Design és koncepció, híres tervezők, designerek – olyan emberek, akik megszabták látásmódunkat, mindennapjainkat az általuk formatervezett bútorokkal.
A finn ALVAR AALTO (1896-1976) a korai modernista építészet és dizájn egyik legjelentősebb alakja. Aalto óriási szerepet játszott a 20. századi modernizmus kialakulásában, mind az építészetben, mind a tárgytervezésben. Habár Aalto az előző cikkemben bemutatott Jacobsen kortársa volt, tervezési szemléletmódja sokkal racionálisabb, puritánabb, mint Jacobsené. Aalto a harmincas években készítette el legjelentősebb bútorterveit, s éppen ezért még nagy hatással volt rá a Bauhaus iskola funkcionalista szemléletmódja.
Aalto 1921-ben végzett a Helsinki Műszaki Egyetemen. Nem sokkal később, 1923-ban megalapította saját tervezőirodáját Jyväskylä-ban. Később Turkuba, majd végül 1933-ban Helsinkibe helyezte át stúdióját, ahol haláláig élt és dolgozott.
Aalto 1930-ban találkozott először Moholy-Nagy Lászlóval a magyar festő, fotográfus és tárgytervező művésszel. Moholy-Nagy akkor már egy évtizede Berlinben élt és alkotott, és a híres Bauhaus iskola oktatója volt. A Bauhaus funkcionalista, a szerkezetet szabadon megmutató világa meghatározó volt Aalto számára, így korai bútorai jellemzően ebben a szellemiségben készültek. Ugyanakkor, a skandináv tervezőkre jellemző módon mindig fellelhető alkotásaiban a mindent átszövő humanizmus; az ember, mint felhasználó középpontba állítása, a lágy, természetes formák és anyagok alkalmazása és az ergonómia fontossága. Más modernistákkal ellentétben ő teljesen elvetette a fém alkalmazását bútoraiban.
Aalto kezdetektől fogva tervezett bútorokat és használati tárgyakat saját épületei, így a Viipuri könyvtár és a Paimio szanatórium részére. Amilyen korszakalkotóak voltak funkcionalista, modern épületei, olyan nagy visszhangot váltottak ki modernista bútorai is. Miután bútorai egyre közkedveltebbek lettek, feleségével és pár barátjával közösen 1935-ben megalapította saját bútorgyártó cégét az ARTEK-et. Kidolgozta a hajlított rétegelt lemez gyártás-technológiáját, s népszerűvé tette a hajlított tömör fa alkalmazását a modern bútoroknál.
Aalto hamar fölismerte az ergonómiai tervezés fontosságát. Amikor a Paimio szanatórium számára tervezett bútorokat, alapvető elvárás volt, hogy a szanatórium vendégei hosszú időn keresztül kényelmesen és helyes testtartásban ülhessenek. 1932-ben tervezte a szanatórium részére a PAIMIO karosszéket. Az ülés hajlított rétegelt nyírfa lemezből készült, a lábak pedig hajlított laminált nyírfából. A többszörösen kis ívben hajlított rétegelt lemez a kor technikai határait feszegette.
Ugyancsak ebben a szellemben készült a 401-es típusszámú karosszék, melyet 1933-ban tervezett. Konzolos, rugózó hajlított fa vázzal, és kárpitozott üléssel készült ez a szék. A konzolos faváz rugózása révén folyamatos finom mozgásra készteti a használót, így lesz hosszú távon is kényelmes és egészséges az ilyen ülőbútorok használata. Ezt a fontos ergonómiai felismerést a mai napig alkalmazzák a bútorgyártók. Az ugyancsak konzolos ZEBRA fotelt 1936-ban tervezte Aalto. A rugózó faváz és a rugós, kárpitozott ülés maximális kényelmet biztosított.
Aalto nemcsak bútorokat, hanem más használati tárgyakat is tervezett, így például üvegtárgyakat, lámpákat és lakástextileket is. A SAVOY üvegvázát 1937-ben tervezte, a mai napig gyártják. Itt is visszaköszön az a lágy hullámforma, amely Aalto formavilágára annyira jellemző.
Alvar Aalto bútorai, különös- képpen hajlított favázas karosszékei, azóta is rendkívül népszerűek, s ma már számos bútorgyártó cég lemásolta és gyártja őket. Finnországban természetesen nagyon közkedveltek Aalto bútorai, és számos iskolában, könyvtárban vagy éppen hotelben találkozhatunk velük.
Forrás:
képek: ARTEK IITALIA