Színház az egész lakás
– avagy harmadszor az okos otthonokról, most a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. segítségével
Nemcsak a megbízóra tartozik, hogyan tegye intelligens vezérlésűvé az otthonát, munkahelyét. A kívánságait ő fogalmazza meg, de legalább három szakma együttműködése szükséges egy okos ingatlan kiépítéséhez, vagy egy smart home rendszer telepítésével egybekötött házfelújításhoz.
Jelenetek egy okos otthonban
Függöny fel. Első felvonás, első jelenet. Papa befejezte az irodában a munkát. Miközben vet magára egy röpke pillantást a folyosói tükörben, fél szemmel érzékeli, hogy mögötte, a már üres irodahelyiségben az utolsó fények is kialszanak. Kinyílik a liftajtó, Papa beszáll, ránéz halkan bizsergő okostelefonjának kijelzőjére és kis mosollyal nyugtázza, amit azon élőben lát: azt, hogy Mama barátnője épp távozik az otthonukból, csakhogy a kaputelefonon keresztül még visszaszól Mamának, mert az elmúlt órák beszélgetése alatt elfelejtett valami fontosat.
Második jelenet. Papa hazaér. Autója előtt a garázsajtó magától nyílik, ugyanis a járműből idejében leadott GPS-jel már elindította a nyitómotort. Majd be is csukódik a garázskapu, mire Papa belép az előszobába, ahol felgyulladnak a lámpák. Késő ősz van, ezért a fogasnál is működésbe lép a helyi világítás. Közben Mama bejön a teraszról, ahol a késődélutáni traccsparti maradékait pakolta össze, és mivel már hűvösödik, a teraszajtó is félig összehúzódik utána. Beljebb, a hálóban már alapjáraton megindult a fűtés is, elmúlt este nyolc.
És még nagyon sok jelenet van, végtelen számú. Az összes kitalálható szcénában más és más határértékek megadásával működtethető az otthon árnyékolása, a helyiségek megvilágítása, vagy a lakás hűtése-fűtése, sőt, a légcseréje, a szellőztetése, vagy akár az automatikusan megszólaltani kívánt zene stílusa, hangereje is, hogy a kerti locsolórendszerről, az autóbeálló kövezetének a felfűtéséről és a medence vizének a hőmérsékletéről ne is beszéljünk.
Mitől okos a rendszer?
Veller Tamás, az idehaza korábban leginkább a villanykapcsolóiról megismert Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. épületautomatizálási rendszermérnöke azzal egészítette ki mindezt, hogy az okos otthonokban vagy irodákban már nemcsak a hő- és fényérzékelő szenzorok jelei azok, amelyek az előre beprogramozott szcenáriókat előidézhetik, hanem a mozgásérzékelők is: az üres helyiségekben a fűtési-hűtési és a világítási energia fogyasztása is programozottan visszafogható. A programok képesek a napszakokat és az évszakokat is megkülönböztetni, ahogy a helyiségek kihasználtságát is. Vagyis: ugyanolyan időjárási körülmények között is más-más beállítások léphetnek életbe maguktól, ha magányosan olvasgatunk a nappaliban, illetve, ha sok résztvevős bulit rendezünk.
További energiamegtakarítási lehetőség az intelligens lakásoknál, hogy padlófűtés esetén a rendszer, ha erre beállították, akkor a padlóra besütő nap melegítő hatását is érzékelheti és ennek megfelelően csökkentheti a fűtés teljesítményét. Napelemekkel felszerelt házakban, lakásokban pedig előnyben részesítheti a napenergiából nyert áram felhasználását a központi hálózatból származó áram felhasználásával szemben. Az utóbbi beállítás azt is lehetővé teszi, hogy a vezérlő automatika optimalizálja a helyben megtermelt kiegészítő energia felhasználását, mialatt a hálózati fogyasztást csökkenti. Sőt, mivel a légcsere szabályozása szintén megvalósítható a smart rendszerrel, így passzívházak teljes körű üzemeltetésére is alkalmas.
Rendszerkomponensek
A Schneider Electric ehhez az otthonokat és más épületeket intelligenssé tevő teljes rendszereket és szakmai támogatást is kínál, már messze nem csak okos kapcsolókat – részletezte Veller Tamás. Mint elmondta, projektjeikben a kimondottan épületautomatizálásra kifejlesztett európai szabványt, a KNX-et alkalmazzák. Meggyőződése szerint azt a komplexitást, amire képes a KNX, más megoldások csak részben vagy nehezen tudják kiváltani, ugyanis azok általában konkrét célfeladatokra (néha csak termosztátvezérlésre vagy csak világításvezérlésre) alkalmazhatóak és később kevésbé rugalmasan (esetleg csak újratervezés és újabb teljes átalakítás révén) bővíthetőek.
A KNX ezzel szemben moduláris. Vagyis elsőre elegendő csak az alaprendszert telepíteni egy lakásba egy-két fontosabb funkcióval, aztán később – már sokkal olcsóbban – beszerezhetőek az újabb modulok, amelyek sorban újabb funkciókat automatizálhatnak az egyszer már kiépített rendszerben. Veller Tamás szerint a háztartási berendezések gyártói ezért is törekszenek egyre nagyobb számban arra, hogy termékeiket a KNX rendszerrel való kompatibilitás jegyében fejlesszék. Amelyik gyártó ettől eltér, az „sziget üzemmódban” marad, így előbb-utóbb a piacon is elszigetelődik és ezt „veszteség” formájában lesz kénytelen elkönyvelni, magyarázta el a szakértő.
A Schneider Electric kínálatában egy KNX alaprendszer kiépítése egy 50-100 négyzetméter közötti lakásban már körülbelül másfél-kétmillió forintért is megoldható. Azonban minél nagyobb alapterületre építtetünk be minél több funkciót, annál alacsonyabb a fajlagos ár, vagyis alapterületre vetítve annál olcsóbb a beruházás. A rendszer saját áramfogyasztása pedig körülbelül egy 100 wattos hagyományos izzóéval egyenértékű.
Egy KNX alaprendszer részei: a FI relével biztonságosan védett elosztó, a gyengeáramú vezeték, a fali okos kapcsolók, a szenzorok és az aktorok. Az elosztószekrénybe futnak be a szenzorok jelei. Az aktorok fogadják és dolgozzák fel a beérkező jeleket, majd továbbítják a vezérlő jeleket. A továbbítás az ingatlanon belüli vezetékeken történik, amelyek a szokásos villanyvezetékek mellett, legegyszerűbben azokkal egyszerre szerelhetőek be. Az okos kapcsolók ma már esztétikailag számtalan módon variálhatók: nemcsak fa-, fém- és kőkapcsolók kaphatóak, hanem sok színben elérhetőek műanyagok is, amelyeket akár saját, egyedi képpel (például gyermekünk egyik rajzával) is díszíthetünk. A szenzorok az érzékelők, vagyis azok a szerkezetek, amelyek mozgást, szélerőt, fényt vagy hőmérsékletet mérnek, majd adatokkal látják el az aktorokat. Az aktorok pedig a beavatkozó egységek: az árnyékolókat meghajtó motorok, a fűtő-hűtő és világító berendezések (lámpák vagy akár vetítők) működését szabályozzák a betáplált programok szerint. Fontos funkció, hogy a KNX rendszer össze is hangolja az egyes aktorok működését, vagyis például nem külön-külön szabályozza a klímát (a hűtést) és a kazánt (a fűtést), hanem együtt, egymáshoz képest. De ugyanígy: az árnyékolók és a világítás működtetése sem független egymástól, hanem összehangoltan történik.
Ugyanakkor a lakók bármikor egyszerűen belenyúlhatnak a működésbe, hiszen például ugyanúgy fel- vagy lekapcsolhatnak akár egyetlen gombnyomással egy lámpasort, mintha nem lenne okos az otthonuk. Emellett a telefonos alkalmazással még távolról is tetszőlegesen átállíthatnak működési módokat a lakásban. Ez úgy működik, hogy az okostelefonos alkalmazásból küldött jelet a lakásban felszerelt elosztó megkapja, majd átállítja az érintett aktorokat. Az is részletesen beállítható előzetesen, hogy mely lakásfunkciók beállítási lehetőségei legyenek az interneten keresztül távvezérelhetőek és melyek ne.
Bár egy váratlan áramszünet kétségtelenül az intelligens rendszer leállását okozhatja, azonban ez sem jár feltétlenül káros hatásokkal, mondta el Veller Tamás. Ha például egy adott házban az esetleg bekövetkező áramkimaradáskor akár csak 1 százalékos esélye volna annak, hogy nyitva maradhat egy kifeszített naptető a terasz fölött a hirtelen kerekedő szélvihar idején, akkor érdemes egy szünetmentesítő egységet is beépíttetni. Ez ugyanis azonnal érzékeli a hálózati áramszünetet, és mintegy 20 percnyi tartalékenergiát biztosít arra, hogy a rendszer az összes aktort alaphelyzetbe állítsa, magyarázta a rendszermérnök.
Hogyan vágjon bele, aki okos otthont szeretne?
Egy KNX rendszer kiépítését olyan minősített villanyszerelő cégek végzik, amelyek a Schneider Electric partnerei. A multi már Magyarországon is száznál több együttműködővel rendelkezik, de KNX képesítéssel rendelkező villanyszerelők a berendezésgyártók honlapjain is fellelhetőek.
Ugyancsak képzett partnerei a Schneidernek a rendszerintegrátor cégek. Az ingatlanban ugyanis a rendszer kiépítése után e cégek számítástechnikai szakértői programozzák be a megrendelővel egyeztetve a rendszert, és az a gyakorlat, hogy egy-két hónap múlva a megbízó kívánságai alapján még utólagos finomhangolást is végeznek. A programozáskor állítható be például az, hogy mekkora fokozatokkal legyen módosítható a fénymennyiség (vagyis hány luxonként legyen léptethető az a megvilágítás, amelyet 1 lumen fényáram 1 négyzetméteren létrehoz), vagy az, hogy hány színárnyalatban lehessen megváltoztatni a világítást. De az is a programozói feladatok része lehet, hogy a villamosenergia-fogyasztás figyelésének a jellemzőit beállítsa.
A szerződés alapján a programozók kaphatnak állandó vagy alkalmi hozzáférést a rendszerhez, ezt indokolhatják kényelmi szempontok a lakók, a lakástulajdonosok részéről. De lehetséges az is, hogy e hozzáférést egyetlen jelszóváltoztatással megvonjuk, és a programozónak szükség esetén csak a saját telefonos, vagy egyéb visszajelzésünkkel adunk időben korlátozott belépési jogot okos otthonunk agyába, ha valamiért átprogramozásra lenne szükség.
Okos lakberendezés
Mindezek alapján, ami a lakberendezőkre is tartozik egy okos otthon kialakítása során, az nem csupán a szoros együttműködési kötelezettség két újabb társszakma képviselőivel (a KNX-es képesítéssel rendelkező villanyszerelővel és a rendszerintegrátor cég programozójával) egy adott építési vagy átalakítási projektben. Ugyanígy lakberendezői munka a megbízók, a lakók, a tulajdonosok segítése abban, hogy az okos ingatlan rendszerbeállításaihoz a benne elképzelhető összes jelenetet feltérképezzük, számba vegyük. Legyen szó naponta, hetente, vagy csak évente ismétlődő szcénákról, ezek helyiségenkénti variációit alaposan meg kell tárgyalni a megbízóval ahhoz, hogy a szokásoknak, funkcióknak megfelelő berendezés, a stílus, a színvilág, a világítás és az anyagfelhasználás ugyanúgy igazodhasson hozzá, ahogyan az okos program is.
„Normál üzemmódban”, tanév közben például naponta délután három és négy között hazaérkezik a gyerek az iskolából: melyik évszakban milyen beállítások várják őt otthon? És ha esetleg pár napig beteg, akkor milyen szcénát lehessen aktiválni? Mitől függjön az, hogy a nappali vagy a dolgozó szoba központi világítása éppen melegebb vagy hidegebb fényűre, erősebbre vagy halványabbra vált-e? Ha évente hasonlóan zajlik le a karácsony vagy a családtagok születésnapja, akkor még a külön ünnepi világítás is megtervezhető, előre programozható akár.
De emellett szintén a megbízóval közösen kellene a lakberendezőnek kitalálnia annak a programnak a beállításait is, amely a nyaralás, üdülés, egyéb távollét alatt az otthon tartózkodást szimulálja (télen, nyáron, hidegebb, vagy melegebb időben): eldöntendő, hogy mikor, melyik helyiségben gyulladjanak ki az esti fények, mikor legyen lehúzva, félig lehúzva, vagy felhúzva a redőny az egyik vagy másik ablaknál, esetleg milyen feltételek esetén nyíljon ki résnyire egy-egy ablak. Ha a minél nagyobb energiamegtakarítás a legfontosabb, akkor pedig a távollét idejére megkomponálandó a lakás „alvó” állapota, tehát a fogyasztók minél passzívabb működtetése.
Végül álljon itt két általános példa az okos otthonokban valószínűleg gyakran alkalmazott jelenetekre, amelyek nemcsak hogy beprogramozhatóak, hanem akár egyetlen gombnyomással is aktiválhatóak:
- Esti tévézéshez: a nappaliban a főfény lekapcsolódik, a halvány, meleg színű hangulatvilágítás a tévé mögötti fal mentén felgyullad, a tévé bekapcsolódik.
- Lefekvéshez: a lakás összes lámpája lekapcsolódik, kivéve az éjjeli lámpákat, amelyek felgyulladnak, de csak azért, hogy öt perc múlva azok is elaludjanak; a fűtés 2 Celsius fokkal alacsonyabbra vált; a bejárati ajtó és a teraszajtó bezáródik; a riasztó aktiválódik.
Következtetésképpen a lakberendezőnek egy okos otthon kialakításakor már nem is 3D-ben, hanem 4D-ben – a térbeliség mellett az időbeliségben is – illene, kellene gondolkodnia, hiszen már pusztán a berendezés megtervezésével is aktívan kiveszi a részét a teljes „lakásszínház” főrendezői feladataiból, hogy aztán a további rendezői teendőket ráhagyja a megbízójára.
Függöny le.
(Források: Schneider Electric, KNX Hungary, szerző: Jankovich Oszkár)
Korábbi cikkeink az okos otthonokról itt olvashatóak:
Okosodó-otthonok
Babelből-hazafelé
