A konyhabútorok elrendezésének számtalan variációja létezik. A lehetőségek közül azt az formát kell kiválasztani, amely elegendő helyet biztosít a konyhai munkák kényelmes végzéséhez, a közlekedéshez.
Az elrendezést meghatározza a konyha alapterülete, alakja, a nyílászárók mérete, elhelyezkedése. Általánosan alkalmazott az egysoros, a kétsoros, az L-alakú, az U-alakú, a G-alakú és a szigetes kialakítás.
Az egysoros konyha
A hosszúkás, keskeny konyhában a bútorelemek és a háztartási gépek az egyik oldalon sorban követik egymást.
Egy olyan egysoros konyha, amelyben a hűtő, a mosogatótál, a mosogatógép és a tűzhely mellett még munkavégzésre is marad szabad felület, legalább 3 m hosszú. Ergonómiailag kedvezőtlen, ha 5 m-nél hosszabb, mert munkavégzés közben sok az „üresjárat” (a megteendő út hosszú, mert az optimális munkaháromszög egyenessé változik).
A kényelmes közlekedésre akkor marad hely, ha helyiség legalább 180 cm széles (ebből 60 cm a bútormélység, 100 cm a közlekedőút). Étkezési lehetőséget, ez a konyhaelrendezés legfeljebb egy lehajtható asztallappal biztosít.
A berendezés egyhangúsága különböző magasságú elemek, eltérő színek, polcok közbeiktatásával törhető meg.
Az egysoros konyha csak olyan kis lakásokban, garzonokban vagy nyaralókban ajánlott, ahol csak egy falfelület áll rendelkezésre a bútorok elhelyezésére. Az ilyen konyhaelrendezésnek egyetlen előnye, hogy minden vezeték egy oldalra kerül és a konyhának csak az egyik oldalát szükséges csempézni.
A kétsoros konyha
A kétsoros elrendezésnél a konyha két egymással szemben levő oldala bútorozott. Alkalmazása ott ajánlott, ahol a konyha keskenyebb végeinek beépítése valamilyen oknál fogva (nyílászárók, fűtőtest stb.) nem lehetséges. Kialakításának feltétele a minimum 240 cm széles konyha (2 ×60 cm konyhabútormélység + 120 cm közlekedőrész). Ez a forma az elemek elrendezésének nagyobb variációs lehetősége mellett jobb térkihasználást biztosít, mint az egysoros.
A munkaszervezésben lehetővé teszi az optimális munkaháromszög alkalmazását, ami jelentősen lerövidíti a munkavégzés közben megtett utak hosszát. Így a konyha használata kényelmesebbé válik. A tisztítási és főzési fázis elkülöníthető, ha egy oldalra kerül a mosogató és a tűzhely, és a másik oldalon kap helyet a munkafelület és tároló helyek. Hátránya, hogy munka közben 180°-os fordulatokat kell tenni, ami a munkafolyamatot megszakítja.
Étkezősarok kialakítására az ilyen elrendezésű konyhában sincs lehetőség.
Az L-alakú konyha
Az L alakú elrendezés akkor alkalmazható, ha a helyiségben két egymásra merőlegesen elhelyezkedő falfelület építhető be konyhabútorral. Az ilyen konyha minimális helyigénye 240×280 cm. Ahhoz, hogy sarok jól kihasználható, esetleg étkezőrész is beépíthető legyen legalább 240×365 cm-es konyhahelység szükséges.
Az L alakú konyha funkcionálisan éppen olyan jó, mint a kétsoros elrendezés. Az L alakban elrendezésnél kiszélesedik a rendelkezésre álló munkatér, ami a munkaháromszög elvének megvalósulást segíti. Kényelmes munkaterületet ad a tipikus megoldás, amikor az „L” alak egyik végébe a hűtő, másik végébe a tűzhely, középre, pedig a mosogató kerül.
Az U-alakú konyha
Az U alakú, három oldalról beépített konyhában a párhuzamos szárak, és a sarkok jó helykihasználást, többféle látványos elrendezést tesznek lehetővé.
Az ilyen konyha kialakításához viszonylag tágas helyre van szükség. Megfelelő, ha az U-alja minimálisan 240 cm széles, a szárak legalább 250-300 cm hosszúak, de a sarkok jó kihasználása 420 cm-t igényel. A helyiség adottságaitól függően a szárak lehetnek egyenlő vagy aszimmetrikus hosszúságúak.
Az U-alakú elrendezésnél körben elhelyezve, minden kéznél van a fontos konyhai funkciók (a tárolás – előkészítés – főzés – mosogatás) ellátásához. A sarokszekrényekkel sok hely nyerhető a tároláshoz. A változatos sarokmegoldások élesebb vagy lágyabb formát kölcsönöznek a bútoroknak.
A G-alakú konyha
Az ilyen elrendezésű konyhában gyakorlatilag az ajtót kivéve minden oldalon bútorelemek állnak. Nagyméretű, reggeliző résszel vagy étkezővel bővített lakókonyha praktikus kialakítási formája. Megfelelő funkcionálásához minimális térigénye 300-350×350-400 cm.
Jól alkalmazható azokban a lakásokban, ahol a konyha egy légtérben található az étkezővel és a nappali helyiséggel. Gyakran a G szára, avagy a térbe nyúlva kialakított, mindkét oldalról használható félsziget képezi a különböző funkciók választóvonalát. A fantázia, no meg a gyártók által kínált választék határozza meg, hogy ennek a térelválasztó pultnak étkező, előkészítő, főző vagy éppen mosogató funkciója van.
A konyhasziget
Belsőépítészetileg remek megoldást kínál a tér jó optikai és funkcionális kihasználására a konyhasziget.
A fallal nem határolt, elkülönült munkaterületet alkotó konyhaszigettel a konyha tágasabbnak tűnik. Lehet térelválasztó szerepe, de plusz munkafelületet vagy tárolási lehetőséget is adhat. A félszigethez hasonlóan elhelyezhető itt mosogató, főzősziget, de használható étkezőpultként vagy előkészítő felületként is. Kialakítása legalább 15 négyzetméter teret igényel.
A „nyitott” lakások félsziget és sziget alakzatai lehetővé teszik a konyhát használó személy számára a munkavégzés közbeni kommunikációt, a részvételt a családi életben.
A konyhabútorok méretigénye
A konyhabútorok kiválasztása nemcsak esztétikai kérdés. Több órát töltünk ott naponta, nagyjából azonos testtartásban végezve hasonló munkafolyamatokat, ezért csak akkor lehet számunkra kényelmes és praktikus, ha a bútorok szélességi, magassági méretei, a polcok, fiókok helye az emberi testméreteknek, a munkához kapcsolódó mozdulatoknak, az úgynevezett ergonómiai követelményeknek megfelelnek.
- A munkalap magassága: 80-90cm, de ez testmagasságtól is függ, a lábazat minimum 10 cm magas és 5 cm-rel visszaálló kell, hogy legyen, mivel a pult előtt dolgozó lábfeje így fér el.
- Az alsó és felső szekrény közti távolság: 40-45cm.
- Felső szekrény magassága akkor megfelelő, ha a földön állva kényelmesen elérjük a felső polcot, ez általában 170-190 cm magasan lehet, a legalsó polc pedig 15 cm magasan a padló síkja felett.
- A tűzhely fölött szabadon hagyandó rész magassága: 60 cm, ha van páraelszívó, 75 cm.
- A tűzhely előtti terület 110 cm, a lenyitható ajtóval rendelkező sütők miatt azonban 120-140 cm lenne az ideális távolság, hogy kényelmesen ki tudjuk nyitni az ajtaját.
- A szembenálló szekrények közti terület: 120 cm.
- A kihúzható munkalap, amely mellett ülve dolgozunk, minimálisan 62 cm, amely mellett étkezünk is, minimum 72 cm magas kell legyen.
- Az asztallap és az alsó szekrények 60 cm-es mélységmérete a tűzhely, a mosogatógép méretéhez igazodik.
- A falra szerelhető felső szekrények mélységmérete 28-30 cm. Ez elegendő az étkezőedények elhelyezésére és nem zavarja az előtte dolgozót. A magasságméret bútortípusonként változó.
- A konyhabútorok szélességméretei általában a 10 és 15 többszörösei, vagyis 30, 40, 50, 60, 80, 90 cm-es elemek.
- A beépíthető elektromos készülékek méretei általában megfelelnek a szerkények befogadó méreteinek.
- A tűzhely mindkét oldalán érdemes legalább 30-40 cm szabad felületet biztosítani.
- A mosogató és a tűzhely között legyen legalább 80-120 cm távolság.
- A konyha lakásunk egyik legfontosabb része. Számos stílusban, és annál is több berendezési tárggyal, pulfelülettel, illetve ajtófronttal alkothat a lakberendező. Megtervezése ezért nem kis feladat. Semmiképp ne vágjunk bele egyedül – hívjunk egy lakberendezőt, aki a konyhastúdiókkal konzultálva személyre szabja családunk részére konyhánkat…
A LOSZ honlapján megtalálhatja az Önnek megfelelő stílusban alkotó kollégát.