Megbízóim kedvenc színe a zöldeskék, ezenkívül szeretik a rozsdamentes acél és az üvegfelületek látványát. Én viszont leginkább olyan lakások berendezését alakítom szívesen, ahová belépve barátságos, otthonos légkör fogad. Ennél a megbízásnál tehát az volt a legnagyobb feladat számomra, hogy egyensúlyt teremtsek a kétféle elképzelés között, és úgy alakítsam ki a ház belsejét, hogy ott megbízóim maradéktalanul jól érezzék magukat.
Abban az ideálisnak mondható időpontban kerültünk kapcsolatba, amikor a ház terve még csak papíron létezett, tehát a konyha és az étkező kialakításánál csak a térben álló oszlop kötötte meg a kezem. Ezt az adottságot kiemelve osztottam két részre a tér ezen részét. (A nappali, az előszoba, a lépcső le- és feljáró, és egy gardróbhelyiség is egy térben kapott helyet ezen a szinten).
Az étkező és a konyha közé nem szerettünk volna magas, étkezésre használatos pultot építeni, sem teljesen lezárni a konyhát, mivel a háziak nyitott helyiséget képzeltek el. A tárolóhelyre viszont szükség volt, ezért készült a 90 cm magas, íves, üvegtégla szemes fal, amelynek egyik oldalán szekrény, a másikon íves üveglap kapott helyet. Az üveg visszatér a szemközti falon, az étkezőasztalon és a vitrinek ajtaján, a krómacél pedig a lámpákon és sok egyéb berendezési tárgyon.
Az általuk sugallt hidegséget igyekeztem egyszerűen a szekrények fájával és a sok növénnyel ellensúlyozni. A konyha fafurnéros bútora és a magas minőségű konyhagépek jól szolgálnak, akárcsak az étkező designberendezése. Minden ide választott berendezési tárgy sima vonalú, díszítetlen, jó anyagból készült. A kivitelezés hibái itt lennének a legfeltűnőbbek. Reményei szerint azonban házigazdáink nem csak az elmúlt öt hónapban használták elégedetten otthonukat; bízom benne, hogy véleményük az évek múltával sem változik meg.
