Az új, saját lakás álma már elérhető közelségbe került, de a beköltözésre bizony még várni kell. A köztes időt albérletben lakva tölti el az a fiatal pár, akiknek előbb ebben a lakásban kellett berendezkedniük, s csak aztán gondolhatják majd át, hogy milyen legyen majd a vágyott családi fészek.
Átmeneti állapot ide vagy oda, mindenképp azt szerették volna, ha az előttük álló hónapokban is olyan lakásban élhetnek, ahova szívesen mennek haza, ahol kipihenhetik magukat, és vendégül láthatják a barátaikat is. Mindezt úgy, hogy mellőzik a nagyobb átalakítást és az azzal járó költségeket, hiszen bő fél év múlva minden pénz jól jön majd a saját lakásuk berendezésekor. A fiatalok egy bútorozatlan, apró egyszobás albérletet választottak – sorolja a lakás felfrissítését vállaló lakberendező, Török Bernadett. – A lakás tulajdonosának nem volt kifogása az ellen, hogy a falakat, nyílászárókat átfessék, de ezen kívül semmi mást nem terveztek átalakítani, felújítani. A cél az volt, hogy a lehető legkisebb költségvetéssel a lehető legtöbbet hozzuk ki a lakásból. Mivel frissen összeköltözött párról van szó, előző lakásból hozott vagy örökölt bútorok nem voltak, néhány kisebb képen, illetve egy viszonylag nagy méretű repülőgép modellen kívül más nem kereste a helyét a lakásban. Ezek a tárgyak azonban nem hogy hátráltatták a lakberendezőt, de ihletett adtak számára ahhoz, hogy a lakás megtalálja a saját stílusát. A repülőgép-szenvedélyről árulkodó makett mindjárt a bejáratnál, az előszobában kapott helyett, egy klasszikus, bekeretezett repülőgép-ábrázolás a nappali központi helyére került, ahogy az iránytűre, tájolóra emlékeztető óra is.
Az árnyék kívánsága: a fény
Ha a – nem túl ideális, északi fekvésű, tehát meglehetősen sötét – lakás beszélni tudott volna, minden bizonnyal ugyanaz lett volna a kívánsága, ami a fiatal párnak is: legyen minden fiatalos, színes. Ennek érdekében használhatók akár erős, domináns színek is, mégse legyen olyan tarka, mint egy kakadu tollazata, s a legfontosabb, hogy ne hiányozzon sehonnan a kellő megvilágítás. E szemléletnek azzal együtt is meg lehet felelni, hogy a falak világos, illetve fehér színűek lennének. Ennek megfelelően a nappaliban a mustársárgára, a konyhában és az előtérben pedig a penész zöld színre esett a választás. A falak átfestése előtt kialakították a világításhoz szükséges kiállásokat, majd az apróbb faljavításokat követően átmázolták a falakat. Az eredeti falszín nyomokban megmaradt a nappaliban: a mennyezet és a szoba egyik oldalán a sávozás halványsárga árnyalatú. A csíkok közti távolság a galéria feljárójának lépcsőlapjainak szélességéhez igazodik.
Ezüstös csillogásban
A legmerészebb, legkülönlegesebb hatást az antikolt ezüstre festett felületek adják: gyakorlatilag minden fából készült bútort, ablakot, ajtót és ajtófélfát ilyenre festettek át, sőt, a teljes galéria ezüstben pompázó lett. A famunkák, illetve a festés ki-vitelezésében a Vendég-asztal Kft. csapata járt az élen – nevükhöz illően egy olyan ezüstre festett asztalkát is kreáltak a nappaliba, amely lapjába mécses méretű lyukakat süllyesztettek. Az ezüstös felületen visszatükröződő gyertyalángok vibrálása egy átlagos estén is ünnepi, meghitt hangulatot teremt a galéria alatti kuckós nappaliban. Ebben a térben a világítás még fejleszthető, a tartógerendákat ugyanis bevezetékezték a későbbiekben tervezett LED világítás kiépítéséhez. A konyha – ahol a nappalihoz hasonlóan megtalálható az antikolt ezüst – visszafogott berendezést kapott. A székek szinte áttetsző fehér színűek, a falak penész zöldek. A helyiség adottsága behatárolta az étkezősarokba való asztalka méretét. Ebben a térben kevés felület található, így a tárolószekrények, polcok számára minden adódó helyet kihasználtak – az asztallap alattit is. A használati tárgyakat úgy választották ki, hogy illeszkedjen a már kialakult stílushoz, színekhez, hangulathoz, ennek megfelelően jórészt krómból készült holmikra esett a választás. Szintén a fehér szolgált egyfajta semleges alapként a nappali ülőbútorainál. A kanapék fehérsége azonban minden visszafogottsága ellenére kiemelődik – köszönhetően a színes párnáknak, kiegészítőknek, s nem utolsó sorban a falaknak, a mustársárga színnek, illetve a galéria alatti padlizsánlila festésnek.
Megoldás galériára
Sokan kimondottan keresik, mások viszont egyáltalán nem kedvelik a galériás lakásokat, mert nehezen tudnak mit kezdeni a teret alapvetően beszűkítő, sokszor nem is túl szép kivitelezésű faszerkezettel. Tény, hogy egy tágas tér kellemesebb hatású, mint egy magasságában kettészelt. Mégis, helykihasználás szempontjából tagadhatatlan előnyökkel bír a galéria. Ebben a kis alapterületű szobában például sokkal nehezebb lett volna elkülöníteni egy hálóteret és egy nappalit, ha nem teremt plusz négyzetmétereket a galéria szintje. Így viszont kényelmesen kettéválasztható mind a két funkciónak a tér, a hálószinten még egy olvasósarok is elfért, sőt, ha dolgozósarkot szeretnének oda, az is megoldható. Most ugyan nem volt feladat, de az előrelátás jegyében az internet- és telefonkábeleket, valamint a világításhoz szükséges kiállást is kiépítettük. A galéria szintjén található hálóteret bőségesen ellátták helyi világítással, lámpákkal, állólámpákkal, gyertyákkal, hiszen túl a mennyezeti világításon, ami az egész szobát elárasztja fénnyel, szükség van arra is, hogy a lakás ezen szegmense külön használható, megvilágítható legyen. Ahol fény, ott árnyékolásra is szükség van – e gondolat mentén született meg az ötlet, hogy az ágy oldalába ezüstre antikolt reluxát rögzítsenek a mennyezetre. Ezzel egyúttal a háló és a nappali térelválasztásának szándéka is megvalósult.
Ha kisgyermekes családról lett volna szó, mindenképp felszereljük korláttal a galériát és a lépcsőfeljárót, így azonban nem fordítottunk rá figyelmet, hiszen a jelenleginél jobban semmilyen eszközzel nem akartuk lezárni a teret. A galéria lépcsője kényelmes, jó kiosztású, s a későbbiekben kényelmesen készíttethető rá korlát is a gyermekeket óvandó – bár vélhetően ez már nem a mostani, hanem a következő albérlők, tulajdonosok álmától függ majd.
További info:
Lakberendező: Török Bernadett
Az „Év Pályakezdő Lakberendezője – 2007” pályázat közönségdíjasa
(a cikk eredetije megjelent: Polgári otthon c. magazinban)