Az ideges, kiköltekezett, devizahitelektől szorongatott magyar háztartások számára jelenleg érthetően nem a lakberendezés a legfontosabb kérdés, fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Pedig a zaklatott hétköznapok ellen az otthon biztonságot sugárzó nyugalma jó ellenszer lenne.
Vegyünk mindenekelőtt egy ikerházat. Nem szó szerint, csak képzeletben. Pontosabban már elképzelni sem kell, mert ezt az ikerházat hat magyar lakberendező megalkotta és berendezte, méghozzá 170 négyzetméteren, egyetlen hét alatt a BNV-n, ahol Trend-sziget néven kiállították, és boldogan megmutatják bárkinek, aki trendire szeretné formálni otthonát.
Az ikerház egyik fele egy nagyvárosi, modern otthon, a másik egy vidéki ház, a kettőt egy gyerekszoba köti össze. Nem véletlenül: a nagyvárosba vágyó fiatalok idővel, családalapításuk után újra a vidék nyugalmára, tiszta levegőjére és csendjére vágynak, majd gyerekeik felnőve vissza a nagyvárosi nyüzsgésbe. A vidék-nagyváros körforgása tehát periodikusan ismétlődik, és soha nem ér véget. A vidék és a város között a modern életstílus mossa el a határokat. A falura költözők nagy része a közeli nagyvárosokban dolgozik, életüket, ízlésüket, szükségleteiket a város formálja. Ebből adódóan már nincs igazán különbség egy vidéki és egy nagyvárosi otthon között, a dédmama tulipános ládája, és a stafírungba kapott, kézzel faragott komódja azonban vándorútra ment, a faluról származó parasztos tárgyak ma már a nagyvárosi nagypolgári házakban találnak otthonra.
„A recesszióval a világ a lenyugvás felé tart, az új lakberendezési trendek fokozatosan felváltják a korábbi neobarokk és minimál dizájnt, a new-country, vagyis a modern vidékies stílus kerül előtérbe” – mondja dr. Németh Gábor lakberendező, a Trend-sziget projektvezetője. A lassúbb, vidékies életmódot sugárzó new-country külföldön már nem ismeretlen, sőt egyre népszerűbb, magában foglalja a skandináv egyszerűséget, a franciás eleganciát, no meg az amerikai jólét külsőségeit, miközben remekül ötvöződik a legmodernebb technikával a konyhában, a fürdőszobában és a nappaliban egyaránt. A Lakberendezők Országos Szövetségének Trend-szigete szó szerint körbejárható, bemutatva, hogy mit is kell érteni a fentiek alatt. Egyelőre nem tudni, hogy a new-country stílus, aminek dr. Németh Gábor szerint nagy előnye, hogy bele lehet öregedni, meghonosodik-e Magyarországon. Sajnos a retroirányzat is némi csavart vett itthon, ahol a retró nem trendiséget, hanem kényszert jelentett sokaknál, akik még ma is a Réka és a Garzon elemes bútorok közt kénytelenek élni. A munkanélküliség, valamint a megnövekedett hitelterhek miatt nincs pénz a szolgáltatásokra, a lakberendezés mint alkalmazott művészet a sokadik helyen szerepel, ha szerepel egyáltalán a fontossági sorrendben.
Mindeközben a lakberendező szerint kincsek kerülnek az utcára, a lomtalanításokon még mindig értékes bútorok garmadáját vetik szemétre. De most, amikor a falusias stílus már nem ciki, hanem trendi lesz, talán újra értéke lesz a régi képkereteknek, székeknek és bútoroknak, amelyekből némi ötlettel mutatós kiegészítőket lehet alkotni.A Trend-sziget vidéki lakásában a festett-faragott szekrény az egyik legértékesebb darab, a sváb kézi munkáért hat számjegyű összeget kell fizetni, hogy a régvolt idők hangulatát varázsolja az étkezőbe. Ugyanakkor megfér ám egymás mellett az olcsó tömegáru a svéd bútoráruházból a különleges, malomkeréknyi dizájn faliórával, amelynek áráért egy háromszemélyes kanapét adnak másutt. A lakberendezés tehát nem feltétlenül és nem kizárólag pénz kérdése, hanem ízlés és ötlet dolga. És jó esetben egy szakemberé, aki összhangot teremt, és ötleteket ad, vagyis enteriőrt alkot.
A határok persze nemcsak a város és a vidék, hanem az egyes országok között is elmosódnak. A sokak által favorizált olasz csempék, járólapok és dizájnkonyhák a legtermészetesebb módon alkotnak egységet a magyar bútorokkal. Igaz, a magyar bútor még korántsem olyan elismert a vevők körében, mint a magyar élelmiszer, de a hazai bútormárkák ismertsége egyre nő. A Magyar Bútor és Faipari Szövetség felmérése szerint az Andante ismertsége a vásárlói célcsoportban például 64 százalékos, második helyen áll a Cardo márka, és sokan ismerik a Hajdúthonetből lett Sellaton nevét is.
A magyar bútorgyártás legjobbjainak termékeiből ízelítőt nyújtó Bútorszövetségi standon a BNV-n a gyerek- és ifjúsági bútorairól ismert Faktum is jelen van. A hazai bútorgyártás a privatizáció után hihetetlen módon szétaprózódott, a rendszerváltás előtti tizenkét nagyvállalat szakemberbázisán több ezer kisvállalkozás alakult. Wilheim Gábor szövetségi elnök szerint fokozottabban akarják reklámozni a magyar bútorgyártást, ami mostanra már szinte túlgépesítettnek számít, így az európai technikai színvonalat bőven eléri már. A válság előtt volt 4,5 ezer bútorgyártó vállalkozásból hétszáz már tönkrement, a megmaradtak közül – 80 százalékban legfeljebb öt főt foglalkoztató cégekről van szó – csak azok élik túl a krízist, akiknek markáns termékkoncepciójuk van. A nagy bútoráruházakba szállítóként bekerülni a magyar vállalkozásoknak lehetetlen, bár az IKEA ajtógyártó cége soproni, de az a lánc saját tulajdonában van. A magyar kézműves bútorgyártás meg csak a rendszerváltás után indult újra, az akkori középkorú mesterek gyerekei most lépnek apjuk nyomába, de az igazi dinasztiák kialakulásához két-három generáció kell.