A LOSZ honlapján az elmúlt időben megjelent egy pár a „Homestaging”-ről szóló cikk és beszámoló. A homestaging arról szól, hogy eladhatóbb legyen egy ingatlan, illetve gyorsabban találjon magának új gazdát. Mint annyi más reklám- és marketing fogás, a homestaging – vagyis a lakástuning – is Amerikában született (hol máshol) és onnan jött át hozzánk. Ha pedig ők már közel 40 éve művelik, akkor érdemes megnéznünk, mire jutottak vele, és hogyan csinálják odaát.
Szóval onnan indultunk, hogy a képeken látható ház eladó 9 millióért. Igaz ugyan, hogy ez a kilenc millió – sajnos – nem forintban értendő, hanem amerikai dollárban (ha forint lenne, magam is azonnal jelentkeznék rá – és gyanítom, nem volnék egyedül), de ez a homestaging szolgáltatás értékéből semmit nem von le.
Egy amerikai mediterrán stílusú (odaát „Spanish Revival” stílusúnak mondanák) épületről és melléképületeiről van szó, egy focipályányi birtokon Los Angelesben. A főépülethez fűvel benőtt kőlapos járdán vezet az út, jukkák és egyéb szárazságtűrő növények között. A hangulatos belső kert szökőkúttal adott volt, ám az ingatlan nem ért volna 9 milliót.
És ekkor lépett közbe a lakberendező.
A vizuális tuningra a kaliforniai Meridith Baer & Associates lakberendezőit kérték fel, akik sok éves tapasztalattal és kiváló reputációval rendelkeznek a homestaging terén. Meridith és csapata szakavatott kézzel nyúlt az ingatlanhoz.
A ház helységeibe egyszerű, semleges stílusú, ám az épület szellemiségéhez és külsője által meghatározott stílusú bútorok kerültek. Csupa olyan tárgy, ami nem zavarja az ingatlan bemutatását, ám kiemelik az abban rejlő potenciált. Fehér kárpitú ülőbútorok, klasszikus eleganciát sugárzó (és a potenciális vevők ízléséhez igazított) visszafogott szekrények, asztalok. A különböző helységekben keveredik a régies, klasszikus stílus (pl. home office iroda/könyvtárszoba) a modernnel (pl. nappali társalgósarka) – jelezvén, hogy a ház elbírja a spanyolos túlburjánzást éppúgy, mint a bauhauzos csupafém-csupabőr berendezést. A konyha eközben tipikus amerikai, newenglandi stílusjegyeket mutat, kissé kínaias étkezősarokkal. A hálószoba is inkább egy hotelszobát, mintsem egy hús-vér lakást idéz.
Összességében a kialakított enteriőr eléggé eklektikus, és a lakás kissé üresnek tűnik, de sebaj. Végül is a lakberendező, Meridith Baer csapata most nem egy életre szóló enteriőrt volt hivatott alkotni, csupán csak tuningolt egy eladásra szánt üres házat.
És a végeredmény? Nos, sajnos lecsúsztunk a bizniszről: a ház ugyanis néhány hét alatt és jóval 9 millió USD fölötti áron, de elkelt.
Hát ennyit a homestaging erejéről. És higgyék el, nem kell Amerikában élnünk ahhoz, hogy hazai ingatlanjaink értékét sok százezerrel, vagy akár 1-2 millióval (ezúttal forintban) növeljük.
Nem kell más, csak egy a vizuális tuningban járatos lakberendező.
A többi már az ingatlanosok dolga…