Kalandozás a számok világában. Talán ezt az alcímet is adhatnám írásomnak, hiszen a tervezés során fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a méretekkel, amik a körülöttünk lévő területekhez, a bútorokhoz, a közlekedésben, egyáltalán az élhető élethez szükségesek.

 

AlaprajzAmikor egy helyiséget magunk elé képzelünk, akkor felvillan előttünk minden, ami majd ott fog történni. A bútorok és berendezési tárgyak elénk vetítik a szobát használat közben. Megjelenik a bejárati ajtó, a másik helyiségekbe vezető beltéri ajtók és többek között a fény beengedésére szolgáló ablakok. Ezek jelölik ki számunkra a főbb közlekedési sávokat, hiszen az áthaladás az ablakhoz, esetleg az erkélyajtóhoz való eljutás, továbbá a bútor megközelítése fontos szempont a berendezéshez.

 

Ezeknek a figyelembe vételekor kétféle területet különböztetünk meg:
– nyugalmi terület
– közlekedő terület

 

A nyugalmi terület otthonunkban az a hely, ahol étkezünk, ahol az ülőgarnitúra helyezkedik el, a munkahelyül szolgáló íróasztal és környéke, egy-egy nyugodt sarok, varráshoz, olvasáshoz, üldögéléshez a kandalló mellett.

 

Alaprajz, helyiségek, tervezésHa a helyiségekben a nyugalmi- és közlekedő területek világosan elválnak egymástól, a bútorozás nyugalmat sugároz. Ahol viszont ezek a területek keresztezik egymást, a kényelmetlenségen kívül a nyugtalanságérzetét és kelti.

 

A történelem során (mint olykor még ma is) két eltérő berendezési elv uralkodott. Az egyiknél a bútorok és bútorcsoportok a falakhoz szorosan feltolva helyezkednek el. Legfeljebb egy-egy szőnyeg terül el szabadon. A másik esetben a szobák telezsúfolása, bútoregyüttesek a tér közepére állítása a jellemző. Mintegy „festői” légkört hoz létre a látványa.

 

Az ilyen rendezés zavaros és többnyire nyugtalan hatást kelt, ami nagyobb területen elképzelhető, de kisebb helyiségekben ez kerülendő.
A jelen kor berendezési módjára jellemző a szoba légiessége. Fontos, hogy ne hasson zsúfoltnak. Járni, közlekedni lehessen benne, ugyanakkor könnyen áttekinthető legyen.

 

Nyugalmi területen nemcsak a bútorok helyét értjük, hanem azt a területet is, amire a bútorok használatára szükség van. Ahhoz például, hogy az asztalhoz üljünk, a széket hátra kell húznunk.

 

 

Alaprajz, helyiségek, tervezés - asztalA szekrényből pedig csak úgy tudok kivenni valamit, ha az ajtót kinyitom, a fiókot kihúzom, és közben maradnia kell annyi helynek, hogy kényelmesen válogatni tudjak.

 

A bútorok és a használatukhoz tartozó hely pontos ismerete ezért fontos, mert csak így ítélhetjük meg, hogy mi hol fér el és az elképzelt hely elegendő lesz-e arra a célra, amire szánjuk.
Természetesen a bútorok – legfőképpen az ülőbútorok – mérete eltérő lehet, viszont a használatukhoz szükséges helyet azonban elsősorban a használó személyek száma és az elrendezés módja határozza meg.

 

Tehát nézzünk pár fontos adatot. Vegyük először azokat a szükséges minimum helyigényeket, amik elengedhetetlenek az életünk során.

 

Van egy bűvös szám. Ez pedig a 60 cm. Ez az a méret, ami szükséges egy embernek a közlekedésben, az étkezésnél, a tárolásnál. Ez az a szám, ami mindenhol minden esetben felbukkan. Tanulmányaim során azt tanultam, hogy a minimum közlekedési sáv egy személy számára a 60 cm, ami e fölött van, az ajándék.

 

Két közlekedő személy esetében például ez a méret már 120cm-re változik. Egy személynek, bőrönddel való közlekedéséhez a minimum helyszükséglete 80 cm. Két személynek bútorszállítás közben 90 cm-re van szüksége.

 

Ezekhez a számokhoz méretezték a helyiségeket összekötő kültéri és beltéri ajtókat. A beltéri ajtó mérete tokkal együtt 75 és 90 cm, a kültéri ajtó viszont minimum 100 cm kell, hogy legyen.

 

Alaprajz, helyiségek, tervezés- szerényAz étkező asztalok magassága 75 cm. Ehhez méretezik az étkező székeket, amiknek az ülési magassága 45 cm. Az asztalhoz való leüléshez pedig minimum 60cm helyre van szükségünk. Természetesen vannak a konyhához csatolható bárpultok, amiknek a magassága általában 120cm. A hozzájuk vásárolható bárszékek magassága 90 cm.

 

Végül jöjjön néhány érdekes rajz. A mellékletben közölt ábrák nem a különféle alaprajzi elrendezések idealizált megoldásait tartalmazzák, hanem a különböző variációkban elhelyezett berendezési tárgyak méret- és helyiségigényének meghatározását célozzák meg.

 

« A 9 »