dr. Forgó Brigitta

Kezdetek
A nővéremmel sokáig közös szobánk volt, amit lehetőségeinkhez mérten és változó igényeinknek megfelelően folyamatosan variáltunk. Nem kellett különösebb ok, egy kis „bútortologatás” mindig belefért. Egyszerűen élveztük, hogy akár ugyanazokat a bútordarabokat felhasználva is mindig tudtunk alakítani az elrendezésen.

Jogászból lakberendező
A gyerekkori kreativitás és az alkotókedv ellenére egy teljesen más területen szereztem diplomát, jogász lettem, majd a közigazgatásban helyezkedtem el. Bár szerettem a munkámat, egyre inkább azt éreztem, hogy az alkotói énem nem tud érvényesülni a jogi pályán. Ezen a ponton azon is el kellett gondolkodnom azonban, hogy mi lesz a B terv, ha a jogi pályát elhagyom. A választ az ingatlanok iránti vonzódásom adta meg, amely végül a szakma által is elismert Junior Art Center Lakberendező Iskolába vezetett. A kifejezetten gyakorlatias két éves képzés keretében elsajátítottam a lakberendező szakma alapjait és jogászból lakberendező lettem. Első hallásra gyökeresen eltérő szakmák, de ha jobban belegondolunk, a szükséges képességek tekintetében számos átfedés fedezhető fel a két terület között. Az ingatlanok iránti lelkesedésem, a kreativitásom és a frissen megszerzett ismereteim jól kiegészülnek a korábbi jogi feladataim által megkövetelt precizitással, megoldásközpontú hozzáállással és diszkrécióval.

Tökéletes vagy elég jó?
Ahogy mi emberek is különbözőek vagyunk, úgy a „tökéletes” enteriőr is mindannyiunknak mást jelent. Úgy érzem, hogy a megrendelő stílusát, szükségleteit és egyedi igényeit megértve, ugyanakkor az egyes helyiségek rendeltetését is szem előtt tartva tudok igazán harmonikus tereket létrehozni, amelyek így egyszerre lesznek esztétikusak, személyre szabottak és logikusak is. Hiszem, hogy egy ingatlan végül attól lesz elég jó – a megrendelő számára pedig tökéletes – otthon, nyaraló, iroda vagy éppen munkahely, ha nemcsak szép, de élhető is.