Ha az ember legjobb barátja történetesen lakberendező, akkor logikus választásnak tűnik, hogy felkérje cimboráját: segítsen megtervezni új otthonát. Ha a lakberendező legjobb barátja történetesen házat épít, akkor nem meglepő, hogy senki nem ismeri agglegény haverja életmódját, szokásait és rigolyáit úgy, mint ő. Zoltán és Gábor két évtizede barátok. A végeredmény? Nem kétséges: Egy otthon, mely “férfiasan tökéletes”!

 

„Férfiasan tökéletes..."

 

 

Már a főiskolán is osztálytársak voltunk, aztán egymás tudta nélkül ugyanannál a külföldi cégnél kötöttünk ki. De ez 20 éve volt…Megismertük egymást, és barátokká váltunk. Aztán persze – ahogy lenni szokott – elkanyarodott életünk egymástól, ám a kapcsolat megmaradt. És mikor ha nem olyankor van egy barátra szükség, amikor az ember fia építkezésre adja a fejét…

 

 

Itt kezdődött e lakás története. Már a tervezésnél sokat vitatkoztunk (de azért megnyugtatok mindenkit: a barátság megmaradt). Én egy másik telken javasoltam felkészíteni a házat, ám Zoli barátom hajthatatlan volt. Aztán vitatkoztunk az alaprajzon – és jó néhány ötletem rá is került a tervrajzra (köszönet a tervező mérnök kollégának utólag is). A kivitelezést a tulajdonos magára vállalta (ezzel biztosítva azt, hogy minden amit megterveztünk, maradéktalanul meg is valósuljon – és ráadásul kiváló minőségben.)

 

„Férfiasan tökéletes..."

 

Az enteriőr – legényemberről lévén szó – szándékoltan férfiasra sikeredett. Sehol egy lágy, nőies forma, sehol egy feminin szín – minden “macsós”. Úgy ahogy kell! A romantikát azonban nem vetettük el – lásd a gyönyörű, terméskővel kirakott kandallót, ami elől csak a “medvebőr” hiányzik… A burkolatok, és maga a konyha is katonás rendet sugallanak. Bár férfiember lakja, itt kérem rend van! Mindezt az egyenes vonalvezetésű, ám minden földi jóval felszerelt konyha lehetővé teszi, sőt meg is kívánja.

 

„Férfiasan tökéletes..."

 

 

Az étkező egyszerű, mondhatni játékos ötlete a 4 különböző színű szék, melyek hétköznapi ikeás darabok – ám színesre pácolva. Azaz mégiscsak egyedi darabok (pedig nagy egyénieskedésre az építkezés végén már nem futotta). Éppen ezért választottuk ki őket “átmeneti” darabnak, amit ha egyszer majd a házépítés okozta anyagi sebek begyógyulnak, ki lehet cserélni valami méginkább odaillő darabra. Addig is bár puritánok, de beleillenek az enteriőrbe, és nem adják a “félkész”-ség érzését… Ami biztos, hogy nem változik majd (akármennyi pénz is áll a házhoz az elkövetkező években) az a konyha mellett a fürdőszobák. Merthogy kettő is van. Egy a földszinten (de arról majd később) és egy az emeleten. Ez itt, ni…

 

„Férfiasan tökéletes..."

 

 

Az emeleti fürdőszoba nem kicsi, de sajnos nem akkora, amekkorának a fotón látszik. Mi akkor a titka? Nos, elárulom: a faltól-falig óriástükör. Az a vizuális trükk, amit jómagam szívesen alkalmazok, főleg kis lakásokban, de itt is jó szolgálatot tett… A padló szürkéskékje is térérzet növelő, miként a falon látható mozaikcsempe is. Egy szó, mint száz nagyobb fürdőszobát alkottunk, mint amit az adott négyzetméter lehetővé tett volna (legalábbis vizuálisan nagyobbat)!

 

 

És akkor az alsó fürdőszobáról is szólnék pár szót – hiszen megígértem: Nos, ez egy “éppen csak” méretű helyiség. Éppen csak egy wc és egy kézmosó fért el benne (már úgy értem a padlóösszefolyós zuhanyozó mellé). Kicsi, de funkciója van: az étkezések előtti kézmosás és egyéb folyó ügyek mellett a házi kedvenc (egy kutya márkájú, nem is kicsi jószág) tappancsainak megmosása. Nos ezért javasoltam padlóösszefolyós zuhanyt, mert hát a blökitől mégsem várható el, hogy behúzza maga után a zuhanykabin ajtaját, nemde…? Szóval kicsi – valóban az, panel méretű. Ám ez sem tűnik akkorának, amekkora. Sőt pontosan 2x akkorának túnik, mint amekkora. (A ravaszabbja már rájött a titokra: igen, óriástükör! Itt is.) Szóval, ugyanaz a poén még egyszer elsütve. Itt azonban nagyot durran. Egyrészt, mert csak keveseknek (és azok is főleg a nőnemű Homo Sapiens fajtából) adatik meg, hogy szabad bejárást kapjanak az emeleti, hálószobához csatlakozó fürdőszobába, másrészt mert a terméskővel kombinálva tényleg nagyon “ütősre” sikeredett. Lakberendezőként elmondhatom: jó az, ha a kliens megfogadja a tervező tanácsait, és az ötlet nem hal el a tervrajzon, hanem valóban megvalósításra is kerül… Nekem most (is) szerencsém volt. Well, that’s what friends are for… (azaz ezért vannak a jó barátok)

 

„Férfiasan tökéletes..."

 

 

A ház elkészült, barátom beköltözött – bár e fotók készítésekor a végleges bútorzat még nem került megvételre (így arról most nem közölhetek képeket), de megállapodtunk abban, hogy mi és hova kerüljön. Remélem a pénzügyi válság nem hátráltatja túlságosan azok beszerzését.

 

 

A lényeg azonban az, hogy sikerült szépet, ergonómikusat (ja, merthogy el is felejtettem mondani Zoltán balkezes, tehát itt minden máshogy kell legyen mint “általában”) alkotni. Olyat, amit – barátság ide, barátság oda – minden megbízómnak szívesen alkotok. Olyat, ami állja a különböző “easy come, easy go” divathullámok viharát. Olyat, amit lakója boldogan vesz birtokba, hiszen itt minden Róla szól. Olyat, ami “férfiasan tökéletes”… – mint Te, igaz Zolikám? Sok boldogságot a házadhoz cimborám!