Egy hazai viszonylatban átlagos méretűnek tekinthető 50 négyzetméteres lakásban közel 200 négyzetméter falfelület veszi körül a benne élőket. Könnyen belátható, hogy a falak színe, mintázata alapvetően meghatározza a lakás arculatát, jelentősen befolyásolva ezáltal lakóinak mindennapi közérzetét, hangulatát.
A beltéri falak dekorálására számos megoldás áll rendelkezésünkre. A temérdek lehetőség közül (lambéria, dekorpanel, csempe, dekorvakolat stb.) cikkünkben a legszélesebb körben használt technológiák, a festés és tapétázás legfontosabb tudnivalóit, legújabb trendjeit gyűjtöttük csokorba.
Előnyök és hátrányok
A festés előnye viszonylagos olcsóságában, könnyű és gyors kivitelezhetőségében, hatalmas színgazdagságában keresendő. Hátránya a nehéz tisztíthatóság, és ezzel összefüggésben a relatíve rövid élettartam (2-3 év), és a kivitelezéssel együtt járó kellemetlenségek (rumli, kosz).
A felfordulást a tapétázás esetén sem kerülhetjük el, igaz – különösen, ha lemosható tapétát választunk –, erre lényegesen ritkábban kell sort kerítenünk. A tapéta további előnye, hogy speciális termék felhasználása esetén egy csapásra a hőszigetelés oltárán is áldozhatunk, illetve jelentősen késleltethetjük a látható falrepedések felbukkanását.
Színválasztás
Otthonunk színvilágának megtervezésekor a szubjektív prioritások mellett néhány objektív szempontra is érdemes odafigyelnünk. A meglévő (vagy tervezett) bútorzat színének, mintázatának összhangban kell lennie a fallal (egy aprómintás kanapé kismintás háttérrel például ritkán mutat jól, vagy a cseresznye bútor „elvész” a vörösre színezett falon stb.). Ügyeljünk a festendő helyiség méretére és benapozottságára (a világos fal tágítja, míg a sötét szűkíti a teret), sőt a lakás mikroklímájára is (a meleg színek nyáron növelik a hőérzetet).
A falfestékek hagyományos színe a fehér, amely a régi technológiához (mész) kötődő, máig élő beidegződéssel (fehér = tisztaság) magyarázható. Bár kétségtelen, hogy megfelelő kontrasztokkal (bútor, nyílászáró, szegélylécek) a fehérre mázolt fal is igen dekoratív lehet.
Ma már tucatnyi előre kiszerelt, illetve több ezer színminta alapján kérésre számítógéppel pillanatok alatt kikevertethető színárnyalat közül választhatunk. Sőt! Ne feledkezzünk meg arról, hogy festéssel nem csak egyszínű falfelületek alakíthatók ki, speciális festőhengerekkel bármilyen minta felvihető a falra. Mi több: az új trend szerint például egy egyszerű rongy vagy mosogatószivacs segítségével érdekes, márványos hatású egyedi alakzatok varázsolhatók a frissen felhordott alapfestékbe. Az ínyencek számára további variációs lehetőséget jelent, ha a frissen telibe glettelt falat a spakli szabálytalan irányú húzásaival mélységében „felszabdaljuk”, majd az így kapott szabálytalan struktúrájú falat színezzük be. Szaküzletekben létezik erre a célra olyan speciális „glettfesték”, mellyel akár egy munkafolyamatban is létrehozhatjuk a kívánt színű és formavilágú felületet.
A tapéták színvilága szinte átláthatatlan, egy-egy nagyobb üzletben több száz árnyalat és minta közül választhatunk. Érdekességként érdemes felhívnunk a figyelmet arra, hogy a hagyományos geometrikus mintázat mellett olyan tapétával is találkozhatunk, amellyel a lambériázott, csempézett, vagy terméskővel burkolt falhoz megszólalásig hasonlító hatást érhetünk el.
Termékválasztás
Az utóbbi 20 évben csendes forradalom zajlott a falfestés területén. A diszperziós festékek ma már szinte teljesen kiszorították a klasszikus meszet, a teddyhengerek pedig nyugdíjazták a festők klasszikus eszközét, a korongecsetet. Egy-egy festéküzletben zavarba ejtő választékot találhatunk beltéri diszperziókból. A laikusok számára különösen az okozhat fejtörést, hogy a látszólag egyforma (fehér) festékek között – hasonló kiszerelési egységek esetén is – akár két-háromszoros árkülönbségek is adódhatnak. A különböző márkák között alapvetően a fedőképesség, a kiadósság és a fehér szín intenzitása tekintetében mutatkozik számottevő különbség.
Választás előtt mindig érdemes tanulmányozni a csomagoláson szereplő gyári útmutatót (vagy megkérdezni az eladót), hogy mire számíthatunk: könnyen kiderülhet, hogy az olcsónak tűnő festék a drágább, hisz csak feleannyi felületre elegendő, vagy háromszor kell átfesteni vele a falat a kívánt fedőhatás érdekében, esetleg erejéből csak piszkosfehér színre futja. (Vigyázat: ha az alapfestéket színezni akarjuk, nem érdemes nagy fehérítő képességű festéket választanunk, mert ez jelentősen ronthatja a színezőpaszta hatékonyságát). Jó hír az egyszerű megoldások kedvelőinek, hogy léteznek előre bekevert színű falfestékek is.
A tapéták esetében hasonló árszóródást tapasztalhatunk.
Legolcsóbbak az anyagában rücskös hatást keltő fűrészporos tapéták, amelyek további előnye, hogy elszennyeződés esetén korlátlan számban (és színre) átfesthetők. A papírtapéták képviselik a következő árkategóriát, hátrányuk, hogy dörzsállóságuk, színtartóságuk, tisztíthatóságuk korlátozott.
A legtartósabbnak a műanyag bevonatú tapéták számítanak, a magasabb árból következő egyszeri nagyobb befektetés bőségesen megtérül az évek alatt. Végül, de nem utolsósorban néhány érdekesség: a hab-, illetve a parafatapéták szépségük mellett hőszigetelő képességgel is bírnak. A selyem- és a bőrtapéták exkluzivitásukkal hívják fel magukra a figyelmet, a folyékony textiltapéták pedig azoknak javasolhatók, akik valami igazán különlegesre vágynak.
Fontos még felhívnunk a figyelmet arra, hogy tapétát mindig a falfelületet legalább 10 százalékkal meghaladó mennyiségben vásároljunk, egyrészt az átfedések, másrészt a vágási veszteség kompenzálására. Ha fontos számunkra a nagy választék, ne elégedjünk meg a hipermarketek kínálatával: a nagyobb szaküzletekben, barkácsáruházakban ingyenes szaktanácsadást is kaphatunk a termékek mellé.