Mit várnak az okos otthonok iránt érdeklődők ingatlanjaik intelligens, interneten át történő irányításától? – tette fel nemrég a kérdést a Deloitte a „Smart Home 2018” című kutatásában, amely a német fogyasztók megfontolásaira volt kíváncsi. A hazai lakások, közületi és vállalati ingatlanok okos technológiákkal való felszereltségéről magyar forgalmazókat is megkérdeztünk.
Már nem csupán a nagyobb projektekben közreműködők tapasztalhatják: egyre inkább bekapcsolódik a digitalizáció a lakberendezésbe is. Az informatikai megoldások egyfelől a lakberendező és tervező programok használatával terjednek rohamosan, és ezt elősegítik a bútor- és szaniterkollekcióikat az internetes számítástechnikai felhőbe feltöltő gyártók és desigerek is, amelyek, illetve akik azt szeretnék, hogy termékeiket a BIM – vagyis az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling), vagy épületinformatikai menedzsment – révén minél több házba építsék be, minél több épületben használják fel.
Ha a lakberendező a modelleket letöltve rendezi be egy 3d-s programmal a megbízója lakását, akkor jelentős időt takaríthat meg, hiszen így néhány kattintással juthat hozzá a kiválasztott berendezési tárgyak összes méretéhez, anyagaihoz, megrendelhető textúráihoz, és a vonatkozó színválasztékhoz, míg a kézzel papírra készülő berendezési alaprajzoknál és falnézeteknél minden egyes betervezett tárgy esetében külön méretezéssel, színezéssel, sraffozással, a fényviszonyok grafikai érzékeltetésével lehet a megfelelő látványt elérni. (Persze, a tervek kézi megrajzolása ugyanakkor szemléletet fejleszt, a tervezői fantáziát bővítheti, és sokszor olyan tervezési problémákat, ötleteket vet fel, amelyek mellett a programok használói elsiklanak.)
Az informatika a dolgozó és lakóterek optimális kialakításán túl egy ideje már az üzemeltetésükbe, a fenntartásukba is egyre hatékonyabban beleszól. Az otthonok és a középületek Magyarországon is folyamatosan „okosodnak”. Aki az építéssel és az ingatlanpiaccal kapcsolatos kiállításokat felkeresi, meggyőződhet róla, hogy ma már egyetlen okostelefonnal a világban bárhonnan vezérelhetőek az otthonainkba és munkahelyeinkre beszerelt riasztók, biztonsági eszközök, a hűtő és a fűtő berendezések. Az időjárási viszonyoknak megfelelően távolról szabályozható vagy éppen automatizálható a lakás vagy az iroda árnyékolóinak a viselkedése, de online működtethető a médiavezérlés is, beindíthatóak a takarító gépek vagy a konyhai berendezések is.
A lakberendezőnek az új építésű ingatlanok és a nagyobb felújítások esetében ezért a megszokott társszakmák képviselői (építész, belsőépítész, épületgépész, villanyszerelő, statikus mérnök, szakmunkások) mellett az okos IT-technológiák betervezésével és lakásokba, középületekbe történő telepítésével foglalkozó szakemberekkel is egyre gyakrabban van és lesz dolga. Nem nehéz megjósolni, hogy a lakás otthonossá és funkcionálissá tételéhez nemsokára a digitális komfort megteremtése ugyancsak hozzá fog tartozni egy egyre szélesebb kör számára, és hogy emiatt a lakberendezőké mellett a bútortervezők, de még a társasházi közös képviselők vagy az ingatlanértékesítők szakmája is alaposan meg fog változni, sőt, már változik is.
Az okos otthonok iránt érdeklődő lakástulajdonosokról és bérlőkről – a „smart home” termékek vevőiről – eddig nem sok piaci adat tudható európai viszonylatban, Magyarországon pedig tudomásunk szerint eddig egyetlen átfogó becslés vagy felmérés sem került napvilágra e tárgyban. Ezen szeretnénk valamelyest e cikkel is változtatni.
Okos otthonok Németországban
Bár Németországban nagy az érdeklődés az intelligens otthoni alkalmazások iránt, néhány tényező azonban fékezi a fogyasztók vásárlási hajlandóságát.
Főleg a kényelem és a biztonság növekedését várják a németek a smart home-megoldásoktól a Deloitte Smart Home 2018-as tanulmányának eredményei szerint. A legnagyobb érdeklődés a hálózatba kapcsolt hangszórók, hifi berendezések, elektromos kapcsolók, villanykapcsolók és dugaljzatok területén mutatkozik, de otthoni riasztó rendszereket is egyre többen szereltetnek be maguknak. A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a lakossági beszerezéseket legjobban a magas beszerzési költségek, valamint az adatvédelmi és adatbiztonsági aggodalmak hátráltatják.
Ma már a németországi fogyasztók 16 százaléka működtet otthoni okos eszközöket, és ami külön meglepő a kutatás adataiban, hogy ez az összes korosztályban mért adat. A lakásukban smart alkalmazásokat használók aránya természetesen a 25-34 évesek körében a legmagasabb, de a középkorúak és az idősek közül is egyre többen szereltetnek be otthonaikba okos technológiát. Az eszköztípusokat tekintve az okos médiaeszközök használata a legelterjedtebb: a háztartások 13 százaléka intelligens hangszórót, 14 százalékuk pedig médiaszervert használ. Hat százalékuk okos vezérlésű tisztító berendezéssel is rendelkezik, míg a többi okos készülék felhasználása még mindig csupán 4-5 százalék körül mozog.
Bár a 2000 fős reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a megkérdezettek 38 százalékát riasztják el az okos megoldások lakásba telepítésétől a magas árak, ám a Deloitte szerint az egy főre eső jövedelem növekedésével az otthonukba smart eszközöket telepítők száma is folyamatosan növekszik. Erre utal, hogy a havi 4000 és 5000 euró közötti nettó jövedelemmel rendelkező háztartások csaknem egyharmadában már megtalálhatóak az okos otthoni készülékek.
Ami a biztonságot illeti, a németek elsősorban a magánszférájukat kívánják védeni. Paradox képet mutat, hogy miközben a válaszadók egyharmada éppen ezzel, a magánélet védelmével indokolja az intelligens otthoni eszközök használatát, addig ugyancsak a magánélet biztonságának az igénye tart vissza sok németországi lakost attól, hogy okos eszközökre bízza az otthonát. A smart eszközöktől tudatosan tartózkodók ugyanis a saját adataik és otthon tartott értéktárgyaik védelmét a lehetséges hackertámadások, az interneten terjedő vírusok veszélye miatt nem hajlandóak rábízni az online távvezérléssel működtethető eszközökre.
Magyarországi okos otthonok
A nagy beruházással felújított kastélyok, kúriák egy részében, de még a nyaralónak megvásárolt parasztházakban is fellelhetőek Magyarországon a tervezetten használt okos technológiák. Az újabb szállodák, irodaházak, bevásárlóközpontok és a luxus lakóparkok építői már több mint egy évtizede tudatosan törekszenek az okos megoldások előzetes betervezésére, azonban az érintett lakosság legnagyobb része nincs tisztában a lakás „okosításának” a lehetőségeivel.
Ezt igazolja Valló Éva, az épületautomatizálási rendszerek kereskedelmével és telepítésével foglalkozó Robotház Kft. ügyvezetője is: „Mindenképpen megkülönböztetném az „okos” fogyasztói elektronikai eszközöket, amiket a vevő egy Media Marktban levesz a polcról (például egy WiFi-s beltéri IP kamera), hazavisz és bekapcsol, azoktól, amelyek az épületbe beépülnek és egy rendszert alkotnak.”
A cég az utóbbi típusú, komplex automatizálási megoldásokra specializálódott. Bár pontos piackutatási adat nekik sem áll a rendelkezésükre, becslésük szerint a rendszerszintűen telepített okos megoldások aránya idehaza még mindig nem éri el a lakossági ingatlanok 10 százalékát sem.
Az utóbbi 3 évben viszont jelentős növekedést tapasztaltak a smart rendszerek lakossági vásárlásában. Mint Valló Éva közölte, ez a 2015-től a jelenig tartó időszak mintegy három éves viszonylatában akár 30 százalék is lehet. A legnagyobb érdeklődés a riasztó- és kamerarendszerek beszerzésére irányul, az minden projektükben megjelenik. Ezt a fűtés és klíma vezérlés követi népszerűségben, ahol is elsősorban a komfort és az energiahatékonyság növelése a vásárlóik célja. Az árnyékolók és a világítás okos vezérlése a Robotháznál legalább a projektek felében szerepel. Média vezérlésre pár éve még szinte nem is volt lakossági igény, de a zeneipar internetes térhódításával (Spotify, Apple Music, stb.) ez robbanásszerű növekedést mutat.
A vállalkozás tapasztaltai szerint hasonlóan a német piachoz, szinte nincs is kiemelt korosztály a smart rendszerek iránt érdeklődők körében. A fiatalabbaknak – a 25 és 35 év közöttieknek – inkább a fizetőképességgel van gondjuk, miközben nekik már minden területen természetes az „okosság”. Az idősebbeknek – a 40 és 60 év közöttieknek – már szintén nem idegen ez a technológia, ám a beszerzésnél számukra inkább a komfort és az energiahatékonyság a fő szempont, illetve a luxusingatlanok esetében a presztízs is.
Magyarországon az okos megoldások vevőinek alapvetően azok tekinthetőek, akik saját ingatlant képesek építtetni vagy felújítani, és az építés/átalakítás mellett még erre a technológiára is megvan az anyagi forrásuk. Az ügyvezető szerint a gazdasági válság után szinte kizárólag luxus ingatlanokba építették be az okos technológiát, de mára újra megjelent a középosztály is ezen a piacon. „Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy az ingatlanok drágulásával ennek a megoldásnak a relatív költsége csökkent”, fűzte hozzá Valló Éva.
Bár előfordulnak magyar vásárlói aggodalmak is az otthoni smart megoldások biztonságával kapcsolatban, ugyanis sokan nem látják át, hogy egy lakás berendezéseit irányító okos rendszer mit, hogyan és kinek a számára tesz elérhetővé az interneten keresztül. A forgalmazó cégeknek elemi érdekük ugyanakkor, hogy az IT iparban mindenkor elérhető összes biztonsági megoldást (így például a VPN-nt, a virtuális magánhálózat kiépítését) azonnal alkalmazzák az okos otthonok és az okos irodák behálózásakor.
(Források: Deloitte Smart Home Studie 2018, Wired, Legrand, Robotház, Schneider Electric, szerző: Jankovich Oszkár)