Csak frissen, üdén, színesen!
Huszonéves testvérek, egy fiú és egy lány részére vették meg szüleik a hetvenes évek óta nem sok karbantartást látott lakást, ami egyáltalán nem felelt meg az igényeiknek. A kis konyhában ketten ugyan étkezhettek volna, de barátokat leültetni már nem lett volna alkalmas, a két, üveges ajtóval egymásba nyíló szoba sem volt éppen ideális.
Azt találtam ki, hogy a két szoba közti falat 60 centivel odébb helyezve, az átjárást megszüntetve ideális felület alakulhat ki az egysoros konyhának (csak a lefolyó kialakításának és elvezetésének aprócska problémáját kellett megoldani), és az így megnövelt területű nagyobbik szobában kényelmes étkezős nappalit lehetett kialakítani.
A kisebbik szoba csak egy picivel lett kisebb, de így is elég maradt egy gardróbos hálóhoz a kislánynak, míg a báty a régi konyhából alakított szobát kapta. Ami a méreteket illeti, nem éppen igazságos az osztozkodás, de testvéries – ha szabad egy régi viccre utalnom.
De az igényeknek megfelel ez az elosztás, hiszen egy nőnek mindig több ruhája van – és főleg lesz -, mint egy férfinak, másrészt az kapja a nagyobb szobát, aki több érdeklődést mutat a lakberendezés iránt.
A tervezés tehát nem okozott sok gondot, a kivitelezés annál inkább. A precizitás az eredeti építés idején nem volt követelmény. A két szoba alkotta téglalap egyik oldala 18 cm-vel volt hosszabb a másiknál (na nem a tervrajzon, csak az életben), semmi semmivel nem volt párhuzamos, se derékszögű. A hosszú falak a létező legkeményebb betonból készültek, a válaszfalak a lehető legvékonyabb téglából, a felbontott burkolat alatt puha, morzsalékos, szemetes réteget találtunk.
De lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. Nekiugrottunk, szép sorban mindent megoldottunk.
Nagy dilemma volt a fűtés. A cirkó helyett többnyire kombinált gázkazánt és melegvizes radiátorokat szokás tenni, de egyrészt nemigen akadt alkalmas hely a kazánnak, másrészt borzasztó nagy munka és költség lett volna a beton falak végig vésése. A lényegesen kisebb beruházási költségek és az egyszerű telepítés miatt elektromos fűtésre esett a választás.
Az alapos műszaki felújítás bizony nem kevés költséget jelentett a családnak, ezért aztán a berendezésre és a csinosításra nem költhettünk sokat. Ügyeskedni kellett, hogy a néhány drágább tárgyat olcsóbb, ötletes megoldásokkal ellensúlyozzuk.
A kanapé szerelem volt első látásra, de markáns színével, finom anyagával megadta a lakás alaphangját. A csináltatott konyhabútor színében tökéletesen sikerült visszahozni ezt az élénk fűzöld színt, amiből egy cseppet az előszobába is adagoltunk. A nagy felületeken ezek kívül a fekete-fehér, helyesebben a kevésbé rideg halványszürke-sötétszürke uralkodik. Halványszürkére mázoltuk a parkettát is. A házgyári ajtókat nem cseréltük le, csak halványszürke lemezzel borítottuk, az élek és a tokok antracit szürkére vannak mázolva. A nappaliban ezen kívül a sárga kapott fontos szerepet.
Fiatalos, vidám hangulatú, csakúgy mint az egész lakásban egységes, rajzos mintájú padlóburkolat.
A lányszobában a színes, vidám, virágmintás tapéta az uralkodó, s hogy ne legyen túl cukros, arról a fekete fal gondoskodik. A tapéta erős színei szinte kívánják maguk köré a szekrény élénk sárgáját, a polc türkizét, az ágytakaró finom vízkék színét. Itt is a nagy halványszürke felületek biztosítják, hogy a szoba jókedvűen színes, de ne bántóan harsány legyen.
A kisebb szobában rögtön látszik, hogy itt egy komoly fiatalember birodalmában vagyunk. Sötétbarna, szürke és ezüst, kockás függöny, fegyelmezett, csíkos tapéta tükrözik az ő megfontolt egyéniségét.
A fürdőben az alapkoncepció ugyanaz: sok szürkésfehér, egyszerű, egyszínű csempe, kevés geometrikus, sötétszürke mintával, ami csak egy nagy foltban jelenik meg – minden figyelmet a markáns narancs üvegmosdó követel magának.
A családi kassza a berendezkedés végére meglehetősen kiürült, ezért aztán a dekorálást szó szerint saját kezűleg oldottam meg: művészeti képeslapok, egy, a két háború közötti német reklám plakát, pár dobókocka, és már kész is az egyedi, sehol máshol nem létező mikrovilág.
Matus Kati
lakberendező
