LOSZ Őszi Szakmai Konferencia 2016 – képes összefoglaló

Képes összefoglaló

Immár hagyomány, hogy a LOSZ Szakmai Konferenciáján kerekasztal beszélgetést hallgathatunk az aktuális téma jeles szakmai képviselőivel és a témához kapcsolódóan más területekről érkezett szakemberekkel.

Az őszi Szakmai Konferencia főcíme: SZÍNEK-FÉNYEK-ÉRZETEK – hangulatunkat befolyásoló belső tereink.
Ehhez kapcsolódóan a kerekasztal beszélgetés témája a SzínJáték lesz.

A kerekasztal vendégei:

Így vall magáról Dévényi Kathy sminkmester, tréner és beautycoach.

Gyerekkorom óta körbevesznek a különböző művészeti fajták. A zene, a tánc, a festészet, szobrászat iránti érdeklődésem mind-mind hozzájárultak ahhoz, ami a mai szakmám.

Sminkesként abszolút a színek világában élek és már 25 évvel ezelőtt tudtam, hogy a munkámhoz szükségem van a más művészeti ágakban is használatos színelméletre. Ezért belevetettem magam és törekedtem arra, hogy többet tudjak a törvényszerűségeiről. 1992-ben módom volt egy szín- és stílus analízis kurzuson részt venni Németországban. Attól a pillanattól kezdve éreztem, hogy a sminkelésnek – a munkámnak –  nem csupán a ceruzákról, rúzsokról és „pamacsolásról” kell szólnia.

1998-ban alapítottam meg a saját képzési rendszeremre épülő sminkiskolát, ahol a harmadik évtől már rajz és színelmélet órákat iktattam be a tantervbe.  Nagy lépés volt ez a sminkoktatásban.

A vendégeim számára rendszerint  feltárom azokat a színelméleti alapokat, mely segítségével könnyebben megértik mit, miért és mivel párosítunk, alkalmazunk egy smink esetében. A gyakorlatba áthelyezve pedig már nem kérdés, hogy miért lett az adott make up az, ami.

Szeretek „színes” dolgokkal foglalkozni, számomra minden árnyalat egy egyéniséget tükröz. Kedvelem Johannes Itten professzor tanulmányát, melyet a négy évszak típusra fejlesztett ki. Jelenleg egy új tervemen dolgozom, így csak egyéni tanítványokkal van módom foglalkozni, de a tanítás az életem, így a más irányú elfoglaltságaim mellett ez soha nem szűnik meg létezni.

Köszönettel várom a kerekasztal beszélgetést.

Találkozzunk a helyszínen!
Üdvözlettel
Dévényi Kathy

Nem vagyok betörő, de bohóc az vagyok! Portré Herczeg Zoltánról.
( Székely Sára író)

Herczeg Zoltán az ismert divattervező cége a 20-ik életévébe lépett. Ezt a jubileumi évfordulót egy rendkívüli, páratlan, a világon egyedülálló divat show-val ünnepeljük meg. A show címe: We are all models – Mindenki modell. Herczeg Zoltán magyar divattervező bemutatását Weöres Sándor A teljesség felé című költemények soraival tesszük.

„Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Tökéletes nap. Ez a mai ez az volt. Alkottam. Ettem. Hasznosat alkottam örömmel. Finomat ettem. Jó emberekkel találkoztam. Ennél jobb nem kell. Szerettem és szerettek. Ilyen egy tökéletes nap.

Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
A türelmetlenség a legrosszabb, a megbocsájtásra való készség a legjobb tulajdonsága. Ha szuper képességet kellene választani akkor egy érdekes képesség birtokában lenne. „Ha megőrizhetném mindig a nyugalmamat az jó lenne. Az egy szuper képesség. Az örök nyugalom.”

Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Hülye járások „sportágban” világbajnokságot nyerne. Ha az életéről filmet forgatnának A Herczeg meztelen címet adná neki. Egy jelmezbálban világhírű divattervezőnek öltözne. Titkos ügynökként a hcg001 fedőnevet választaná, mellyel hamar lebukna. A sakkban fehér király lenne. Azon, hogy milyen hobbijai vannak az elmúlt években sokat gondolkodott, végül is a koncertre járásra jutott.

Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Ha tárgy lenne akkor tükör lenne. „ Tükör, hogy visszatükrözzem mindenkinek saját magát, hátha tudnék vele segíteni az önértékelésükben. Mindenki a szemembe nézne és meglátná benne saját magát…Szeretek írni.” Ezért vinne papírt és ceruzát, hiszen ha egy lakatlan szigeten egyedül lenne akkor jönnének a gondolatok, hogy mi a fontos az életben és mi nem.

Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Ha minden embernek adhatna valamiből egy darabot akkor a szívéből adna. Kiskorában bohóc és betörő akart lenni. „Nem vagyok betörő, de bohóc az vagyok. A bohóc megnevetteti az embereket. Nagyon mélyérzésű, valójában szomorú, de kifelé vidám ember. Kettős természetem van, mint nekem.”

Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Ha mesét írna a Szeressétek egymást gyerekek lenne az utolsó mondata. Csak a szeretet van! Én szeretnék a földgolyón a legnagyobb/legjobb szívű ember lenni. Ez egy jó rekord lenne. Sokat kellene dolgozni rajta.

Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
A béke, a megbocsájtás és a szeretet ünnepét vezetné be. Ha rajta múlna, akkor minden napja ünnepnap lenne az évnek. Ez a három dolog váltakozna.

Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
„Amerikai kaland.” Csak így emlegeti az Amerikában eltöltött két és fél hónapot, amikor is új életet szeretett volna kezdeni, végül is úgy döntött, hogy itthon kezd új életet. „Minden tud inspirálni. Az élet inspirál és ebben minden benne van. Siker a boldogság. Most sikeres vagyok-e? Igen.” Az emberekhez való hozzáállásra a legbüszkébb az életben.

Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
„Egy vagyok a sok közül, de mégis különböző. És ez a különböző ami egy, abból nincs még egy. Ezért szeretek önmagam lenni.”

Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
Ő maga a Herczeg; kisbetűvel és Z nélkül!

Ars poetica: Az inger gazdag, színes, változatos design szeretete, hiszen több összetevőből nagyobb kihívás a harmónia megteremtése. Az innováció folyamatos keresése, technológiában, formában, anyagban.

Pozsonyi József felsőfokú tanulmányait az Ybl Miklós Műszaki Főiskola magas építész szakán, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészeti számítógépes ábrázolás szakmérnöki szakán végezte. Pályája kezdetén a bútor- és belsőépítészeti terveit saját maga kivitelezte, elsajátítva az asztalos szakma alapjait. Ehhez társult a fémipar szeretete, amely szerszámkészítő édesapjától származik.

Egész tervezői munkásságára kihat a számítógépekkel történő foglalkozás, már 1992-ben, az első személyi számítógépek megjelenése idején animációs látványtervekkel kápráztatta el az ügyfeleit. 1994-től a Budapesti Műszaki Egyetem ipari forma szakmérnöki szakán képezte tovább magát.

1995-től alapító tulajdonosa, és stúdióvezetője a Desidea Studio Kft.-nek egészen 2011-ig. Jelenleg a nemzetközi design márkákat képviselő cégét, az Indagroupot vezeti. Hitvallása szerint a belsőépítészet alkalmazott művészet, nem öncélúan, hanem az ügyfél részére kell tervezni, az ő igényeinek kell megfelelni. Még abban a stílusban is meg kell találni a harmóniát, amellyel magánemberként nem tud teljesen azonosulni.

Kísérletező alkata, az új utak keresése és a technikai innovációk iránti fogékonysága vezette el a 3D-s nyomtatással történő foglalkozásig. Jelenleg a generatív parametrikus design áll érdeklődése középpontjában, amellyel a tervezés új perspektívája tárul fel a designerek előtt. Ezzel a tervezési módszerrel, a tervező által meghatározott paramétereket szoftver segítségével változtatni lehet, és így kontrollálhatóvá válik az egyéb módszerekkel igen nehezen előállítható terv akár nagyszámú alternatívái is.

Egy színszakértő mindennapjai – beszélgetés Dr. Tari Gáborral

Mivel foglalkozik pontosan egy színszakértő? Milyen területeket fed le szakmája?
Mivel a Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán tanítok, ezért a legtöbb színekkel kapcsolatos megvalósult munkám is az építészeti színtervezés – főként műemléki jellegű épületek újraszínezése, vagy a mostanság aktuális panelszínezés – témájában valósulnak meg. Az ilyen munkák színvonalas megoldása, ezek esztétikai, vagy elméleti problémái, sokszor nagyobb felkészültséget igényelnek az átlagos építészeti ismeretektől, ezért fordulnak hozzám a megrendelők.

Miért választotta ezt a pályát?
Én a Képzőművészeti Egyetemen festőművészként végeztem, aztán amikor a Rajzi és Formaismereti Tanszékre kerültem tanítani az egyetemre – színek iránti fogékonyságom láttán – Dr. Nemcsics Antal tanár úr, a színdinamika tudományának hazai létrehozója engem nevezett meg utódjául, amikor nyugdíjba vonult. Több mint 10 éve vezetem már a Színdinamika Szakmérnöki Műhelyt és egy önálló színharmónia rendszer megalkotásával szereztem tudományos doktori címet. A festészet mellett számomra fontos terület épített környezetünk vizuális hatásának javítása a színek segítségével, egyrészt konkrét megvalósult munkákkal, másrészt a jövő építészeinek szemléletformálásával. Jó érzés, amikor régi tanítványaim kérnek fel szakmai együttműködésre, vagy viszontlátom a városban azt az irányzatot, színfelfogást, amit én tanítok.

Mennyire befolyásolják mindennapjainkat, hangulatunkat a színek?
Sokkal jobban, mint ahogy azt az emberek gondolják! Ez persze csak akkor derül ki, amikor valaki rosszul megoldott színes környezetben hirtelen elkezdi megmagyarázhatatlanul rosszul érezni magát. Ilyen jelzést is kaptam már, amikor például anyagszerűtlen, túl erős, tolakodó színű lakásban állandó feszültség, idegesség, ingerlékenység alakult ki a tulajdonosnál. Persze nem a bulvármédiából kellene a feltűnősködő és affektált lakberendezési ötleteket leutánozni. De az ellenkezőjét is lehet tapasztalni, amikor valaki nem is tudja miért, de elkezd gyakran látogatni egy kávézót, mert otthonos, vagy éppen „szexi” az aurája, vagy agyonhord egy kedvenc ruhadarabot, mert úgy érzi abban a legjobban azonos önmagával… Ezekért mind a színek a „felelősek”!

Mi alapján választunk általában színeket? Vannak kerülendőek?
A legtöbb ember téveszmék alapján választ. Óvatoskodásból, feltűnésből, vagy az utánzási reflex alapján, aminek az igazi oka persze a színek ismeretének hiánya, vagy hogy soha nem találkozott azzal a színnel – annál a tárgynál vagy dolognál – ami lehet, hogy aztán nagyon tetszene neki. De az is az ok, hogy nem megfelelő a tárgy- és öltözködéskultúra által felkínált termékek színkészlete. A színekhez csak felületesen értő divatdiktátorok és stylistok állítják össze jórészt. Szinte alig találni különböző korú emberek számára is gazdag, megfelelő és kifejező színválasztékot ruhákban. Persze az elején csak ironizáltam – a pszichológia szerint, az emberi karakterek, pillanatnyi életszakaszok, vagy hangulatok nagyon szoros összefüggésben vannak a színpreferenciával. De hogy kicsit tudományosabban, mérnökibben közelítsek, az építészetben van egy anyagszerűségi harmónia-elv is, pl. vakolt felületre nem szabad olyan színt választani, ami egy műanyag gyerekjáték, vagy gumicukor esetében teljesen megfelelő lenne.

Mit tapasztal: hazánkban mennyire bátran nyúlnak a tervezők a színekhez?
Legtöbbször bátortalanul, a következményektől félve nyúlnak a színhez, amit komolykodó felsőbbrendűséggel és visszafogottsággal lepleznek. Vagy éppen arrogánsan felvállalt, indokolhatatlan szubjektivitással – a feltűnősködés okán – szerencsére kevesebbszer. Ez a kettősség jellemző sokszor építészeti „nagyjainkra” is. Például a fekete és fehér szélsőségeit és ennek ellentéteként a harsogó színeket sokan próbálják meg a beazonosíthatatlan, szabadon szárnyaló tehetség jelmezeként magukra ölteni, de a „színek szorgos katonájaként” a köztük lévő igazán szép és építészethez illő árnyalatokban már nem tudnak eligazodni, hiszen ahhoz sok kísérlet és színismeret kell. Országos szinten, a nagy átlagot nézve, a jellegtelenség, kifejezéstelenség a domináns – főleg a megbízó kérésére. A legáltalánosabb hozzáállás persze az, hogy mindegy milyen a szín, majd valamilyen csak lesz, problémát ne okozzon, de ne kelljen külön pénzt fizetni a színtervezésért!

Vannak nemzetközi trendek, irányzatok? Mennyire kapcsolódik be Magyarország ennek a véráramába?
Most a kardjukba dőlhetnének azok, akik még 20 éve azt tanították, hogy a szín másodlagos, a szín csak cicoma, az építészet leginkább formacentrikus, hiszen a mai nemzetközi trendek egyik iránya pont az erőteljes színekre és a sokszínűségre épít. De így ez – mint minden más globalizált irányból jövő stíluselem – utánzásra kerülhet, amely ma már megengedett! Persze ennek oka az új bevonattechnikáknak, szerelhető, tetszés szerint színezhető és texturálható burkoló elemeknek is köszönhető. Ez tulajdonképpen jó irány, felszabadíthatja a tehetséges tervezők fantáziáját és a személyes stílus kialakítását is segítheti a kölcsönvett formák helyett. És akkor még hozzánk el sem érkezett a 3D-s nyomtatás az építészeti anyagokban! Úgy látom, a nemzetközi cégek jelenléte miatt a bekapcsolódás is adott, majdnem minden elérhető, amit egy tervező megálmodik. A probléma inkább a kiemelt beruházásokon túl, a nagytömegű épületszínezések esetében van (pl. panelszínezés): az odafigyelés, a koordináció hiánya, az igazságtalan összefonódás és nem a tehetségen alapuló munkaelosztás miatt.

Van „regionális” különbség a városi és vidéki/népi színhasználat között? Ugyanazt a színt használják Nyugat-Magyarországon, mint például Nyíregyházán?
Lehetne különbség, – hiszen minden bizonnyal van tájegységeink közt is olyan, a régmúltra visszanyúló színezésbeli különbség, helyi stílusirány, amit jó lenne viszont látni, de ez olyan építészettörténeti tudást igényel, amivel a szakmában jelenlévők elenyésző hányada rendelkezik. Így inkább Dél-Olaszország, vagy a görög szigetek színezési mintáit tudjuk követni az ország bármely pontján, ahogy a 70-es években a tiroli, vagy az alsó-ausztriai, alpesi építészeti stílust láthattuk. Egyszer egy neoromantikus, elegáns önkormányzati díszterem színezésében kérték tőlem a „jászos kék” színt, de a próbafestés után önként elálltak az ötlettől.

Ön tanár és számos konferencia szakmai előadója. Mit lát, hol tart a hazai színképzés? Mennyire tudatosak a fiatal tervezők a színek használatában? Érzékel előrelépést?
Hazánkban sok helyen tanítanak színelméletet, de legtöbbször a Johannes Itten féle könyvből, amit már pl. a Nemcsics-féle Színdinamika és Színes Környezettervezés című könyv sokban meghaladott, ez annál sokkal részletesebb, átfogóbb mű. Sokszor a személyi kapcsolatok, szimpátia hiánya, vagy a presztízsért folytatott küzdelem és az egyetemek túlélésért folytatott harca akadályozza meg, hogy a legújabb tudományos eredmények eljussanak a hallgatókhoz. Én a fiatal építészekre vagyok rálátással, náluk határozottan megfigyelhető a színek iránti érdeklődés. Pár éve az összes hangsúlyosabb kecskeméti építésziroda fiatal munkatársának tartottam egyszerre előadást a panelszínezésről – akikben szép számmal ismertem meg régi hallgatóimat – nagyon színvonalasan és koncepciózusan is oldották meg a városszínezési feladatokat. Színdinamika Szakmérnöki Műhelyünk is töretlenül működött az építőipari válság időszakában is, legfőképpen az itt végzett hallgatók jelentik a garanciát arra, hogy a szín mindig kifejező erő marad az építészetben. A jövőben is várjuk szeretettel az újabb jelentkezőket!

Az idei évben a Baumit Év Homlokzata Pályázat 2016 zsűrijében is helyet foglal. Örült a megkeresésnek? Milyen szempontok alapján fog zsűrizni? Milyen pályaművek beérkezésére számít?
Nagyon örültem és megtiszteltetésnek vettem a felkérést! Az előző évek folyamán beérkezett anyagokat is módomban volt tanulmányozni, meglepő mennyire színvonalas, és a színekhez értő módon viszonyuló munka is volt a pályázati anyagokban. Persze sokszor a díjnyertes épületeknél nem igazán volt a színeknek meghatározó szerepe. Ezt egy árnyalatnyit még a régi beidegződés továbbélésének tartom, miszerint a szín nem fontos hatótényező egy épületnél. Mint vizuális pedagógiával és formatannal is foglalkozó egyetemi oktató – egy olyan hangsúlyos tanszékről, ami a magyar építészképzés esztétikai kérdéseiért felelős – állíthatom, egy épületnél a forma, a szín, az anyaghasználat és az ezekkel közvetíthető gondolat és kifejezés egyenrangúan fontos! Így én szeretném a szín lemaradását korrigálni ebben a rangos testületben, az értékelésnél.

Magánemberként, mely színek azok, amelyek közel állnak a szívéhez? Miért?
Velem nehéz színpreferencia tesztet kitöltetni, mert én minden színt szeretek, szerintem minden árnyalatnak meg van a maga helye, műfajoktól és témáktól függően a művészetben. Nem szeretem az olyan alkotókat, akik csak megszokásból használják ugyanazokat a színeket, egy szokatlan árnyalattól lebénul a kezük, képtelenek megoldani a feladatot. Számomra mindig több szín viszonyulásából teremtődik meg a harmónia, ott van a titok elrejtve, minden szín rajta van minden ember lelkivilágának palettáján, csak talán néhány árnyalat dominánsabb. Ha minden funkciótól elvonatkoztatunk, hozzám talán a pompei vörös és a flamand, gyöngyházszínű halvány szürkéskék kettőse áll a legközelebb, kifejezve a szenvedély és a meditáció kettősségét.

hangulatunkat befolyásoló belső tereink

LOSZ Őszi Szakmai Konferencia – 2016

A Lakberendezők Országos Szövetségének őszi évadnyitó rendezvénye:

SZÍNEK-FÉNYEK-ÉRZETEK

hangulatunkat befolyásoló belső tereink

Helyszín: ÖbölHáz Rendezvényközpont – 1117 Budapest, Kopaszi gát 1.
Időpont: 2016. szeptember 15. – 9.30 – 21.00

Rendezvényünk háziasszonya:
Dorogi Gabriella
újságíró, lakberendező

A rendezvényen való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött!

A   S Z Ö V E T S É G   T Á M O G A T Ó I