Egy luxemburgi étterem átalakítása

A tulajdonos kérésére a nagy teremnek visszafogottnak kellett lennie, a lehető legtöbb helykihasználással. Ezt figyelembe is vettük és elsősorban a funkcionális alaprajzon úgy osztottuk be az asztalokat, hogy a lehető legtöbb ember tudjon leülni, ugyanakkor ne legyen zsúfolt érzet. Ezt a szín- és anyaghasználatban is figyelembe vettük. Az eredeti képeket nézegetve azt éreztük, hogy túl sok a különböző textúra, a színek nem harmonizáltak egymással és nem képviselt egységet a terem. Itt a mennyezeten kívül a tulajdonos sem ragaszkodott semmihez, így kezdődhetett a bontás. A mi elképzelésünket látványtervek által prezentáltuk, ami a megrendelő ízlésvilágához is közel állt. Fontos volt számára, hogy a terem nagy méretét felhasználva ne csak az éttermi funkciót lehessen kihasználni, hanem adott esetben kisebb összejövetelek, könyvbemutatók, kiállítások számára is helyet tudjon biztosítani. Ennek megfelelően egy ,,semleges’’, de mégis elegáns belső teret terveztünk meg, amelyben nem a különböző bútorok vagy színek dominálnak, hanem az összkép nyújt egyfajta egyensúlyt és tükrözi vissza a letisztult eleganciát. A falakra egy egyszerű, de örök klasszikus szürke szín került, amelyen bármilyen kép vagy festmény hangsúlyossá tud válni, nem veszi el a figyelmet a tér egészéről. A bútorok összeválogatásában is követtük ezt az elvet és az elegáns kerekasztalok mellett bekerültek a praktikus és könnyen variálható szögletes asztalok. A két különböző stílusú szék felhasználásával adtunk egy kis játékot az egész térnek, de nem többféle szín felhasználásával, hanem a különböző anyagokkal teremtettünk egyfajta kontrasztot, ami mégis hozzájárul az egység harmóniájához. Mivel egy hosszanti teremről van szó, igyekeztünk a végében elhelyezni egy dominánsabb elemet, ami ráerősít a terem nagyságára, azonban nem szerettük volna, ha a nagyméretű kép a színében elvenné a figyelmet a tér egészéről. A zongorát, mint az elegancia és a művészet ,,képviselőjét’’ mindenképp szerettük volna megtartani és az elegáns hangulat fokozásához kazettás falat terveztünk.

A bár teremnél már jóval merészebbek voltunk, mivel itt nem volt olyan sok megkötés. A tulajdonos kérésére egyedül a padokat kellett megtartani, így azokat átterveztük fekete színűre és kék huzatokat varázsoltunk rájuk. A terem kialakításánál nagy hangsúlyt fektettünk a világításra, mivel itt jóval sötétebb színeket használtunk fel. Előkerült a fekete, és a franciák által közkedvelt Napoleon-kék. Mivel az étterem nagyon jó minőségű és különleges borokat is kínál, így azokat mindenképp szerettük volna kiemelni, így két oldalra beterveztünk hátulról megvilágítható polcokat a borok elhelyezésére. A bontás során lekerültek a faburkolatok a két fő oszlopról, így megjelent az eredeti téglás szerkezet. Ezt kihasználva, és a borokat tartó polcokkal visszaköszönő borospince hangulatot megidézve, a téglafalat lefestettük fekete színűre és nem burkoltuk be. A helységben tükrök segítségével igyekeztünk növelni a térélményt, valamint egy nagyméretű, eltolható, üveges ajtóval, ami teret nyit a nagy terembe. Ebben a részben helyet kapott néhány elegánsabb kerekasztal is, aminek arany szegélyei kellemesen hangsúlyozódnak a sötét színek mellett.

A kicsi teremnél tovább mentünk a merész színhasználattal, és itt az összes falat kék színűre terveztük, mert szerettünk volna elszakadni a megszokottól, és egy különleges hangulatú termet kialakítani a meglévőből. Ugyanakkor itt is figyeltünk a megfelelő világításra: a mennyezetet próbáltuk egyszerűsíteni, mert túl soknak éreztük a led világítást egy ekkora térben, így ehelyett egy dominánsabb lámpa került, a falakra pedig a képeket megvilágító, aranyszínű falilámpák. A hátsó részbe egy különleges elem került be, egy olyan Tv készülék, amely csak kikapcsolva funkcionál tükörként. Ezt a készüléket nem volt egyszerű beszerezni, azonban ragaszkodtunk hozzá, mert úgy gondoltuk, hogy önmagában egy Tv felszerelése sokat rontana a gondosan kialakított összképen, a tulajdonos azonban ragaszkodott hozzá.

A teljes étterem átalakításának végeredményével nem csak mi voltunk elégedettek, hanem a megrendelő, és mint később megtudtuk, az odalátogató vendégek is.