Sokat beszélünk, hallunk mostanában a légkör szennyezettségéről. Nap, mint nap új híreket olvashatunk hurrikánokról, orkánokról, saját bőrünkön is egyre gyakrabban érezhetjük azokat a változásokat, amelyekről szakemberek egyre inkább azt vallják, globális felmelegedésről lehet szó. Az ezzel járó előrejelzések is aggasztóak, szerencsére azonban, egyre többünkben felmerül az a gondolat, hogy fogyasztói szokásaink megváltoztatásával talán mi is hozzá járulhatunk környezetünk megóvásához.
De ugyanilyen odafigyelésre méltó lehet az is, ami egy lakásfelújítás után lakásunk levegőjében terjeng, vagy meglévő otthonunkban észrevétlenül egészségünk károsodásához vezet /pl: tetőtér beépítés esetén, egészségünkre káros szigetelő anyagok használata/. Még egy egyszerű szőnyegcsere esetén is érdemes odafigyelni, hogy lakásunk új dísze minél több természetes anyagot tartalmazzon, vagy egy új kárpitos bútor esetén lehetőleg ne műszálas kárpittal legyen bevonva.
Egy otthon levegőjét egyébként is nagyon sok szennyező anyag rontja, hiszen már a tisztítószerek, az esetleges penész, baktérium és más lebegő kórokozók, egy rossz hatásfokú kandalló, vagy kályha, főző- és fűtőberendezések égéstermékei a füstgázok, az esetleges ház alatti talajban lévő radioaktív gáz, amely nem megfelelő szigetelésnél ártalmas földenergiával rombolja kedélyünket és közérzetünket.
Mindez egyszerre természetesen egyetlen házban sem érvényesül, ám egészségünk érdekében nem árt az óvatosság!
A házon belüli szennyező anyagok 3 fő csoportba sorolhatók: gázok és gőzök, lebegő részecskék, valamint sugárzások.
Ezek közül én a káros gázokra és gőzökre térnék most ki, valamint összeállított cikkem végén egy esetleges lakásfelújítás, vagy házépítés esetén használatos egészségünkre ártalmatlan anyagokat sorolok fel.
Az égéstermékek: a főzéshez és fűtéshez használt tüzelőanyagok, a földgáz és a propán-bután gáz, a petróleum, a gázolaj, a szén és a fa mind ártalmas melléktermékeket bocsátanak ki. Különösen akkor, ha égésük tökéletlen, és ablakaink a hideg miatt, légmentesen el vannak zárva.
Például a gáztűzhelyek és a kazánok nagy mennyiségű szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitrogén-oxidot és nitrogén-dioxidot és egyébmelléktermékeket bocsátanak ki. Még az őrlángos készülékek esetében is állandó ellenőrzést és megfelelő szellőztetést igényelnek.
Például a fa és a szén füstje: sokféle szennyező anyagot tartalmaz, amelyek közül leginkább a szén-monoxid ártalmas. E füst nagy része a kéményen át távozik, de a nem megfelelő, megrepedt, elkormolódott kürtő a tökéletes égést lehetetlenné teszi , és így a mérgező gázok visszajutnak a lakásba. Ezért egyre népszerűbbek lettek a zárt rendszerű kályhák, amelyek hatékonyak és biztonságosak.
Vagy a dohányfüst: az egyik leggyakoribb veszedelem. Több mint 2000 vegyi anyagából legalább 40-ről kiderült, hogy rákkeltő!
A háztartások gőzei: lakásaink szerkezete és berendezése tele van szerves vegyületekkel, rengeteg tisztító-, rovarirtó és szépítőszert használunk, amelynek legtöbbje kőolajszármazék. Ezeknek főleg az a bajuk, hogy zömmel az illékony szerves vegyületek csoportjába tartoznak, vagyis már az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleten is hajlamosak párologni: az illékony folyadékok gőzt, a szilárd műanyagok pedig gáznemű anyagokat bocsátanak ki. A legveszedelmesebb a formaldehid, pl: festékekben, tapétákban és műanyag alapanyagú termékekben, található.
A formaldehid: az ipar kedvelt kötőanyaga és tartósítószere. Még ha egy-egy termékben csupán kis mennyiségben is van jelen, zárt térben sok kis gőz sokra mehet, és ártalmas lehet. Izgathatja a bőrt, a szemet, az orr-és toroknyálkahártyát, légzési panaszokat okozhat, fejfájást, fáradságot stb.
Az üreges falak habszigetelésénél széles körben alkalmazott formaldehidet néhány országban már a 70-es években betiltották! Hő és nedvesség hatására még több mérget bocsát ki, és csak egy bizonyos idő elteltével csökken fokozatosan a kibocsátott mérgező anyagok mennyisége!
A szerves klórvegyületek: szénhidrogéneket és klórt tartalmaznak. Többnyire mérgezők és rákkeltők, például, a rovarirtókban , oldó- és tisztítószerekben.
A fenolok: légfrissítőkben, tisztító- és fényesítő-valamint testápoló szerben megtalálható. Ezen kívül a kemény műanyagokban, festékekben, lakkokban stb.
A szobafestés és a mázolás kellékei közt olyan festékek, lakkok, színezékek, lemosó és ragasztóanyagok szerepelnek, amelyek mind szerves vegyületeket tartalmaznak, – s használat közben, de gyakran száradásuk után is- illékony tömény gőzöket bocsátanak ki. A fémtartalmú festékek is gyakran ártalmasak, de oldószereik még rosszabbak, mivel gyakran rendkívül gyúlékony és rákkeltő anyagokat tartalmaznak, bár azok egyikét, a benzolt már több országban betiltották.
Ezen kívül a házimunka során használt mosó- és tisztítószerek, valamint a rovarirtásnál alkalmazott illékony anyagok is szennyezik lakásunk levegőjét, valamint a legkülönbözőbb dolgokra használt műanyagok PVC és akril-félék okozhatnak bőrbajokat, de akár születési rendellenességet, vagy rákot is.
Mindezeket figyelembe véve, csak rajtunk múlik, hogy csökkentjük-e a vegyszerek használatát otthonunkban, illetve odafigyelünk-e, hogy egészségünkre kevésbé, vagy egyáltalán nem káros anyagokat, termékeket vásároljunk és építsünk be otthonunkba.
Például a fűtőrendszerek alkalmazásánál mindenképpen figyeljünk oda a megfelelő szellőztetésre, új fűtőberendezés esetén válasszunk zárt égésterű gázkazánt, illetve égőfejjel rendelkező gázkészülék esetén tartsuk azt rendszeresen karban. Fatüzelésű kályhák és kandallók esetében a kémények ellenőriztetését valóban nagyon fontos tenni valónak tekintsük.
Egyedi bútorok, fakorlátok, falépcsők, faburkolatok esetében a felületkezelést oldjuk meg lenolajjal, méhviasszal, nagyobb igénybevételnek kitett faszerkezeteknél használjunk természetes alapanyagú gyantákat vagy lenolaj alapanyagú festéket. Az alapanyag kiválasztásánál válasszunk inkább tömör fát, illetve csökkentett formaldehid tartalmú lemezeket.
Ha ragaszkodunk a tapétákhoz, akkor válasszunk papírt és méregmentes ragasztóanyagot.
A diszperziós festékek helyett alkalmazzunk inkább vízben oldódó festékeket természetes színezőanyaggal.
A szintetikus olajfestékeket csak ritkán használjuk, és akkor is óvatosan: lehetőleg száraz, meleg időben dolgozzunk velük, amikor az ablakokat, ajtókat nyitva hagyhatjuk, hogy az oldószerek gyorsan kipárologjanak a lakótérből.
Műanyagot tartalmazó tapéták, padlószőnyegek, valamint székek, párnák és ágybetétek habtölteléke helyett használjunk természetes rostanyagokat. A kókuszrost, a szizál és a gyapjú különféle keverékei, főleg padlóburkolásra és szőnyegkészítésére használatos. Tapéta alapanyagául használják a vászonféléket.
VALAMINT JÓ TUDNI
hogy a valódi linóleum őrölt parafából, lenolajból, gyantából és faőrleményből készül, amit krétaporral kevernek, majd kender, vagy jutaszövetre préselnek Ez kiválthatja a PVC-padlókat. Lerakásuknál azonban vigyázni kell, csak szilárd, szigetelt felületre szabad tenni, mivel a nedvesség hatására a hátlap bepenészesedhet!
A parafa kérgéből darálás és sajtolás útján számtalan terméket készítenek: tapétát, fal- vagy padlóburkoló lapokat, különféle parafalemezeket, amelyeket használhatunk tetők, aljzatok és falak szigetelésére, formaldehidet tartalmazó szigetelő anyagok helyett!
Farostlemezek:
összepréselt és kiszárított fa- és más növényi rostokból készülnek ragasztóanyag hozzáadása nélkül, bár egyes lemezeket formaldehid tartalmú műgyantával kezelnek!
Természetes festékanyagok és lakkok:
a növényekből és a természetben található ásványi anyagokból nyert festékeknek és lakkoknak az az óriási előnyük a szintetikus termékekkel szemben, hogy színük is természetes hatást kelt, illatuk összehasonlíthatatlan a vegyszerek szagával és már önmagukban is egészséges környezetet teremtenek.
A vízalapanyagú festékek esetében, ide tartoznak például a meszelések, tejsavó, vagy enyv és olajhozzáadásával egyenletes matt felületet kapunk és ezek moshatóak is!
Fali- és padlócsempe, bútorillesztékek, tapéták ragasztáshoz használjunk hagyományos, nem vegyi eredetű ragasztókat, vagy víz alapú és csak kevés oldószert tartalmazó akrilszármazékokat.
S ha lakásunk felújítását befejeztük, helyezzünk el minél több szobanövényt. Egyes növények még a formaldehidet is képesek semlegesíteni, gondoskodnak a megfelelő páratartalomról, és nem utolsó sorban a kellemes környezet, egy szép lakás elengedhetetlen kiegészítői. Ha szeretjük a kellemes illatokat, készíthetünk házilag illatszeres pamut zsákocskákat gyógyfüvek alkalmazásával, valamint néhány csepp rozmaringolajjal, hogy kedvenc fotelunkban hátradőlve arról elmélkedhessünk, hogy talán mi mindent megtettünk saját és családunk egészségének megóvása érdekében.
Ha több információra lenne szüksége az egészséges otthon kialakításával kapcsolatban, akkor ajánlom Önnek e cikk megírásához is felhasznált David Pearson: A természetes ház könyve című Park Kiadó által megjelentett könyvét, amely nagyon sok hasznos tanácsot tartalmaz e témakörben.
Remélem e rövidke összeállítás elnyerte tetszését és esetleg hasznosítani is tudja.