Transitional Bridge
A vászon a lírai absztrakt műfajához tartozva az ellenpontokból adódó feszültség megjelenítésének eszköze. Saját életutamat, személyes élményeimet, szinte a mindennapjaimat is egyfajta kettősség uralja, egyszerre tapasztalom meg a dolgok és azok ellentétes párjainak jelenlétét.
A képet is az ellentétek összjátéka, az ebből áradó drámaiság jellemzi, a vizuális visszafogottság, letisztultság és a részletgazdagság, a hangsúlytalan és hangsúlyos részek, fény-árnyék hatások ellenpólusai mozgalmasságot idéznek, de a nyugalmat is megtalálja a kevéssé kidolgozott részleteken a szemlélő. Igyekszem az alkalmazott színeket egymáshoz közeli tartományból kiválasztani, és csak egy-egy ponton hagyni harsányabb szín megjelenését, ez is a személyiségemből adódóan hozzám közelebb álló, természetesebb. Számomra benne van a napfény csillogása a víz fodrain, áttűnése a felhők absztrakt mintázatú szövetén. Benne van egy táj, ahogyan a horizont két részre tagolja az előttünk feltáruló képet, a fent és a lent egymással folytatott párbeszéde.
Részletek:
