés. Nálunk eddig nem nagyon terjedt el, pedig ugyanolyan komfortfokozatot biztosít, mint a padlófűtés. Legjobb a külső falakra, 2 méternél alacsonyabban építeni – és természetesen előttük nem ajánlott a nagyobb bútorok elhelyezése.
Mind a padlófűtés, mind a falfűtés kivitelezhető elektromos rendszerben. Előnye, hogy nem igényel sok helyet, a burkolat alá akár 0,5 cm-es szőnyegként is beépíthető. Ideális régi lakások fürdőszobáinak felújításánál. Hátránya, hogy működtetése nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé.
A mennyezeti sugárzó fűtés használata nem jellemző, csak ott alkalmazzuk, ahol más lehetőség nem áll rendelkezésre: ahhoz ugyanis, hogy a meleg levegő lefelé szálljon, kényszeráramoltatás szükséges, ami zajos, és a port is keveri.
A szegélyfűtés köztes megoldás a konvekciós és a sugárzó fűtések között. Kevesebb vizet keringtet, mint a radiátoros vagy padlófűtési rendszerek, ezért kevesebb energiára van szüksége. Szépen, szinte láthatatlanul épül be a lakókörnyezetbe, de meglehetősen folyóméterigényes. Egy átlagos 1 méteres radiátor helyettesítéséhez 4-5 m szegélyfűtésre lesz szükség. Hosszú folyosók vagy alacsony parapetű helyiségek fűtésére viszont ideális.
Nagyméretű üvegfelületek, teraszajtók esetén a téli párásodás egy légfüggönnyel küszöbölhető ki. Erre legjobb megoldás a padlókonvektor, amelybe egy regiszteren keresztül áramlik a meleg víz, miközben egy pici ventilátor hajtja a levegőt. Teljesítménye kiváló, akár teljes helyiségek kifűtésére is használható. Hátránya viszont, hogy fokozottan érzékeny a szennyeződésre, keveri a port, és meglehetősen drága. Telepítését előre meg kell gondolni, hiszen speciális épületszerkezeti kialakítást igényel.
Még ma is több helyen találkozhatunk a gázkonvektorokkal. A nyílt égésterű készülék az égéshez szükséges levegőt magából a fűtendő helyiségből fogyasztja, égésterméke egy kéményen keresztül távozik a szabadba. A zárt égésű konvektor ezzel szemben a házon kívülről szívja az égéshez szükséges levegőt, és oda is engedi vissza. Új épületeknél erős légszennyező hatása miatt ez a megoldás már nem alkalmazható.
A fan-coil kevéssé ismert fűtőberendezés, mellyel egyúttal a hűtés is megoldható. A nagyjából radiátor méretű doboz mögött egy hőcserélő és két csendes járású ventilátor helyezkedik el. Teljesítménye nagy: 1 fan-coil körülbelül 3 normál méretű radiátort helyettesít.
Sok házban található hőszivattyús légkondicionáló berendezés, de ezzel csak bizonyos külső hőmérséklethatárig lehet hatékonyan fűteni. Ha mégis ilyet szeretnénk, mindenképpen alkalmazzunk mellé valamilyen kiegészítő fűtést.
Kazánok
A központi fűtési rendszereknél természetesen a fő kérdés, hogy mivel történjék a hőfejlesztés. Választhatunk a fali gázkazánok és a különböző fűtőkazánok között. Ez utóbbiak tüzelőanyaga lehet vezetékes vagy folyékony gáz, elektromos áram, fűtőolaj, szén, fa, de újabban terjed a nap- és szélenergia, valamint a biogáz, biomassza és pellet energiaforrásként való használata is.
Hőhasznosítási mértéküket tekintve ismerünk magas és alacsony hőmérsékletű (kondenzációs) kazánokat, a víz keringetési módja szerint pedig gravitációs és szivattyús (kényszerkeringetéses) berendezéseket. A gravitációs fűtés előnye, hogy villamos energia nélkül is működhet, hátránya, hogy kiépítési költsége magas. A szivattyús rendszereknél van egy állandó elektromos energiafelhasználás, viszont vékonyabb vezetékekből és kisebb vízterű hőleadókból felállítható a rendszer. Ma nagy többségben ezt alkalmazzák.
Szabályozók
A legtöbben 19-21 fok közötti hőmérsékletet szeretnek otthonukban. De mivel minden helyiségben és minden napszakban más-más hőmérsékletre van szükségünk, az ideális fűtés jól szabályozható. A szabályozórendszerek érzékelik a belső hőmérséklet változásait, és a lakók mindenkori igényeihez mérten működtetik a kazánokat. Vannak szabályozók, melyek nemcsak a belső, de a külső hőmérsékletet és a szél erősségét is bekalkulálják a kívánt hőfok eléréséhez. A programozott termosztátok napi vagy heti periódusokban előre beállíthatók, sőt egyes készülékek akár az internetről is elérhetők. A régi rendszerekben a hőfejlesztő berendezéseket általában nem érdemes kicserélni, hiszen ezek hosszú évtizedekig jól működhetnek, viszont egy modern hőfokszabályozó beszerzésén érdemes elgondolkodni.
Kémények
Nem elég egy jól megválasztott fűtési rendszer, annak optimális, környezetkímélő és energiatakarékos működéséhez egy gondosan megépített kéményre is szükség van. Ennek kiválasztását befolyásolja, hogy milyen tüzelőanyaggal kívánunk fűteni, mekkora a távozó égéstermék hőmérséklete, és milyen típusú kályhánk vagy kazánunk lesz. A korszerű kémény mindenképpen hőszigetelt, tűzbiztos, füsttömör, saválló, nedvességre érzéketlen és nem utolsósorban egyszerűen kivitelezhető. Fontos a helyes méretezés. A túl alacsony, túl magas vagy túl bő kéményben nem lesz megfelelő huzat a keletkező füstgáz elszállítására, a túl szűk kémény pedig nem tudja elvezetni, így annak egy része a lakásba juthat.
Alternatív fűtési megoldások
Cserépkályhák
A cserépkályhák, azon túl, hogy formáik és csempéik változatosságának köszönhetően a szobák igazi díszei, rendkívül takarékos fűtési módot tesznek lehetővé, hiszen kevés tüzelőanyaggal nagy hatásfokkal működnek.
A hagyományos cserépkályha egy helyiség fűtésére alkalmas. Egyedi esetekben – két helyiség közötti válaszfalba építve – mindkét szoba fűtése megoldható vele. A meleget a felforrósodott kályhacsempék sugárzással adják le, de a kályha körüli légáramlás miatt a hő konvekció útján is terjed. A csempék hőtartása kiváló, így a tűz kialvása után még hosszú ideig érezzük a hőhatást. A vékony falú kályhák felfűtési ideje rövidebb, de a hőtároló képességük is kisebb, masszív falú (csempékkel együtt maximum 15 cm vastag fal) kályháknál pedig hosszabb idő kell ugyan a felmelegedéshez, de a hőt is hosszabb ideig sugározzák.
Hőlégfűtéses cserépkályhával több helyiséget, akár a teljes házat is fűthetjük. Egy központi helyen elhelyezett kályhából a többi helyiségbe közvetlenül vagy légterelő csatornákon keresztül juttathatjuk el a meleget; ventilátor beépítésével ezt segíthetjük. Gyorsabban felmelegszik, mint hagyományos társa, de hőtároló képessége kevésbé jó. Elsősorban konvekció útján fejti ki melegítő hatását, de mivel a csempéi felmelegszenek, kismértékben sugárzó hőt is kibocsátanak a kályha közvetlen környezetébe.
Mindkét kályhatípusnál igényeinktől függően választhatunk a változatos mintákkal és színekben előre gyártott vagy az egyedi készítésű csempék között. Még a sorozatgyártott csempékből sem készül két egyforma cserépkályha, így az mindenképpen egyedi, meghatározó eleme lesz lakásunknak.
Átmenet a kandalló és a cserépkályha között a csempével borított kandalló, melynek nagyméretű, üvegajtós tűzterén keresztül élvezhetjük a lobogó tűz meghitt látványát, a kályhacsempéknek köszönhetően pedig a kellemes, hosszantartó meleget.
Kandallók
A legtöbb otthonban a kandallót nem általános, hanem csak időszakos, kiegészítő fűtésként vagy gyakran pusztán hangulati elemként használják. Ahhoz, hogy megfelelő hatást érjen el, gondosan kell kiválasztani a helyét. Fontos, hogy fókuszpont legyen, mind belépéskor, mind a helyiségben tartózkodáskor rá vetődjön a tekintet. Biztosítsunk számára az ülőhelyekről jó rálátást, de vegyük figyelembe, hogy a sugárzó hő csak megfelelő távolságból élvezhető.
Már a tervezéskor konzultáljunk a beépítést végző céggel, hogy a felmerülő problémákat időben kiküszöbölhessük. Számolni kell azzal, hogy viszonylag kis helyen fog nagy súly nehezedni a födémre. Padlófűtés esetén a kandalló helyén meg kell erősíteni az aljzatot, és természetesen a kandalló alatt nem húzódhatnak fűtéscsövek.
A kandalló helyét a kémény elhelyezkedése is meghatározza. Új építésű házaknál ez nem jelent gondot, hiszen a kéményt – bizonyos szabályokat betartva – oda építtetjük, ahová akarjuk. Már meglévő, régi kéményünk viszont nemcsak a kandalló helyét, hanem annak típusát, méretét is meghatározhatja. A kandalló és a kémény között nem lehetnek hosszabb elhúzások, és a burkolatnak el kell takarnia a bekötést, ezért a kandalló kiválasztásakor vigyük magunkkal a régi kémény adatait, a keresztmetszetét, a magasságát és hogy milyen magasan lehetséges a bekötés.
A jó kémény a biztos és biztonságos üzemeltetés egyik alapfeltétele. Építésénél már fontos tudni, hogy nyitott vagy zárt tűzterű kandallót és azon belül is milyen méretűt szeretnénk. Nyitott tűzterű kandallónak mindig külön kéményt kell építeni. Ha több kandallónk lesz, célszerű mindegyiknek külön kéményt építeni, vagy figyelni arra, hogy ne működjenek egyszerre. (Például a ház falához simuló grillkandallónak és egy belső kandallónak elég egy kémény, hiszen ezek valószínűleg nem üzemelnek majd egy időben.) Az előírások szerint elméletileg lehetséges, hogy egy kéményben több kályhát is üzemeltessünk, de ehhez mindig az adott készülékekre mérten kell átnézni a szabályozásokat.
Kandallóépítéshez nem, de új kémény létesítéséhez minden esetben építési engedélyre van szükség. Régi kémény esetén érdemes kikérni a kéményseprő vállalat véleményét, hiszen nekik kell engedélyezni majd a működést.
A kandalló lelke a tűztér. Ez épülhet samott-téglából, vagy lehet előre gyártott „kész” zárt tűztér öntöttvasból vagy acéllemezből. A nyitott tűztér 10-20%-os hatékonysággal, míg a zárt tűzterek akár 70%-os hatásfokkal is működhetnek.
A zárt tűzterű kandallók teljesítményének nagyobb részét a légfűtés adja, ezért úgy kell őket megépíteni, hogy a levegő a tűzteret körbejárja. A tűztér alatti síkból beáramló levegő felmelegszik, és a bekötés magasságában elhelyezett rácsokon kijut a helyiségbe. Vannak tűzterek, melyeknél ezt a konvekciós teret egy lemezköpeny veszi körül, a légáramlást pedig ventilátor segíti.
A zárt tűzterek lehetnek akár körben, akár elöl-hátul üveggel határoltak, így a helyiségek több pontjáról is élvezhetők. Ajtajuk lehet nyíló, tolható vagy liftes, de akár teljes egészében eltüntethető is.
A kandalló esztétikai értékét leginkább a burkolata határozza meg. Fontos, hogy kandallónk illeszkedjen lakásunk lakberendezési stílusához. Kőborításokhoz választhatunk sprengelt homokköveket, különböző mész- és vulkáni köveket, de gránitot vagy márványt is, túl puhát viszont ne használjunk, mert ezt nehéz lesz tisztítani. Angolos enteriőrökbe jól illik a klasszikus faragott fapárkány, minimálberendezéshez a high-tech fémborítás, mediterrán környezetbe a bontott tégla és a robusztus fapárkány. A párkánynak használt gerenda megrepedhet, ami korántsem szépséghiba, de kalkuláljuk be a választásnál. Tökéletes, repedésmentes fadekorációhoz használjunk borított gerendát.
Kandallókályhák
A kandallókályha praktikus, takarékos fűtési mód, kis helyen elfér – és nem utolsósorban – készen vásárolható, ami megkönnyíti beépítését, szállítását, és lehetővé teszi, hogy költözéskor akár magunkkal is vihessük. Számtalan variációban, színben és formában vásárolható, ára kedvező. Készülhet öntöttvasból vagy acélból, tűztere lehet samott-téglával bélelt. Az üvegajtós változatoknál a tűz látványában ugyanúgy gyönyörködhetünk, mint egy hagyományos kandallónál.
Működése a tűztér és a burkolat között kialakított légcsatornákon alapszik: itt áramlik és melegszik fel a levegő, ami a helyiséget konvekció útján melegíti.
Létezik zárt vagy nyitott ajtós változata. Utóbbiak ajtaja is csak akkor tárható ki, ha a tűz már lobog. Ilyenkor úgy működnek, mint egy nyitott tűzterű kandalló. A nyitott ajtóval használható típusokhoz külön kéményre van szükség, a kizárólag zárt ajtóval használhatóból egy kéménybe többet is beköthetünk.
Fontos, hogy a kályhát a faltól minimum 30 cm-re helyezzük el, és a közelében ne tartsunk gyúlékony anyagokat.
Elektromos rendszerek
Az elektromos hálózat kialakításának kérdését legtöbben elnagyolják, holott sokkal nagyobb gondot kellene fordítani erre a szakterületre mind a tervezés, mind a hozzáértő kivitelezés tekintetében. A terveket legjobb szakmérnökkel elkészíttetni az építészdokumentáció és egyéni igényeink alapján. Ennek feltétlenül legyen része az árazatlan költségvetési kiírás, hiszen a kivitelezők így tudják majd pontosan meghatározni a bekerülési költséget. A munka megkezdése előtt kérjük meg választott kivitelezőnket, hogy kontrollálja a kiírás mennyiségi és minőségi paramétereit. Ha a kivitelezés során a tervekhez képest bármilyen változás történik, azt feltétlenül rögzítsük.
Kevésbé bonyolult felszereltségű épületeknél sokszor elég egy tapasztalt kivitelezővel egyeztetni elképzeléseinket. Ha nem készülnek tervek, ajánlatos a munka közben fényképeket készíteni, majd egy megvalósulási dokumentációban rögzíteni a villamos hálózatok végleges kiépítését.
Az első feladat az építési mérő elhelyezése, ezt mindig az ELMÜ által kijelölt szakemberre bízzuk. Az erős és gyengeáramú betáplálások elhelyezésénél főleg esztétikai szempontok vezéreljenek, hiszen ezek megjelenésükkel nagyban befolyásolják az épület homlokzatának képét. Ugyanez vonatkozik a kábelek és vezetékek fogadására, a mérőhelyre és az elosztótáblára is. Célszerű helyüket minél kevésbé feltűnő részen kialakítani, például kerítésmezőben vagy támfalban.
A villámhárító és a túlfeszültség-levezető rendszer sem emeli házunk esztétikai értékét, de kiépítése fokozottan fontos az épület, az ingóságaink és nem utolsósorban saját magunk védelmében; kialakítását bízzuk tervezőre.
Az épületen belüli világítási rendszerek létrehozása, az általános, a helyi és a hangulatvilágítások, a kapcsolók és a dugaszolóaljzatok helyének meghatározása egyéni igényeinktől és ízlésvilágunktól függ, de néhány dolgot célszerű az alaphelyzeteken kívül is átgondolni.
A konyhabútor felső elemsora alján elhelyezett lámpatestek világítják meg legjobban a munkapultot. Ezek elengedhetetlenek a háziasszony munkájának komfortossá tételében.
A konyhabútor üveges részében elbújtatott rejtett világítás remek esztétikai kiegészítő.
A nappali térben elgondolt hangulat és helyi megvilágításnál vegyük figyelembe a HIFI-berendezés és a televízió elhelyezkedését.
A fürdőszobai világítást célszerű kétfunkciósra tervezni, hogy legyen erős fényünk a sminkelésre, borotválkozásra, valamint hangulatvilágítás a meghitt fürdőzéshez.
A lépcsőkhöz és fordulókhoz praktikus a kimondottan erre a célra kifejlesztett termékeket alkalmazni.
A szaunában a normál szaunavilágítókon kívül rendkívül dekoratív megoldásokat adnak az exkluzív lámpatestek és a pontvilágítók.
Az egyes világítótestek több helyről történő kapcsolását a mai gyakorlat szerint már nem a hagyományos kereszt-váltó kapcsolóval, sokkal inkább nyomógombos relés megoldással oldják meg a tervezők és kivitelezők.
Amennyiben lehetőségünk van rá, ne feledkezzünk meg a fürdőszobai tükörfűtésről, ami a mindig páramentes tükröt biztosítja a tisztálkodáshoz.
A gépkocsibehajtó és az ereszcsatorna fűtése talán luxusnak tűnik, és kiépítésük nem kis költséggel jár, de sok bosszúságtól kímél meg minket.
Ma már a hangtechnikai rendszerek kábelezése is a falban történik. A hangfalak megfelelő elhelyezéséhez feltétlenül kérjük ki hangtechnikai szakember véleményét. Gondoljuk át, hogy a központi berendezéstől még mely helyiségekbe szeretnénk eljuttatni a hangot, és itt is építtessük ki a hangsugárzók helyét.
A ház elkészülte után változhatnak a helyiségek funkciói, ezért a televízió és a telefon vételi helyét inkább tervezzük túl, hogy a későbbiekben ne jöjjünk zavarba.
A riasztórendszer tervezésekor alaposan gondoljuk át a ház használatát, hogy pl. éjszaka vagy a kerti munka közben lezárhassuk a nem használt épületrészeket.
Forrás:
otthonteremto.hu