A II. világháború után az európai országok elkezdték keresni saját identitásukat. A nagy európai nemzetek szerettek volna új arculattal bemutatkozni a világ előtt.
Ennek hatásaként új mozgalmak és irányzatok jöttek létre a művészetben, és így a formatervezésben is. A formatervezők két fő tervezési irányzat köré csoportosultak ebben az időben. Az egyik irányzat egy minimalista, funkcionalista irányt képviselt (pl.: Dieter Rams [GER], Kenneth Grange [UK] ), míg a másik egy organikus, lágyabb formatervben kereste útját. (pl.: Marcello Nizzoli [IT], Robin Day [UK], Charles Eames [USA]).
Ez utóbbi csoporthoz tartozik ARNE JACOBSEN (1902- 1971) dán építész és formatervező is. A skandináv országok, és ezen belül Dánia fontos szerepet játszott a háború utáni bútor és tárgytervezésben. Ez időben alakultak ki a skandináv design-t a mai napig alapvetően meghatározó formajegyek és ideológiák: a mindent átszövő humanizmus, a lágy organikus formák használata, a tradicionális skandináv kézműves hagyományok felhasználása és újraértelmezése. Műszaki oldalról nézve is nagy változások szemtanúi lehetünk: a hagyományos bútorasztalos technológiákat hamarosan fölváltják a gazdaságos tömeggyártási eljárások Arne Jacobsen 1927-ben a Dán Királyi Művészeti Akadémián szerezte meg diplomáját. Pályafutását Paul Holsoe tervező irodájában kezdte, majd a 30-as években megalapította a saját irodáját Hellerupban, melyet haláláig vezetett. Építészeti tervezéssel, belsőépítészettel, bútor, tárgy és textiltervezéssel egyaránt foglalkozott. Bútorai már a kezdetektől fogva elegáns lakások kedvelt darabjai voltak.
Bútoraival és használati tárgyaival melyek mára már klasszikussá váltak számos rangos formatervezési díjat nyert. 1951-ben készíti el a HANGYA széket. Ez az első mintadarabja az olyan a könnyű fémlábas székeknek, ahol az ülőfelület és háttámla egyben, egy darab hajlított-préselt fából készül. Ennek a székcsaládnak a tagja a 1955-ben tervezett 3107-es modellszámú szék is, mely a későbbiekben a dán bútorgyártás ikonikus és egyben legsikeresebb darabja lesz; bevezetése óta több mint 5 millió példányban kelt el. Először csak fekete és fehér lakozott színekben volt kapható, mára azonban számtalan szín és fa árnyaltban elérhető.1956-60 között épül fel Jacobsen tervei alapján a koppenhágai Royal Hotel. Az épület számára számos bútor, lámpa és textiltervet is készített, melyek közül kiemelkedik a TOJÁS és HATTYÚ karosszék.
3107-es modellszámú szék is, mely a későbbiekben a dán bútorgyártás ikonikus és egyben legsikeresebb darabja lesz; bevezetése óta több mint 5 millió példányban kelt el. Először csak fekete és fehér lakozott színekben volt kapható, mára azonban számtalan szín és fa árnyaltban elérhető. 1956-60 között épül fel Jacobsen tervei alapján a koppenhágai Royal Hotel. Az épület számára számos bútor, lámpa és textiltervet is készített, melyek közül kiemelkedik a TOJÁS és HATTYÚ karosszék. Az organikus, szinte szoborként megfogalmazott fotelek azóta klasszikussá váltak, az eredetit persze azóta számtalan formában és színben „lemásolták” a különböző bútorgyártó cégek. Az előbbi bútorok mellett kontrasztként jelenik meg az elegáns 3300-as modellszámú fotel és szófa, mely vékony fémlábaival és egyszerű formájú párnázásával számtalan későbbi modernista bútortervet ihletett.
1963-ban az oxfordi St. Catherine egyetem dékánja Jacobsent kérte fel az intézmény új épületének és teljes belsőépítészeti tervezésének elkészítésére.Ekkor készíti el az OXFORD széket, mely eredetileg az egyetem oktatói számára tervezett. A szék azóta több féle változatban kapható és a mai napig a görgős-karfás munkaszékek alaptípusa. Jacobsen persze nem csak bútorokat, hanem más használati tárgyakat is tervezett, melyekkel nem kisebb sikereket ért el. Akár fával, fémmel, textillel vagy műanyaggal dolgozott, mindig képes volt maradandót alkotni. Mivel kezdetektől fogva fontosnak találta a tömeggyártási technológiák ismeretét és fejlesztését, ezért ő (más designerekkel ellentétben) megérte, hogy terveit szériában gyártsák, s bútorai szerte Európában és az Egyesült Államokban elterjedtek.
Az ő lakberendezési tárgyait láthatjuk többek közt Stanley Kubrick 1969-es 2001: Űrodüsszeia című kultuszfilmjében is, mely kétségtelenül bizonyítja, hogy milyen fontos hatással voltak Jacobsen berendezési tárgyai a kor képzeletvilágára.