Új lakásba költözéskor sok váratlan költség felmerülhet. Egy jó lakberendező sokat segíthet abban is, hogy ezekből a kiadásokból lefaragjunk…
Mindannyian szeretnénk, ha lakásunk már beköltözéskor az általunk elképzelt végső képet mutatná. Szeretnénk hátradőlni, és élvezni új otthonunkat.
Az új ház épitése, lakásfelújitás vagy csak nagyobb otthonba való költözés azonban gyakran alaposan igénybe veszi a család pénztárcáját és – ha nem is adósodunk el teljesen, de – sokszor nem teszi lehetővé a végleges állapot azonnali elérését.
Ez az a helyzet, amikor igazán nagy hasznát vesszük egy lakberendezőnek. Ő az, aki képzettsége és tapasztalatai alapján segíthet előrelátni (és előre láttatni) lakásunk pár év múlvai állapotát. A közös beszélgetések alapján az Ő kezében születik meg egy „mester terv”, amit – beköltözés után – lépésről lépésre haladva végrehajtva elérjük az elképzelt végeredményt.
Ha jó a terv – és ha szót fogadva betartjuk az abban előírtakat, egyeztetetteket – akkor csupán pénzünk szabja meg, hogy milyen gyorsan érünk el e folyamat végére. Azonban, ha önkényesen eltérünk a lakberendezési mester tervtől, akkor nem csak hiába fizettük ki a szakembert, de lakásunk sem lesz szép. És nem csak mi nem leszünk büszkék rá, de a lakberendező sem biztos, hogy szívesen adja nevét a végső enteriőrhöz…
Az itt látható képek kiválóan demonstrálják, hogy hogyan alakul egy lakás fázisról-fázisra, míg a végső (azaz az enteriőr tervező által megálmodott) állapotát el nem éri.
Az első képen látható a beköltözéskori állapot. Itt az akut pénzhiány csak egy „egészségügyi festést” tett lehetővé a beköltöző család számára. Mivel étkezőre szükség volt, a régi bútort nem hozták át, ám az előző lakó által „ottfelejtett” csillárnak egyenlőre megkegyelmeztek, és a korábbi lakásukból hozott képek is helyet kaptak a falon. Szerencsére – nagyon előrelátóan – a lakberendezővel kiválasztott bútor megvételre került (így ezzel már nem kellett később foglalkozni), ám a kiegészítők, és apró részletek még várattak magukra…
A második fotó a „félkész” állapotot mutatja. Itt már egyre több, minden a mester terv előírásainak megfelelően lett megvásárolva. Így került cserére a mennyezeti csillár, a fal mellett álló konzol asztalka, és lett megvásárolva a szőnyeg is. (Ez utóbbi itt még „nagyon nincs a helyén”, de csak azért, mert a falak még maradtak a régiek…)
A harmadik kép már a végeredményt mutatja. Az áttapétázott falak hatására minden azonnal a helyére került. Az eddig idegennek, vagy furcsának tűnő bútordarabok azonnal életre keltek. Lecserélték a képeket a falakon, felkerült a függöny az ablakra, stb. … A korábban idegennek ható ázsiai-hangulatú berendezési tárgyak hirtelen értelmet nyertek a kimonóra emlékeztető tapéta alkotta háttér előtt.
És mindez csak annak köszönhető, hogy az ház lakói lépésről-lépésre követték a lakberendezési tervet! Nem elégedtek meg az olcsóbb (és oda nem illő) dolgokkal, nem engedtek a csábításnak és vásároltak mindent „össze-vissza”, hanem türelmesen kivárták, míg a megfelelő darabokat megvásárolhatták…
A fentiek bizonyítják, hogy a türelem, ha rózsát nem is, de szép és ízlésesen berendezett lakást – egy valódi OTTHON-t – terem. Csak egy jó lakberendező, némi türelem és kitartás szükséges hozzá…