Forró fürdővel várja a tulajdonost, figyeli az időjárást, de akár a betörőket is képes csapdába ejteni az intelligens otthon. Az átlagembernek is elérhető árú high-tech megoldások legalább 10-15 százalékkal csökkenthetik a fűtésszámlát. Csúcstechnológiás házakban jártunk.
Egy estébe nyúló munkanap után az ember sokszor csak egy kellemes fürdőre vágyik. Ha valakinek interneten keresztül vezérelhető megoldásokkal szerelték fel az otthonát, már a hazaút alatt, okostelefonról megnyithatja a csapot a kád felett, amelyet a beépített intelligencia éppen a megfelelő mennyiségű vízzel tölt fel. Mindez már nem csak a sci-fikben létezik, hanem magyar lakóházakban is egyre gyakoribb. Két high-tech otthont jártunk be, hogy kiderítsük, az utópisztikus amerikai koncepcióhoz képest hol tart a hazai piac.
Leveszik a fűtést, kikapcsolják a lámpát
A fürdőszoba távoli vezérlése csak egy apró szelete annak, amit az intelligens házak tudnak. Az [origo] által felkeresett tulajdonosok szerint érdekesek az ilyen jellegű megoldások, de a high-tech otthonok nem annyira úri bolondozásról, mint inkább a praktikusságról, energiatakarékosságról és a költséghatékonyságról szólnak. A házak digitális központjai jellemzően a fűtés, a világítás, az árnyékolás és szórakoztatóberendezések vezérlésével foglalkoznak.
Az okosotthonok vezérlése rendkívül egyszerűen működik: a tulajdonos IOS vagy Android szoftvert futtató okoskészülékre letölthető alkalmazással bárhonnan elérheti otthona minden szolgáltatását, az interneten keresztül akár Nepálból is képes bezárni a nyitva felejtett ablakot.
Schmidt András, az intelligens otthonokba szánt eszközöket gyártó Loxone cég hazai képviseletének ügyvezetője szerint egy ház automatikus vezérlése tíz-tizenöt százalékkal mindenképpen csökkenti a havi áramszámlát – az egyik, általunk felkeresett otthont ennek a cégnek a berendezései szolgálták ki. A másik lakásban a Control4 nevű lakásautomatizáló rendszer működött, amelyet ennek értékesítője, Berényi Tamás saját otthonában is felszerelt. Tapasztalatai szerint évek óta stagnálnak az energiaköltségei, noha egyre több elektromos berendezés van az otthonában. A vezérlőrendszerek – bár szinte megállás nélkül üzemelnek – nem fogyasztanak többet, mint egy átlagos tévé, miközben minden más árammal működő berendezést figyelnek és szabályoznak a lakásban.
Betörő ellen igen, hackerek ellen nem véd
Mindkét rendszer képes arra, hogy ha betörőt érzékel, leeressze az ablakokat és ajtókat védő vasrácsokat, maximális hangerőn elindítson egy kellően félelmetes death metal nótát, felhúzza a redőnyöket, felkapcsolja, és villogtatni kezdje a ház összes lámpáját, valamint még a ház körüli reflektorokat is beindítsa. A vezérlőszoftver arra is képes, hogy egy otthon tartózkodó család tevékenységét szimulálja: például ki és bekapcsolja a tévét, rádiót és a lámpákat olyan időpontokban, amikor az éppen vakációzó tulaj valószínűleg maga is megtenné.
Egy intelligens otthon tehát képes fogva tartani a betörőt, de akár úgy is lehet programozni, hogy az ajtók automatikus nyitásával távozásra ösztönözze az illetéktelen behatolót. A rendszerrel összekapcsolt, sötétben is látó infravörös biztonsági kamerák természetesen mindent rögzítenek, a tulajdonos pedig okostelefonján keresztül mindent láthat, de a távolból beszélhet is (a hi-fin keresztül) a behatolóhoz. Egy intelligens rendszer sem képes mindentől megvédeni az otthont: Schmidt szerint a rendszer ugyanolyan szintű védelemmel van ellátva, mint egy személyi számítógép, tehát egy felkészült hacker akár fel is tudja törni. Az intelligens automatikát úgy is be lehet állítani, hogy azt csak magából a házból lehessen vezérelni – igaz, ekkor az internetes kényelmi funkciók elérhetetlenné válnak.
Érdekli, hogy milyen idő lesz holnap
Mindkét rendszerre igaz, hogy a manuális vezérléstől a totális automatizálhatóságig elég nagy tere van a felhasználónak a működés testreszabásában. Helyiségenként beállítható, hogy hány fok legyen, hogy a rendszer magától kezdjen-e el fűteni, vagy megvárja, amíg valaki hazaér. Schmidt elmondta, hogy a Loxone által használt algoritmus öntanuló, ami azt jelenti, hogy a program megtanulja, hogy egy bizonyos helyiség felfűtéséhez mennyi időre, illetve energiára van szüksége. Ha például a felhasználó kiadja a parancsot, hogy a kazán este nyolc óráig fűtsön fel egy szobát, akkor a hagyományos vezérlési rendszerek a feladatot csak adott időpont előtt vagy után valósítják meg, ezzel energiapazarlást és kényelmetlenséget okozva. A Loxone megoldásával azonban mindez a szoba adottságainkak megfelelően, folyamatosan tanulva történik, így a ház pontosan tudja, hogy mikor, mennyire kell elkezdenie fűteni a kívánt hőmérséklet és az időprogram tartásához.
Az öntanulás mellett hasznos képesség, hogy a szoftver internetes információk alapján követi az időjárás alakulását, és ha például másnap sokkal melegebb lesz, akkor a beállított hőfok eléréséhez csak kevés energiát fog felhasználni (vagy egyáltalán nem használ). Mindkét rendszerre igaz, hogy nemcsak online forrásokból tájékozódik a ház környezetének alakulásáról, hanem szél- és hőfokmérő szenzorokkal. A szenzorokból kapott adatok alapján a ház pontosan tudja, hogy mennyi energiát kell használnia.
Lakóival együtt ébred a rendszer
Az energiatakarékosság nemcsak nappal nyilvánul meg, hanem éjszaka is. A rendszer lefekvéskor egy gombnyomással teljesen kikapcsolható, így az amúgy is alacsony fogyasztású, mindent behálózó berendezés az éj leple alatt kevesebb energiát használ, mint egy bedugott mobiltöltő. Igény szerint aztán beállítható, hogy az alvó rendszer a lakóival együtt ébredezzen, a felhasználók kedvenc rádiójának bekapcsolásával és a redőnyök lassú felhúzásával.
A gyakran mozizóknak praktikus lehet, ha a film indításakor egy gombnyomással bekapcsol a projektor, leereszkedik a vetítővászon, lehúzódnak a redőnyök és hangulatvilágítás vagy teljes sötétség köszönt be a nappaliban.
Kiteregetni még jó darabig nem fog
Az okosotthon koncepciót hallva sokak fejében a hűtő és mosógép ugrik be, ám a háztartási gépek szinkronizálása még csak kísérleti stádiumban van. Schmidt szerint azért lassúak az ilyen irányú fejlesztések, mert nem túl életszerű távolról vezérelni ezeket a gépeket. Ráadásul a mosogépből ki- és bepakolás, valamint a hűtőben tárolt dolgok rendezése sok olyan manuális művelettel jár, amelyet jelenleg még tudnak helyettesíteni. Olyan esetekben hasznos lehet, ha szorít az idő, a felhasználó reggel bepakol a mosógépbe, és úgy állítja be a programot, hogy hazaérkezéskor már csak ki kelljen teregetnie, ne akkor várjon még órákat. A teregetés viszont már tipikusan az a dolog, amihez jóval bonyolultabb és költségesebb technológia lesz szükséges.
Az okosotthonokat vezérlő berendezések meglepő módon nem csak csillagászati összegekért érhetők el. A Loxone alapfelszereltségű csomagja Schmidt szerint nettó kétszázezer forintból egy nagyobb belvárosi lakást teljesen behálóz. Ennyi pénzből négy szoba fűtését és nyolc villany szabályozását kapja a felhasználó, aki természetesen digitális készülékeit és redőnyeit is integrálhatja a rendszerbe. Az ár azért nem fix, mert sok múlik azon, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a felszerelni kívánt otthon. Berényi Tamás is arról számolt be, hogy egy nagyobb ház már félmillió forintból kiokosítható. A viszonylag alacsony árak ellenére az intelligens házak még nem igazán terjedtek el hazánkban, a forgalmazók elmondása szerint együtt közel száz épületet szereltek fel, amelyekből a többség magánház, és csak elvétve található néhány iroda. Érdekesség, hogy Schmidt egyik legutóbbi megrendelője egy templom volt.