Még mindig nem ért véget az a vesszőfutás, amit a visszaeső belső fogyasztás miatt kell elszenvedniük a vállalkozásoknak: az elmúlt 12 hónapban emelkedett a bútorgyártásban, de már csökkent a fafeldolgozással foglalkozó cégek bedőlési aránya.
Jól látszik, melyek azok az ágazatok, amelyeket továbbra is sújtanak az évek óta tartó gazdasági válság hatásai: a korábbi 12 hónap adataival összehasonlítva 2012. április 1-je és 2013. március 31. között valamelyest tovább nőtt az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásával, a gépjármű kereskedelemmel, a kiskereskedelemmel és a többi között a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya – derül ki a Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A számítógépek, elektronikai termékek és a bútorgyártás területén is romlott a helyzet némileg.
– A bedőlési arány a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, így alkalmas arra, hogy a segítségével jellemezzük egy-egy ágazat helyzetét. Egyértelmű, hogy a belső fogyasztás visszaesése továbbra is sújtja a vállalkozásokat. Nem csak az élelmiszerek, tartós fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek körében nőtt a felszámolások, csődök aránya, hanem például a pénzügyi szolgáltatások, a művészet, a szórakozás és a szabadidő területén is – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint az ok az, hogy a háztartások részben kényszerűségből, részben önként visszafogták kiadásaikat. Azokban a családokban, ahol egy vagy több kereső munkanélküli lett az elmúlt időszakban vagy a hitelek törlesztő részleteit nyögik, egyszerűen nem jut annyi pénz élelmiszerre, szórakozásra mint korábban. A többiek pedig egyelőre kivárnak, például az új autó, motorkerékpár vásárlással, hiszen még mindig nem tudható, mikor kerül felszálló ágba a gazdaság.
– Fontos azonban, hogy ez a folyamat az ágazatok szerkezetére nézve korántsem egyértelműen negatív. Tény, hogy a bedőlő cégek egy része olyan vállalkozás, aminek az évek óta tartó krízis során egyszerűen kimerültek a pénzügyi tartalékai, és a tulajdonosok sem rövid, sem hosszú távon nem látnak már perspektívát a működtetésben, így kénytelenek bezárni a boltot. Bár a fogyasztás visszaesése mellett sokan küszködnek a hitelek hiányával, a bankok szigorú garanciavállalási előírásaival is, a felszámolások és csődök hosszú távon oda vezetnek, hogy jellemzően a stabil, jó stratégiával versenyző vállalkozások maradnak talpon. Ez pedig erősebb, kevésbé sérülékeny ágazati és gazdaságszerkezetet hoz létre regionális és országos szinten is – teszi hozzá Keleti József.
A legfejlettebb régiót is elérte a válság
A megyei statisztikákat vizsgálva szembeötlő, hogy a dél-alföldi megyéken kívül a főváros és Pest megye is emelkedő bedőlési mutatókat produkál. – Ennek magyarázata az, hogy a válság továbbgyűrűző hatásai immár elérték az ország legfejlettebb, közép-magyarországi régióját is – mondja Keleti József. Ugyanakkor Vas megye kivételével a Nyugat-Dunántúl minden megyéjében csökkent a felszámolások, csődeljárások aránya, csakúgy mint az Észak-Alföldön.
Komáron-Esztergom megyében harmadára csökkent a bedőlési mutató, ami annak köszönhető, hogy az itt működő – elsősorban autóipari – cégek már korábban csökkentették kapacitásaikat, és jelenleg kivárnak. Még meglévő beszállítói körüket ellátják munkával, akik pedig nem kaptak elegendő megrendelést, már korábban bedőltek.
