Nehezen megfogalmazható az az öröm, mikor az elkészült lakás első fotóit a lakberendező tanuló beküldi egy neves magazin szerkesztőségébe, majd fél óra múlva megcsörren a mobiltelefon, és egy kedves női hang azt mondja: – Adom a főszerkesztő urat.

Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy a lakás fotóit maga Berényi János főszerkesztő úr készítette, és a fotózással töltött nap során azt is megtudtam, hogy ő is a Corvin-negyedben töltötte az ifjúságát. A Corvin-negyed jelentős átalakuláson esett át az elmúlt évek során, a kissé elhanyagolt városrészben a hatalmas ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően sorra épülnek, szépülnek a házak. Mivel jogászként évek óta a Corvin-negyedben dolgozom, szívemhez nőtt ez a környék a plázájával, éttermeivel, kávézóival. Ezért döntöttünk úgy a férjemmel, hogy a lassan egyetemista korú gyerekeinknek itt veszünk lakást. Hosszas keresgélés után találtuk meg ezt az ingatlant, melynek elrendezése lehetőséget adott az ideális átalakításra. Mindig is vonzottak a szép terek, ezért jogászi pályám mellett elkezdtem lakberendezést tanulni, így nem volt kérdés, hogy a lakás felújítása az én feladatom lesz. Sokakkal ellentétben én imádom a teljes átalakítással járó munkát, a lakás átalakítási és berendezési terveinek elkészítésén túl a kivitelezés lebonyolításának valamennyi fázisát élvezem.

Ezért számomra nem riasztó, ha egy lakásba belépve azonnal látszik, hogy sok munka lesz vele, mert már elképzelem, hogy milyen szép lesz a végeredmény. A lakás kiválasztásánál tehát inkább az volt a szempont, hogy két fiatal számára kényelmesen használhatóra lehessen átalakítani, külön bejáratú, lehetőleg hasonló nagyságú szobákkal és egy közösségi térrel. A régi polgári házak alaprajzi elrendezése – a terek túlzott felszabdalása nélkül – ritkán nyújt erre lehetőséget, de ez a 80 m²-es lakás ideálisnak mutatkozott. Az utcafronti két szoba gyönyörűen benapozott, míg a lakás étkező-konyhája és fürdőszobája a szépen karbantartott körfolyosós ház kis botanikus kertre emlékeztető belső udvarára néz. Így a reggeli kávé mellé madárcsicsergést lehet hallgatni a város közepén.

Az átalakítás megkezdése előtt hosszan egyeztettünk a statikussal, hiszen egy múlt századforduló környékén épült ház esetében még a nem teherhordó válaszfalak elbontása is okozhat szerkezeti problémákat. Ha valaki – hozzám hasonlóan – beleszeret a régi polgári házak hangulatába, az abban vásárolt lakás átalakítása során mindig számítani kell az épület korából fakadó kisebb-nagyobb nehézségekre. Az például szinte biztos, hogy nem találunk majd egyetlen egyenes falat sem – bár ez mostanában sajnos az új építésű lakások zömére is igaz…

Szóval, a lehetőségeket mérlegelve elkészültek az átalakítási tervek, melyek során a szobák külön bejáratot kaptak, de összenyithatóságuk lehetőségét meghagytuk, a cselédszobából pedig tágas fürdőszoba lett wc-vel. Az elkülönített konyha funkció megszűnt és egy közösségi térként is használható nagyméretű előtér-étkező-konyha került kialakításra.

A lakás stílusának tervezésekor számolni kellett a már meglévő bútorok, és a két hatalmas 70-es évekbeli ruhásszekrény elhelyezésével, melyeket az előző tulajdonostól örököltünk. Tulajdonképpen ez adta az ötletet, hogy a manapság divatos retro stílus elemeit tervezzem be a lakásba, mely – nem utolsó sorban – jelentős költségmegtakarítást is jelent.

A 3,6 m belmagasságú lakás szobáinak falára retro hangulatú falipanelek kerültek, és lakás falainak színválasztásában is visszaköszön a stílus. A bézs fal szépen kiemeli az egyik szoba díszeként szolgáló, még működő cserépkályha világoszöld színét, melyhez jól passzolnak a H&M Home-ban talált díszpárnák.

Az étkező-konyha és a fürdőszoba egységes, cementlap hatású padlóburkolatot kapott, a sárga csempeburkolat pedig a Zalakerámia prémium mozaik-családjának tagja.

A hangulatnak megfelelően a lakásban meghagytuk a konvektoros fűtést, mely alacsony költséggel, nagyon jó hatásfokkal működik. A régi, de jól működő konvektorokat sem érdemes kidobni, mert kopottas burkolatukat a kívánt színre lehet színtereztetni. A melegvízről az Ariston energiatakarékos villanybojlere gondoskodik, mely gyönyörű formatervezésű, és fektetve is felrakható, így az ajtó fölé felhelyezve egyáltalán nem rontja a fürdőszoba összképét.

A konyhabútor az IKEA fényes szürke frontjaival készült, és a műanyag fogantyúk is a retro stílust hozzák, míg a modern étkezőgarnitúrát jól kiegészítik a piros kárpitú, 70-es évekbeli cseh székek.

Mindent egybevéve úgy gondolom, érdemes akár egy rossz állapotú lakást is felújítani a város frekventált részén, mert alacsonyabb költségvetésből egy stílusos otthon alakítható ki belőle.

 

Dr. Hainfahrt Eszter