A tévéboltokban a focivébé óta nincs jele a gazdasági válságnak, az [origo]-nak nyilatkozó árusok szerint újra dübörög a lapostévé-biznisz. A fociláz és az akciók még a hitelektől való félelmet is csökkentették, sokan vásárolnak halasztott fizetéssel.
Távozott a kosárból a hagyományos tévé
Az elmúlt négy évben csak hat olyan hónap volt, amikor havi szinten áremelkedést mért volna a televíziók esetében a Központi Statisztikai Hivatal, és mindössze egyszer fordult elő, hogy 1 százaléknál nagyobb lett volna az árnövekedés. Éves szinten pedig 10 százalék körüli áresést mért a KSH. A lapostévék térnyerése miatt az idén a KSH már nem is vizsgálja a hagyományos tévék árát, az infláció kosárban kizárólag LCD-televízók vannak.
„Nincs feltétlenül szükségem rá, de haladni kell a korral” – mondta az [origo]-nak egy budapesti középkorú férfi, aki a napokban vett egy 82 centis, alig több mint 110 ezer forintos lapostévét. Régi tévéje nagyszerűen működik, de azért a minőségi különbségek miatt „ez más kávéház”, a focivébé miatti akció pedig jó alkalmat teremtett arra, hogy korszerűsítse az otthoni tévéállományt az egy éve még drágának tartott készülékkel.
„Nem elsősorban a meccsek miatt vettünk tévét, a régi egyszerűen már nem volt elég jó, most pedig a vébé miatt jó akciók vannak” – mondta egy 40-es családapa, aki hitelből vette a héten 130 ezer forintos, 104 centis tévéjét. „Az egyik bevásárlóközpontban nullaszázalékos hitelt ajánlottak, ezt vettük fel, az egyetlen kellemetlenség az volt, hogy másfél órát vitt el a papírok kitöltése” – tette hozzá.
A jelek szerint a fenti vevők nem kivételesek, az [origo]-nak nyilatkozó áruházi vezetők válaszaiból ugyanis az derül ki, hogy a labdarúgótorna és az ehhez kapcsolódó akciók becsalogatták az új televízióra vágyó focirajongókat a boltokba. A bolti tapasztalatok szerint vannak, akik második tévének vesznek új készüléket, de szép számmal vannak olyanok is, akik a hagyományos televíziójukat cserélik újabbra
Karácsonyt idézi a forgalom
„A korábbi futballtornák, azaz a világbajnokság és az Európa-bajnokság, illetve az olimpia előtti időszakban és a rendezvény alatt nagyjából háromszor annyi készüléket értékesítünk az ilyen szempontból semleges időszakokhoz képest. A mostani eladások is ezt a tendenciát támasztják alá, az áruházakban tévéosztályok forgalma a karácsonyi szinttel vetekszik” – mondta az [origo]-nak Szánthó Balázs, a Media Markt koncepciómenedzsere. A vásárlók a sportesemény előtti és alatti akciós lehetőségeket alaposan megvizsgálják, a legtöbben a versenyek előtt szánják rá magukat a vásárlásra, de akadnak, akinek csak közben jut eszébe, hogy új készülékre van szüksége.
A Media Marktban úgy látják, hogy sokaknak fontos a hetekig tartó sportesemények alatt a családi béke megőrzése, ezért ilyenkor szerzik be a család második tévéjét, azért, hogy ne legyen veszekedés. A legtöbben egyébként az első lapostévéjüket veszik meg ebben az időszakban, a hagyományos képcsöves tévéjüket cserélik le egy modern készülékre. „Egyre szélesebb az a réteg is, amely a pár éve vásárolt plazma- vagy LCD-tévét cseréli le újabb technológiás és nagyobb tévére” – tette hozzá Szánthó Balázs.
Sokan mostanáig vártak
Az Auchan tapasztalatai szerint a válság alatt több háztartás elhalasztotta a tévécserét, de a mostani világbajnokság már elég ok volt arra, hogy hagyományos készüléket korszerűbbre cseréljék. „A tavaszi hónapokban már éves szinten két számjegyű volt a forgalomnövekedés, és a kereslet a focivébé első napjaiban fokozódott” – mondta Gillemot Katalin, az áruházlánc kommunikációs vezetője.
Az angolok is vásárolnak
A futball-világbajnokság hatására jelentősen nőttek a brit kiskereskedelmi eladások májusban – írja a BBC internetes oldala. A forgalom áprilishoz képest 0,6, az egy évvel korábbihoz viszonyítva opedig 2,2 százalékkal volt magasabb májusban, a növekedést elsősorban a háztartási és technikai eszközök, valamint az élelmiszerek eladásai táplálták.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a Metro is. A cégnél elmondták, hogy a nagyobb sportesemények előtt és alatt éves szinten akár 100 százalékkal is megemelkedik a televíziók forgalma, és nincs ez másként most sem. A Metróban a 32-40 colos, éles képet adó úgynevezett full HD berendezések a legkeresettebbek, ezek ára nagyjából 100 ezer forinttól indul. „A vásárlást azzal is ösztönözzük, hogy a régi tévét visszavesszük, a cég beszámítja az új árába” – közölte a Metro.
Iglódi-Csató Judit, a Tesco áruházlánc kommunikációs igazgatója is felfutásról számolt be, és azt mondta kérdésünkre, hogy tavalyhoz képest a focivébé miatt duplájára emelkedett az LCD- és plazmatévék forgalma.
A legnépszerűbb típusok
Továbbra is a 82 cm képátlójú LCD-tévéből fogy a legtöbb. Ezzel együtt dinamikusan növekszik a 107 cm és az e fölötti kategóriák forgalma. A választásnál fontos tényező lett a full HD felbontás és a beépített mpeg4-es digitális tuner.
Ahogy az várható volt, a focivébé az úgynevezett ledes (LED-technológiás) készülékek előretörését hozta. A 2010-es modellek legalább 20 százaléka ilyen készülék, ezek akár 40 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak a normál LCD-hez képest, a kontrasztaránya pedig lényegesen jobb. A ledes készülékeknél nagymértékű áresés tapasztalható, egyre inkább közelít a normál LCD-tévék áraihoz.
A háromdimenziós látványt ígérő televíziókat elsősorban azok a vásárlók veszik, akiknek fontos, hogy az új technológiák a lehető leghamarabb ott legyenek a háztartásukban. A tömeges értékesítéshez azonban a 3D-tartalmak felfutásáig várni kell.
A LED-tévé is LCD
Napjainkban két fő technológia verseng a nappalik legfontosabb helyeiért: a csata az LCD- és a plazmatévék között folyik. A reklámokban és prospektusokban a LED-tévé kifejezéssel is gyakran találkozunk, ám ez valójában nem egy új technológiát takar, hanem az LCD-s készülékek egyik új típusát jelenti, amelyekben a háttérvilágítást a hagyományos fénycső helyett világító diódák, azaz LED-ek biztosítják, amelyek fényét a megfelelő irányba mozgatott folyadékkristályok végül megfelelő színekké alakítják át. Az egyszerűbb LED-tévék világító diódái a képernyő szélei felől középre irányítva világítanak, akárcsak a korábbi modellek fénycsövei, míg a fejlettebb modellek közvetlenül a megjelenítőpanel mögött helyezkednek el.
Az extravékony kivitelükről megismerhető LED-es tévék olcsóbb példányai leginkább energiatakarékosságban előzik meg a hagyományos társaikat, míg fejlettebb példányaik esetében a háttérfényt egy ledhálózat szolgáltatja, melynek darabjait ki lehet kapcsolni, ha mondjuk egy film sötét jeleneténél nincs szükség rájuk. Az egyszerűbb tudású modellek esetében ilyenkor az oldalról érkező fény átdereng a folyadékkristályokon, ami szürkéssé teszi az elvileg fekete képrészletet is.
Az LCD világosban, a plazma sötétben erősebb
A teszthez kölcsönkért tévéket délutáni napsütésben és éjjeli sötétben egyaránt próbálgattuk. Előbbi esetben az LCD szerepelt jobban, erős háttérfénye miatt jobban látszik ugyanis a képernyő tartalma akkor is, ha az ablakon beszűrődik a napsütés, vagy felkapcsoljuk a villanyt a szobában. Ezzel szemben a plazma a sötétben, azaz optimális házimozis körülmények közt jobban teljesít: ezeknél a készülékeknél nem kell háttérfényt alkalmazni, a képpontok maguktól világítanak, így a sötét jelenetek fekete képrészletei tényleg feketék maradnak, amitől a plaza képe természetesebb hatást kelt.
Bár a ledes LCD-tévék már sokkal szebben jelenítik meg a sötét jeleneteket, mint fénycsöves elődeik, még mindig nem érték be a plazmát: sokszor látszik, hogy egy-egy képváltás után reagál csak képfeldolgozó algoritmusuk, és veszi lejjebb a fényerőt. A plazmatévék hátránya ezzel szemben, hogy mindegyik fényes üvegborítással rendelkezik, emiatt világosban erőteljesen tükröződhetnek bennük a bútorok, vagy akár mi magunk is – szemben számos LCD-s modellel, amelyek matt képernyővel kaphatóak.
Melyiket válassza?
Bár a lapos képernyős tévék esetében is többnyire a drágábbak a nagyobb tudású, jobb modellek, nem szükséges felesleges funkciókra szórni a pénzt a vásárláskor. Összeszedtük, kinek melyik típusú tévé lehet jó választás.
– A legolcsóbb készülékek továbbra is az LCD-tévék, méghozzá a fénycsöves háttérvilágítást tartalmazó fajták. Bár ezeken a fekete szín sokszor inkább szürkés, a régi, képcsöves tévéről átállva még így is tetszeni fog a korábbinál jóval élesebb képével. Ha monitornak is akarjuk használni, érdemes full-HD-s modellt venni, míg tévézéshez, DVD-zéshez még jó ideig elegendő a HD-ready is. 50-60 ezer forintos áron tévéként is használható monitort is lehet venni, egy 32 colos (82 centiméteres) képátlójú tévékészülék ára pedig 90-100 ezer forintnál indul. Ennyiért többnyire csak HD-ready elbontást kapunk, a full-HD-s modellek 20-30 ezer forinttal drágábbak.
– Ha valaki nemcsak tévéműsorokat, de sok filmet is akar nézni, jól jön, ha minél nagyobb a képméret: ez esetben a plazmatévé lehet optimális választás. Ezek közül egy 42 colos (107 centiméteres) modell már 130-140 ezer forintért kapható, igaz, csak némi kompromisszum árán: ennyiért csak HD-ready típusok érhetők el, a full-HD-s modellek ennél 50-60 ezer forinttal többe kerülnek. Egy plazmatévé ugyan többet fogyaszt egy LCD-knél, mostanra már nem igényel működéséhez nagyságrendekkel több áramot.
– Ha valaki sokszor néz sportközvetítéseket, annak az alapmodellekhez képest a gyorsabb képfrissítést alkalmazó modellekre, 100-200 Hertzes LCD-re, vagy hasonló képességekkel rendelkező plazmatévére érdemes költenie, hogy a gyors mozgásokat is tisztán lássa a képernyőn. Gyakorlatilag ugyanezeknek a paramétereknek kell megfelelnie az olyan tévéknek is, amelyek tulajdonosa sokat játszik videojátékokkal, ez esetben azt érdemes megnézni, hogy a készülék rendelkezik-e játék-móddal, ami minimalizálja a kép késését – viszont a konzolokhoz inkább LCD, mint plazmatechnológiát javaslunk.
– Amennyiben fontos szempont a kis fogyasztás és az extra vékony kivitel, vagy plazmatévé sem jöhet szóba, a ledes LCD-tévé lehet a választás. Ez az egyetlen alternatíva akkor is, ha csak egy 32 colos készülék számára van hely az igényes filmrajongó polcán, ugyanis plazmát csak 37 colos méret felett gyártanak. E típusok ára 190-200 ezer forint körül indul ilyen képméret mellett, a 40-42 colos modellek azonban 300 ezer forintnál is drágábbak.
– A 3D-s tévékészülékek mind a plazma-, mind pedig az LCD-tévék esetében a legfelső kategóriát képviselik: egy ilyen készülék még akciósan is 350 ezer forintba kerül, a nálunk járt példányok közül a Samsung 46 colos LCD-jét hatszázezerért, a Panasonic 50 colos plazmáját hétszázezer forintért mérték. A szolgáltatás megvalósításához elengedhetetlen a szupergyors képfrissítés és a fejlett képfeldolgozó motor, így ezek a modellek két dimenzióban is jól teljesítenek. Ugyanakkor a 3D miatt önmagában még nem érdemes lecserélni a meglévő tévét, mivel nagyon kiforratlan a technológia, a szemüvegek, lejátszók kompatibilitása sem megoldott, tartalom pedig szinte semmi nem érhető el hozzájuk.
Forrás: Origo hírportál cikke