A lefolyó az épületgépészet igen kis szegmensét jelenti, és az épület értékének csak ezrelékekben meghatározható részét képezi, de a hiánya, vagy a mai igényeknek nem megfelelő típusának kiválasztása, a ház használati értékét erősen lerontja.
A beltéri lefolyók feladata az elhasznált víznek – szennyvíznek – a lehető leggyorsabban a közcsatornába történő eltüntetése. Azonban, a szennyvízben lévő szerves anyagok, a lefolyóvezeték falán lerakódva, az ott lévő mikró organizmusok – gombák és baktériumok – hatására bomlani kezdenek, és az így terjengő kellemetlen szagok mellett, igen komoly fertőzés veszélyét hordozhatják magukban. Mivel a lerakódást megakadályozni nem lehet, kell tehát egy szelep (szifon), amely meggátolja, hogy ezek a szagok a lakótérbe jussanak. Ennek a szelepnek a legrégebben ismert elve az U-cső, amelyben a megmaradó víz a szelepnek egyik alkatrésze. Ezt a bűzzárat kb. 2000 évvel ezelőtt találták ki, – a Pompei ásatások leletei bizonyítják – de aztán el is felejtették. A középkor emberét valahogy nem zavarta a bűz. Lehet, hogy azért volt olyan sok, nagy áldozatokat követelő járvány? A történelmi tanulmányaink során is hallhattuk, hogy bizonyos úgynevezett kultúrnépek előkelőségei körében sem volt igazán divat az általános tisztálkodás, inkább elefántcsontból készült díszes pálcával vakarták a tetves fejüket. De térjünk vissza a lefolyókhoz, amelynek fontossága bizonyításához elmondok egy általam kitalált tanmesét.
Hősünk – Kázmér – egy hirtelen meggazdagodott, sokat utazó fiatalember, a nemrég vásárolt lakásában, reggel az óra csörgésére felriad, és lógó fejjel botorkálva elindul a fürdőszoba felé. Az ajtó nyitásakor megcsapja az orrát az enyhe csatornaszag.
„Érdekes. Mikor a lakást megvettem, nem éreztem.” A szemeiből a csipát piszkálgatva a fürdőszoba szekrény és a fal közötti résben keresgéli a villanykapcsolót. Még nem szokta meg. Végre felkapcsolja. Továbblép. A tükörsima padlólap alatt a jól működő padlófűtés kellemes érzést adna, – szemei szokják még a fényt – de meglátja a csúnyán körbecsempézett padlólefolyó aranyozott rácsát. Már mérgelődik.
„Ez sem tűnt fel eddig”. Rálép a lefolyórácsra, mire az kibillen a helyéből. Bokája fáj, „anyázik”.
„Vigyázz állásban” bezárja magát a zuhanyozó kabinba, amelynek réseiből pár nappal ezelőtt a nagymamája „fogkefével” vakargatta ki az előző lakó gombáit, mégis érezhető a penészszag. Nagy nehezen beállítja a zuhanyvíz hőmérsékletét. Végre valami jó élmény. Folyik rá a melegvíz. De sajnos szegény Kázmér a melegvíztől való nagy kéjelgés után megpróbál szappanozni. Karjai nem férnek el. Leejti a szappant. A lábához lehajolni nem tud, mert szűk a hely, mocorog, természetesen a könyökmagasságban szerelt csaptelep szabályozókarját meglöki, és leforrázza magát, majd a gőztől akar megfulladni. Van ugyan elszívó, de az a WC fölé van szerelve, így a kabinra hatástalan. Már őrjöng. De még hátra van egy-két „öröm”, mert mire végez, a zuhanytálcában bokáig áll a víz. A kabin szűk, tehát benne megtörölközni nem tud, hát megpróbál kiszabadulni a kabinból. A „gagyi” kabin tolóajtaját nagy nehezen kifeszegeti, – nem jött még rá, hogy hol kell az ajtót megfogni, hogy ne feszüljön – a szűk nyíláson ügyesen lelép a kb. 15 cm-rel mélyebb tükörsima padlóra, de nem csúszik el, mert már nagyon óvatos. Törölközés közben a víz folyik le róla, úszik a padló. Nem baj, majd a nagymama feltörli. Öltözés, kávé, cigaretta, és indulás a munkába. Út közben „pattog” a Micubisivel, a lassú haladás miatt állandóan „anyázik”, és ha valaki sávváltóztatás véget ő elé kéretszkedne, akkor gázt ad, hogy ez ne sikerüljön. Végre beér a tőzsdére. Lekéste a nyitást. Egy fontos üzletről lemaradt, ezért a megbízója szakítani akar vele.
Vége a munkanapnak. Az események többé-kevésbé ismétlődnek csak fordított sorrendbe, de azzal a különbséggel, hogy az esti zuhanyozásnál a könyökével a csaptelep karját a hidegvíz irányába löki el. Van ugyan fürdőkád is, de itt nincs zuhanyfej, és csak a nagymama használja. Ő ugyanis nem tud ki-belépegetni a zuhanyozó, összesen 25 cm magas gátján. De sajnos a kád leeresztéskor a fürdővíz kifolyik a padlóra. Sebaj, a nagymama okos. Mielőtt leereszti a kádat, gyorsan rátesz a padlólefolyó aranyozott rácsára egy fölmosó rongyot, és leszorítja egy vízzel teli felmosó vödörrel. Így nem lesz árvíz a fürdőszobában. Ezt a módszert használja a mosógép működtetésekor is, mert az is a kádba folyik. Csak az a baj, hogy ha a WC-t lehúzzák, akkor a padlószifonból is kiszívódik a vízzár nagy része, majd pár óra múlva a maradék is kipárolog, és jön a csatornaszag. Ilyenkor szegény nagymama ismét ráteszi a találmányát az aranyozott lefolyórácsra.
Szegény Kázmért más bajok is érik, mert a fürdőszobájának rossz szigetelése miatt az alsó szomszédnak ázik a mennyezete. Kiderül, hogy az előző „tulaj” ezért adta el Kázmérnak a lakást.
Az események ismétlődése következtében Kázmér mindig stresszesen kelt, és feküdt, a benne felgyülemlett sérelmeket a feleségén próbálta levezetni. Egyszer csak beteg lett, és a tőzsdén már a hullámok is csapkodtak a feje fölött.
Mi történik közben a történet másik szereplőjével, a szomszéd lakás műszaki végzettségű, lényegesen szerényebb, de sportoló lakójával, akit nevezzünk Gézának.
Ő is gyakran utazik, de a szállodákban, a fürdőszobai élményei azonosak, mint szegény Kázméré. Lehet az a szálloda nyugat- vagy közép-európai, a csatornaszagot kivéve, – mert azt nyugaton valamiért nem érzi – mindenhol hasonló körülmények fogadják.
Géza azonban okosabb, mert a lakása felújításakor figyelembe veszi a tapasztalatait, és a fizika törvényeit. Géza emlékszik még arra, hogy mit tanult az általános iskola V. osztályában a szabadesésről, a hőtágulásról, a hajszálcsövességről és a súrlódásról, valamint van jó „paraszti esze” is, és a fürdőszobáját maga tervezte.
Géza is az ébredés után hasonló dolgokat tesz. Nála is óracsörgés, ébredés, szeme csipázása, lehajtott fejjel kóválygás a fürdőszoba felé. Innentől kezdve viszont más a történet. Ő nem keresgéli a szekrény mögött a villanykapcsolót, mert az új fürdőszobabútort olyan szifonnal szerelte, amely lehetővé tette, hogy a bútort a régi csatornakiálláshoz képest, szükség szerint
jobbra-balra 30 cm-rel eltolja.
Neki is van padlófűtése, de nem csapja meg az orrát a penész- és csatornaszag, neki ugyanis nem szárad ki a padlószifonja, mert az a zuhanyozójában van elhelyezve. Neki, ha valami kiömlik a fürdőszobában, azt a zuhanyozó szifonja nyeli el. A zuhanyállás ugyanis alacsonyabban van, mint a padló. Az ő nagymamájának nem kell bebújni zuhanyozóba a szűk kabinajtó nyílásán, nem kell átlépni egy kb. 25 cm magas akadályt, – mint a szomszédban – neki csak be kell sétálnia a padlóba süllyesztett, 2×2 cm-es mozaikcsempével csúszás mentesített zuhanyállásba, ahol a falra szerelt fogózkodókba kapaszkodva biztonságban érezheti magát. Gézánál nem reklamál az alsó szomszéd az ázás miatt, mert az egész fürdőszoba a csempézés előtt „teknőszigeteléssel” lett ellátva. Hogy a lábmosás közben ne kelljen lehajolnia, ezért az egyik sarokba márványlapból egy pici padocska is készült. Géza a zuhanyozót 100×120 cm-re tervezte, és a fürdőkádtól vékony – 150 cm magas – téglafallal választotta el. A csaptelepet nem könyökmagasságba, hanem 55 cm magasra szereltetett. A szappantartót, és egyéb – a felesége által használt – „csetreszt” a válaszfal tetején tárolja. Nincs kabinajtó, még függöny sincs, mert ha valaki kultúrembermódjára zuhanyozik, akkor nem kell, hogy „ússzon” a fürdőszoba. Géza a szappanozás közben nyugodtan mozoghat, mert nincs útban a csaptelep. Még a felesége hátát is megmoshatja, mert elférnek egymás mellett. Gézának nem dugul el a lefolyója, mert a nagymama 2-3 hetente felemeli lefolyórácsot, kiemeli a szifon harangját, és a túlfolyócsövön megkapaszkodott hajcsomót WC papírral megfogva eltávolítja, és a szifon ismét tökéletes. Géza nagymamájának nem kell fogkefével a kabin rései tisztítani, mert a falak találkozása rádiuszosra van kiképezve, így egy nyeles súrolókefével percek alatt tiszta a zuhanyozó. A fürdőkád vize nem a padlószifonba, hanem a szeleptől kb. 60 cm-re lévő ejtővezetékbe csatlakozik. Ugyanide van bekötve a mosógép falba süllyesztett szifonja is, amelynél egységbe szerelve jobbra-balra 80-80 mm-re található a nyomócsőcsonk és a magyar szabványnak „természetesen” nem megfelelő elektromos dugaszoló aljzat is.
Tehát Géza nyugodtan, stressz nélkül, jókedvűen készülődik. A munkába való utazás közben, nem tolakszik, sőt ha egy közlekedő partner helyet kér a sávváltóztatáshoz, akkor segít neki. A munkahelyén nem foglalkoztatják az otthoni gondok, így a munkájára tud összpontosítani, ezért elégedettek vele. Munka után, pedig feleségével együtt az egészségükkel is törődnek, mert sportolnak. Nagy valószínűséggel hosszú életűek lesznek.
Ugye, ezzel a módszerrel csempézett fürdőszobán Ön is szeretne a Géza helyébe lenn. A mese után feltehetünk egy kérdést. Mi a funkciója egy fürdőszobának?
Az utazó, a szállodában igényeinek, ill. pénztálcájának megfelelő körülmények között szeretné az „út porát” magáról lemosni, utána pihenni, majd továbbutazni. Ezt a célt akkor érheti el, ha nyugodtan le tud zuhanyozni, vagy – ha gusztusa van ahhoz, hogy idegen fürdőkádba belefeküdjön – fürödni.
Ugyanez az igény támasztható a lakásban, korházban, sportlétesítményben is.
A zuhanyozáshoz kell egyenletesen beállítható hőmérsékletű víz, amely a szórófejből a kívánt módon folyik, majd a lehető leggyorsabban távozik a lefolyón.
Bizonyára tapasztalták, milyen kellemetlen, ha az említett helyeken a zuhanyozó lefolyószelepe eldugult. Ilyenkor mindenki egyéni módszerekkel próbálja elkerülni, hogy ne kelljen bokáig a piszkos vízben állnia.
A 3. számú rajzon látható esetben önt ilyen kellemetlenség nem érheti, mert a lefolyót a fentiekben már leírt módon kitisztíthatja.
Európában terjed az a vélemény, hogy a zuhanyozót síkba építeni a szépségnél is többet jelent.
Ez egy új irányzat (trend), ahol fürdőszoba padlósíkja folytatólagosan csempézhető a zuhanyozó állással. Beépítésénél nem kell gátat építeni, ezért jól használható iskolában, korházban, sportlétesítményben, magánházban, sőt mozgássérültek fürdőszobájában is.
A szerelvénypiacon kapható már olyan zuhanyozó padlólap, amelynek gyárilag elkészített 4% lejtése szavatolja a víz mindenkori biztos lefolyását és a zuhanyozó könnyű tisztítását.
Kedves Olvasó!
Válasszon! A fejlesztéseinket az Ön érdekében végezzük.