Rajzkór
Ceruzával, ecsettel a kezemben nőttem fel, és nagyjából mindent összefirkáltam ami az utamba került, így lettem főleg képzőművész, grafikus, festő és sok hasonló más, vizuális alkotó. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szereztem diplomát matematika-rajz tanár szakon 1982-ben. Mestereim Szurcsik János és Horváth János festőművészek voltak.
A grafika hosszú évekig meghatározta az alkotói tevékenységemet. A rajztoll, tus és a papír olcsó és hatékony eszköze a művészi gondolatok közvetítésének, bár ma már akril tollakat használok. Kezdetben a képeimet realista stílusban alkottam, aztán hamarosan szürrealista elemek is bőséggel megjelentek munkáimban. A grafikai rajz alapvetően kis méretű, fekete fehér vagy legalábbis színszegény műfaj, az ilyen munkának a tárgyi, precíz rajztudás megléte fontos éltető eleme. Ezek az aprólékos, tollal pötyögtetett tus rajzaim kerültek akkoriban helyi és országos lapok nyilvánossága elé a 70-es 80-as években, mint a VAS NÉPE, ÉLETÜNK, ÉLET ÉS IRODALOM, CSALÁDI LAP, IFJÚSÁGI MAGAZIN stb.
Megmutatkozás
Valójában soha nem hajszoltam az egyéni kiállítások hírnév teremtő lehetőségeit, alapjában megelégedtem a sajtó nyújtotta hazai nyilvánossággal, és az akkor éppen adott művészeti csoport béli tagságommal, illetve a megvalósuló évenkénti reprezentatív kollektív kiállításokon való megjelenéssel, illetve az országos amatőr mozgalom nagyszabású tárlatain. Szülővárásomban Szombathelyen elég nagy ismertségnek örvendtem a kiállítási és a sajtóban megjelent rajzaim által, gyakran kaptam megbízásokat plakátokra, illusztrációkra is.
Nyaranta, Mártély falu és üdülőhely a gyönyörű Tisza parti környezetével táplálja alkotói lendületemet a középiskola óta, amikor a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola Tábor munkájában részt veszek. A vízparti élmények ilyenkor több hónapra is alkotói inspirációt adnak, a főbb motívumvilágom is ezekből táplálkozik. Fodor József, Lelkes István, Hézső Ferenc és Holler lászló festőművész tanárok voltak a mestereim.
A rajztanári munkám során én is résztvehettem fiatalok, és fiatal felnőttek vizuális oktatásában és tovább adhattam a megszerzett tudásomból.
Evolúció
Sokszor hosszú szakmai utat jár be egy alkotóművész mire azt érezheti, hogy végre beérlelődnek a tanulmányi évek stúdiumai, nemhiába kapta azt meg korábban a mestereitől. Az előadásmodor és a stílus is változhat idővel, akár a műfaj vagy az eszközök használata, az egyéni vonalvezetés és ecsetkezelés azonban többnyire megmarad. Néhány stílusváltozaton átmentem én is mire rájöttem, hogy nem kell ragaszkodni egyazon előadásmódhoz, a téma, a kifejezni való gondolat dönti el, hogy azt milyen modorban, stílusban és eszközzel fogom a legmegfelelőbben interpretálni a közönség felé.
Színek és absztrakció
A 90-es évek végén felváltotta a grafikáimat a festészet. A nagyobb és színes festményeket szívesebben nézik az emberek, és úgy tűnt jobban is eladhatóak, valamint gyorsabban el is készülnek, de már türelmem sem volt annyit pötyögtetni. A festményeim eleinte a grafikáim szürrealista logikáját és képi világát követték, csak később kezdtem másféle kísérletekbe. 2003-ban beleszerettem a nonfiguratív, illetve az absztrakt festészetbe. Nagy hatással volt rám a dolgok elvontsága, teljesen megváltoztatta a művészetemet és elsősorban a gondolkodásmódomat. Sokkal filozofikusabban, szinte belülről látom a dolgokat, az összefügéseket, érzem, hogy kapcsolódó része vagyok az Univerzumnak és ez végtelennek tűnő alkotói lehetőségeket tárt fel bennem, mintha egy ablak nyílt volna a mindenségre.
Az absztrakt képeim festése egy csomó alkotói gátlásomat is feloldotta, mára egészen könnyedén tudok átjárni a műfajok között akár egy képen belül is. Itt már minden az adott gondolati mag érlelésére és kifejtésére összpontosul. Most már nem zavar, hogy absztrakt képeimen realista elemek is előfordulnak, vagy fordítva, akár szürrealista konstellációban is.
A lakberendezés közbeszól
Mivel képzőművészként indultam, mindig is fontos volt számomra, hogy egy rajznak, festménynek, egy galéria vagy lakás falára kerülő műnek legyen valami mondanivalója, gondolata, története amit közvetíteni akarok, ezért az alkotásaim nem dekorációs képek a szó közvetlen értelmében.
2000-es évek elején találkoztam hangsúlyozottan a lakberendezési szakma lehetőségével. A lakás dekorálásra, tervezésre korábban is volt fogékonyságom, végül is 2004-ben felvételt nyertem a LOSZ lakberendező tervezők közösségébe, egy szakmailag megfelelő portfolió benyújtásával.
Többnyire, az elejétől ösztönösen kezelek úgy egy lakást, illetve enteriőrt mintha képzőművészeti alkotás lenne, struktúra, kompozíció, színek, hangsúlyok, részletek stb. Nagy hasznát veszem a főiskolán kapott átfogó ábrázoló-geometriai ismereteimnek, figyelve a megrendelők kívánságaira és elvárásaira, de szeretem a határokat is feszegetni. A enteriőrökbe gyakran megjelenítem dekorációként, az oda illőnek gondolt saját rajzaimat és festményeimet, a 3D-s tervezés erre kiváló lehetőséget ad.
Új receptek
A Loop-loop (hurok-hurok) nevet adtam az utóbbi években általam kialakított új festési stílusomnak és formavilágomnak. A lényeg a folyamatos, lehetőleg megszakítás nélküli vonalvezetés a rajzeszköz felemelése nélkül. Közben szép hurkok keletkeznek, melyek gyakran egymásba is fonódnak, újabb alakzatokat, zárt színterületeket alakítva így ki. Sokan gondolhatják, hogy népművészeti motívumok inspirálnak, de valójában a mintát a természet, a geometria és a matematikai görbék adják.
Sodrásban
Az utóbbi évtizedekben Budapesten élek és alkotok mint képzőművész és lakberendező. Rendszeresen részt veszek csoportos tárlatokon, és tervezek érdekes otthonokat ha arra felkérnek.
Időnként kapok megbízásokat grafikai tervezésekre mint könyvillusztrációk, logó tervezés, kiadványtervezés, kiállítási katalógus stb. de festészeti megbízások is akadnak portréfestés vagy más izgalmas egyéni elképzelések formájában.
KÉPEK
