A rönk- és gerendaházak finn változatai exkluzívak, velük szembeni elvárások magasak, az építtetők minden esetben igényesek és precízek. Vajon a jól előkészített – előszárított és speciális gépekkel megmunkált – északi fenyő alapanyag választása elegendő feltétel-e az akár több évszázadra tervezett lakóépületünk megvalósításához?
Látszatra nagykalapács, vízmérték, mérőszalag, spaniferek segítségével – rossz nyelvek szerint – legóként építhetők össze a felcímkézett, beazonosítható rönkök, de ne feledkezzünk el az eszközök mellett a megfelelő hozzáállás és szakértelemről se. Semmiképpen sem ajánlom gyakorlattal nem rendelkezők, vagy szakmai felügyelet nélküli saját erőből történő kivitelezést. Olyan apró szakmai részletek sokasága a rönkház-építés, melyek közül csak egyetlennek a figyelmen kívül hagyása az épület minőségének, hőszigetelésének, légzárásának romlásához vezet. Nincs elég jó rönkház. Csak kiváló és rossz rönkház létezik.
A faanyag legnagyobb előnye a természetessége – melyet szívesen emlegetünk -, de mit is jelent ez a gyakorlatba átültetve? A faanyag továbbra is él. A fa kidöntését követően az erdőből a fatelepekre kerül, ahol természetes vagy mesterséges módon veszít nedvességtartalmából. Épületszerkezetként való beépítésekor megközelíti, de még nem éri el az úgy nevezett egyensúlyi nedvesség tartalmát, ezért a száradási folyamat a faanyag összeépítése után is folytatódik. A száradás a fa keresztmetszetében, tehát sugár- és húrirányban méretcsökkenéssel jár, rostirányban (szálirányban) viszont gyakorlatilag semmit nem változik a hossza. Ezt a jelenséget az épület minden részletében, építési mozzanatában meg kell vizsgálni, mit is jelenthet? Hangsúlyozom, hogy tapasztalt Szakember számára a jelenség természetes és kiszámítható, műszakilag 100%-osan kezelhető folyamat, helytelen problémának nevezni. Egymásra épített műszárított rönkök esetében, körülbelül 1-3 éven belül, falmagasság méterenként kb. 3-5 cm ereszkedés várható, részben a száradás, részben a rönkök terhelés alatti egymásra igazodása miatt.
Tekintsük át, az épület mely részein keresztezik egymást faanyagok szálirányban? A rönkök a falakban vízszintesen helyezkednek el egymáson, emiatt az épület teljes magasságában előbbiek szerint ereszkedni fog. Függőleges irányú szerkezetek, pl. a nappaliban egy szabadon álló teherviselő oszlop, a külső-belső nyílászárók, a stabilra összeépített szerkezetek, mint pl. lépcső, beépített bútorok, bármi, amihez tartószerkezetként a rönkfalunk hordozóként szolgál. De ugyanezt az elvet kell érvényesíteni minden olyan esetben, amikor teljes magasságú pallókból álló, szerelt válaszfallal, illetve tégla-, kő-, vagy üvegfallal kívánjuk színesíteni belsőépítészetileg az otthonunkat. Ügyelni kell a kémény csomópontjaira, bádogozására is. A műszaki megoldásoknak biztosítaniuk kell a rönkfal szabad, kalkulálható mozgását. Vannak jól bevált módszerek, de a szakemberek kreativitása határtalan és bármely konstrukció működőképes, ha az a rönkök ereszkedését nem befolyásolja.
Forrás:
Egyéb olvasnivaló a témában: