Egy tér koncepcionális kialakításánál – legyen az egy üzlet, bemutatóterem, iroda, étterem, szálloda, magánházkorház, ipari létesítmény, nagyvállalti környezet, de akár még egy múzeum is – több tucatnyi szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy az valóban az eredeti célt, elképzelést szolgálja, azon a színvonalon, és azon üzleti elvárásoknak feleljen meg, amelyet vele szemben támasztottak.
Az épített környezetünknek üzenete van mind a használói mind pedig a külvilág felé.

A „környezet” növelheti, vagy éppen le is ronthatja egy cég imázsát, presztízsét, üzleti érdekeit.
Nyújthat egy cég professzionális szolgáltatásokat, lehetnek csodálatos termékeik, készíthetnek páratlan étel különlegességeket, kínálhat egy cég több juttatást a munkavállalóinak, de ha a környezetük nem tükrözi azt a színvonalat, amelyet képviselni szeretnének, akkor hiteltelen lesz az összekép.

Sajnos erre nagyon kevesen fektetnek hangsúlyt, kevéssé látják a jelentőségét, hogy üzleti partnereik, vásárlóik, megrendelőik, vendégeik, alkalmazottaik összességében milyen véleményt fognak kialakítani magukban az adott térről és ezáltal az adott cégről, üzletről, munkáltatóról, szolgáltatóról.

Pedig ahogy mondani szokták „AZ ELSŐ BENYOMÁS A LEGFONTOSABB”, ez határozza meg számunkra, hogy a későbbiekben szeretnénk -e találkozni ugyan ezzel a „benyomással”.

Manapság a digitalizáció világát éljük. Életünk nagy hányada online felületeken keresztül zajlik ….. de akkor miért van értelme színvonalas tereket létrehozni????

A válasz egyszerű:
– a fent említett tényezők miatt a SZEMÉLYES INTERAKCIÓK, ÉLMÉNYEK jelentősége nőtt,
– KITŰNJÜNK a tömegből, hogy ne egy legyünk az ezerből, olyan környezetet teremtsünk, ahol egy termék, egy szolgáltatás, egy munkahely, jelentős versenyelőnyt teremtve „ELADJA ÖNMAGÁT”

De itt még nem tudunk megállni, nem elegendő, hogy elsőre megnyerjük a célközönséget, hozzá kell tennünk mindazt az értéket, szolgáltatás, amellyel meg is tudjuk tartani – HOZZÁADOTT ÉRTÉK JELENTŐSÉGE

FUNKCIONALITÁS – mind a tervezők, mind pedig a tér leendő használói a funkcionalitást emelik ki elsődlegesen.

Igen ám, de valójában hogyan tud eljutni a tervező a valós funkcióig, elvárásokig. Hogyan tudjuk felmérni a valós piaci és egyéni igényeket?

Egy tér, épület önmagában rengeteg féle funkciót tud ellátni, de ahhoz, hogy az valóban személyre szabott legyen, valóban úgy működjön, ahogy az elvárt lenne, nagyon sok szempontot meg kell vizsgálnunk.

Nincsenek általános, minden szervezetre, funkcióra „ráhúzható sémák”, de átfogó kutatás, analízis révén igazán felhasználóra lehet szabni. Funkciókra szabott megoldásokat kaphatunk, mely során helyszíni elemzésekkel, mélyinterjúkkal, kérdőívekkel, piackutatással lehet felmérni a valós igényeket, az adott cél, piaci részesedés, eléréséhez kialakítandó új környezetre vonatkozóan.

• tér, épület analízis
• térkapcsolati analízis
• szervezet analízis
• felhasználói, munkavállalói igény felmérés
• szervezeten belüli egységek kapcsolatainak analízise
• vásárlási, felhasználási szokás analízis
• vásárlási, felhasználási elvárás analízis
• térélmény
• célközönség
• piaci, üzleti érdek analízis
• mérnöki, megvalósíthatósági vizsgálat
• műszaki adottságok, lehetőségek felülvizsgálata

Az adott területre, piaci szegmensre jellemző tényezőket sorra kell venni.
Ahhoz, hogy ezen összefüggéseket jól átláthassunk, nagyon mélyreható, széles spektrumú elemzésre van szükség.

 

DESIGN – azaz, hogy milyen eszközökkel, elemekkel, stílusban alakítsunk ki egy teret, az épületet.

Ezen a területen szintén több meghatározó tényezőt kell figyelembe vennünk:

• EGYEDISÉG
• SZEMÉLYISÉG
• FENNTARTHATÓSÁG
• KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG
• ARUCLATI ELEMEK
• TÉRADOTTSÁGOK
• FUNKCIÓK
• ÜZLETI ÉRDEKEK
• ÉLMÉNY
• MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

Ahogy az élet más területein a „KEVESBB NÉHA TÖBB”, nem az a cél, hogy egekbe szökő költéségekkel, prémium kategóriás anyagokkal tegyünk egyedivé egy teret, épületet, kivéve, ha nem ez a cél. Mindig a rendelkezésre álló eszközöknek, igények, funkcióknak megfelelőt kell választanunk, eljárnunk.

Sokkal tisztább és célra vezetőbb a „MEGRENDELŐVEL” közösen úgy tervezni, úgy megalkotni a végső arculatát a térnek, épületnek, hogy pontosan tisztában vagyunk a rendelkezésre álló kereteket, ahhoz igazítva a teljes koncepciót.

Első és legfontosabb, hogy megismerjük az elvárásokat, az igényeket, magát a leendő felhasználót, a tér funkcióját, térrel szembeni „üzleti” elvárásokat. Meg kell találni az „ARANY KÖZÉPUTAT” mely tökéletesen harmóniát teremt az elvárások és a rendelkezésre álló források között. Ez nagyon alapos, szerteágazó, sok interakciót igénylő folyamat révén tud létrejönni, amely minden fél részéről maximális összpontosítást igényel. Fontos a közös nevezők, közös pontok megtalálása, mert csak így tud létrejönni a mindenki számára megfelelő végeredmény.

 

VERSENYELŐNY – azaz, miért is foglalkozunk ennyit a környezetünk kialakításával?
Fogyasztói társadalomban élünk, ahol az „ÉLMÉNY”, a KÖRNYEZET, a hozzáadott ÉRTÉK, TUDÁS, illetve a SZOLGÁLTATÁS összessége határozza meg döntéseinket.
Egyik sem tud jól működni a másik nélkül.

Felgyorsult világunkban csak akkor tud egy cég jól prosperálni, fennmaradni, új piacokat, vásárlókat, munkavállalókat, felhasználókat elérni, megszerezni és a meglévőket megtartani, ha ezen tényezők jelentőségét azonos arányban figyelembe veszi tevékenysége során.
A funkciót és a designt elsődlegesen a PIACI, ÜZLETI célok, elvárások és rendelkezésre álló erőforrások alapos elemzése és figyelembevétele mentén kell kidolgozni.

 

LAGOM WS csapata küldetését egyedi ügyféligényekre építi, komplex térkialakítási megoldásokat kínálva. Hisz a mértékletes, fenntartható, egyszerű, profi és hatékony munkavégzés erejében.

Munkái során a Megrendelő üzleti céljait, a funkcionalitás, mérnöki szemléletmód, a design, és a fenntarthatóság jegyében valósítja meg.

 

Lajti Andrea
LAGOM WS Kft.