Mediterrán lakberendezési stílusok – 4.
A kovácsoltvas bútorok alkalmazása mediterrán illetve rusztikus stílusjegynek tekinthető, emiatt célszerű ugyanilyen stílusjegyeket felvonultató környezetbe elhelyezni, ha nem akarunk abba a hibába esni, hogy egy önmagában gyönyörű kovácsoltvas alkotást miután megvásároltuk s elhelyezzük a lakásunkban egy idegen oda nem illő tárgynak érezzük.
Kovácsoltvas bútor elhelyezése lakberendezői szemmel
Mediterrán lakberendezői környezetet a berendezési tárgyak formavilágán kívül jellemzi, a színvilág és az anyaghasználat.
Egy kovácsoltvas bútor leginkább akkor illeszkedik harmonikusan egy szoba környezetébe, ha az alább felsoroltakból, minél több stílusjegy lelhető fel a berendezendő térben.
Padló
Használjunk hidegburkolatot, terrakotta esetleg más sötétebb színeket. A hidegburkolat legyen matt, vagy rusztikus felületű, kerüljük a magasfényű és a lézervágott lapokat. A hidegburkolat esetén mediterrán stílusjegy a diagonál elrendezés, illetve a szőnyegmintában kirakott padlólap.
Ha a padlón mindenképp melegburkolatot kívánunk használni, az legyen sötét tónusú keményfa. Előnyös, ha a fa rusztikus, öregített. Mindenképp ügyeljünk, hogy matt, maximum selyemfényű legyen. A fényes intarzia parkettától a kovácsoltvas esetén óvakodjunk (nem a karcolás, hanem az összkép miatt). Ha világos padlót akarunk, akkor úgy válasszunk jelleget, hogy a világos szín adta finomság érzetet durvítsunk, a sárgás fenyő jelleget kerüljük, fakított tölgy vagy bükk színt használjunk, hagyjuk matton, esetleg öregbítve, rusztikusan.
Falakra
Festett fal esetén előnyös az élénk meleg színek alkalmazása, illetve a felvitel felülete jellemzően egyenetlen. Több színárnyalatot foltosan hordjunk fel több rétegben. Legegyszerűbb, ha először egy világosabb árnyalattal egyenletesen befestett felületre, egy sötétebb árnyalatú újabb réteget viszünk fel, egy összegyűrt textildarabbal, szivaccsal, vagy éppen egy széles ecsettel. Egyenetlenül kenjük-maszatoljuk fel az újabb réteget. Vásárolhatunk úgynevezett effekt-lazúr falfestéket, s ha második rétegként ezt visszük fel, ez alakítja ki az egyenetlen árnyalatot.
Mediterrán, de még rusztikusabb falfelület kialakítási mód lehet, amikor a vakolat is egyenetlenül kerül fel a falra, ez lehet cuppantott vakolat, spaklival, vagy kőműves kanállal egyenetlenül felkent vakolat, feldobált-felfröcskölt, vagy akár szivaccsal odanyomkodott habarcs is. Minél egyenetlenebb, rusztikusabb a felület a festés erősségét mérsékelnünk kell a túlzások elkerülése végett. Ebben az esetben csak egy árnyalatot használjunk, illetve az ilyen erősen rusztikus felületen, helye lehet a csak fehér színnek is, hiszen az egyenetlen falfelületen az árnyékok önmaguktól hozzák létre a játékot, s nem kell a különféle színárnyalatokkal rásegíteni. Az egyenetlen falfelület mérsékelt változatának tekinthetjük a fűrészporos tapétát.
A mediterrán falakat terrakotta színű égetett kerámia lapokkal, vagy hagyományosan „bontott” kisméretű téglával, illetve e célra készített klinkertéglával burkolhatjuk. Ha a rusztikusabb lakberendezői tér elérése a cél a falakat valódi meleg színű terméskövekkel is burkolhatjuk.
Mediterrán jegy, hogy akár a ház homlokzatán, de akár a lakásbelsőben olyan faljátékot alakítunk ki, hogy foltban a vakolatlan felületet hagyunk ki – mintha leesett volna a vakolat – , s alatta a tégla, vagy a terméskő kilátszik. Ha ilyen vágyaink vannak ügyeljünk arra, hogy valóban úgy tűnjön hogy kilátszik, azaz a vakolat a külső felületen legyen, s a tégla, vagy terméskő üljön mélyebben. Ellenkező esetben nagyon giccsessé válik, ha látjuk, hogy a vakolt falra utólag ragasztottuk rá. E giccshatás az utóbbi években nagyon felerősödött, mert a piacra nagy volumenben kerültek be rusztikus mészkőlapok, s a lakosság előszeretettel „díszíti”, takarja a háza homlokzatán a vizes lábazatot, hámló vakolatot. Akár a külső falakon, akár a lakásbelsőben a sarkokat gúla formában sokan szeretettel ragasztgatják ki ezekkel a lapokkal úgy, hogy látszik a vakolt falra történő utólagos ráragasztás. Ebben a „barkács” stílusú optikai lakástunningolásban a kő ugyan gyönyörű, de a megoldás viszont iszonyatos, mert rendkívül erősen érzékelteti a mesterkéltséget, ahelyett, hogy harmonikus mediterrán hangulatot teremtene – óvakodjunk ettől a megoldástól.
Ha a giccshatás elkerülése érdekében nem tudjuk megoldani, hogy a kő a vakolatnál mélyebben helyezkedjen el, akkor az ideális megoldás az, hogy csak egy-egy falfelületet, padlótól a födémig, negatív saroktól negatív sarokig teljes egészében burkoljuk be, s így nem látszik, hogy utólag ragasztottuk rá a követ, úgy tűnhet, hogy valóban ebből a kőből épült a fal.
Ha nem oldható meg egy falfelületen, hogy a szélek negatív sarkokig fussanak, akkor fordítsuk be a burkolást a pozitív sarkon – ügyelve, hogy az élen ne látszódjon a lap vékonysága -, s folytassuk e szomszédos falszakaszon a következő negatív sarokig, vagy a pozitív sarkot zárjuk egy pillérszerűen a falsíkból, a kőburkolaton felülemelkedő más anyaggal. Ez lehet valódi mélységgel rendelkező terméskő, valódi kisméretű tégla, akár fa is, vagy egyszerűen vakoljunk rá a sarkon, hogy egy vakolt pillér jelleget kapjunk. Igyekezzünk olyan falszakaszt kiválasztani amelyen nincsenek nyílászárók, falnyílások, amelyek a fenti sarokproblémát csak fokozzák.
Használhatunk faburkolást is, de lehetőleg keményfát választva, s a padlónál ismertetett tónusokat alkalmazva. Ha mégis fenyőt választanánk, próbáljunk antikolt, vagy öregített burkolóelemet választani.
Mennyezet
Tipikus mediterrán jegy a padlástégla avagy födémtégla, melyhez szükségszerűen hozzátartozik a fa vázszerkezet. Természetesen a látszódó fagerendákra nem szükséges födémtéglát helyezni. Fedésnek – kezelt palló, deszka vagy lambéria is megfelel, sőt a gerendák közötti mennyezet lehet akár vakolt-festett is. Ebből adódóan a meglévő födém alá utólag is készíthetünk álgerendázatot, ez utóbbi hatás eléréséhez.
Ha már az álgerendáknál tartunk, tovább finomíthatjuk a képet úgy, hogy e gerendák fa helyett, egyszerűen csak gipszkartonból készülnek, sőt e gipszkarton elemeket nem szükséges a valódi gerendákhoz hasonló szabályossággal és sűrűséggel elhelyezni, hanem a gerendázás célja ebben az esetben egy nagyobb tér tagolása, jelölésértékű határvonalak kialakítása, a konyha, nappali, az étkező, a télikert és egyéb funkciójú területek határainak mennyezeten is megjelenő érzékeltetése.
Drapéria és bútor
A mediterrán jól viseli a súlyos, mintás erős színvilágú drapériákat, s ugyanakkor a nagy ablak és ajtófelületeken nagyon hangulatos az egyszerű fehér, vagy nyers színű – szellő lengette – függöny is. A színarány attól függ, hogy a környezet milyen erős színezetű, s ezt a színvilágot fokozni, vagy csillapítani akarjuk.
Bútorok tekintetében, mivel nem lehet minden kovácsoltvas, illetve a kovácsoltvas bútorok egyes alkotó részei is szükségszerűen lehetnek fából, a fa anyaga és színe tekintetében a padlónál leírtakhoz igazodjunk.
Bútorok esetén meg kell még említeni az épített bútorokat, bár ez inkább a konyhában és a fürdőszobában jelenik meg, de a nappali enteriőrben szerepet kaphat az épített bárpult, a kandalló, az ehhez épített padkák, az egybenyitott terek szintkülönbségeinek lépcsőzetei és a falfülkék. Ezek esetében természetesen mindenképp a terrakotta színvilágú hidegburkolatok preferáltak.
Fürdőszoba
Fürdőszobánk matt, rusztikus, sőt antikolt csempézésű legyen, a padlón és a falon is alkalmazzunk diagonál elrendezésű részeket, a falburkolat klasszikus vízszintes osztású legyen, s az osztásokat valódi domború vízszintes bordűrsorok képviseljék.
A padlón itt is alkalmazható a szőnyegminta, ha a fürdőszoba nagysága lehetőséget biztosít a látvány érvényesítésére – ellenkező esetben maradjunk a teljes padló diagonálban történő burkolásánál.
A diagonál elrendezési módot a falon is – mint faliszőnyeg motívumot – megjeleníthetjük. Ha, például a derékmagasságban futó bordűr alatt diagonálban rakjuk a lapot, akkor a bordűr felett hálóba, s a hálós területen képezzünk diagonál mezőket, melyeket egy vékonyabb bordűrszegéssel válasszuk el a hálós rakási módtól. A konyhához hasonlóan elszórtam egy-egy motívumos lapot rakjunk a falra. Ha rusztikusabb hatást akarunk elérni, akkor a fali szőnyegmintába rakjunk lapokból kirakható faliképet. Természetesen, ebben az utóbbi esetben a fentebb említett fali diagonál és háló ritmust fel kell, hogy cseréljük.
A tükröt ragasszuk a falra és bordűrrel szegjük körbe, hacsak a tükrünk nincs kovácsoltvas keretben, vagy tartón.
A wc-csészénk, bidénk padlón álló legyen, s előnyösebb, ha egy modern áramvonalas forma helyett, egy klasszikusabb szögletesebbet választunk.
A kádunk épített parapetre kerüljön, vagy saját lábán álljon, az akril oldallaptól tartózkodjunk.
A mosdó vagy lábonálló legyen, vagy épített mosdópultot készítsünk, melybe vagy a klasszikus módon süllyesztett mosdókagyló kerüljön, vagy a minimál által újra felfedezett módon porcelán lavórt utánozva pulton ülő legyen. Ez utóbbi esetben ügyeljünk a kiválasztásnál, nehogy egy erős high-tech, vagy minimál jellegűt válasszunk.
A fürdőszobába elhelyezhető, mint kiegészítő kovácsoltvas ülőalkalmatosság – öltözködés, beszélgetés céljából.
Ugyanakkor, ha a tér engedi egy teljes méretű kovácsoltvas, vagy rattanfonott-kovácsoltvas karosszéket is elhelyezhetünk.
Konyha
Mediterrán stílusjegy az épített konyhapult, mely csempével burkolt, tipikus konyhacsempével, ez kisebb négyzet alakú.
Ugyanilyen csempe kerül a falra is a munkafelület fölé. Ide a csempék között az egyes lapokat cseréljük konyhai életkép motívumokat tartalmazó lapokra.
Természetesen minél több lakberendezési stílusjegyet tud beazonosítani, az azt jelenti, hogy a kovácsoltvas bútora annál harmonikusabban fog illeszkedni az otthonába.
A kovácsoltvas bútorok is többféle stílusúak lehetnek
Egyrészt a vasváz anyaga különféle vastagságú lehet. Az erősebb, rusztikusabb változataik lapos vasrúdból készülnek, illetve nagyobb keresztmetszetű hengerhuzalból, köracélból. A kornak megfelelően gyakoribb a csőváz és a zártszelvény elemek alkalmazása is, mivel ezek erősebbek, de könnyebbek, mint a tömör társaik, ugyanakkor a nagy külső felület miatt jellegzetesebb látványt biztosítanak.
Ezekkel szemben a finomabb változataik, vékonyabb hengerhuzalból készülnek, s a szükséges stabilitást több szál alkalmazásával érik el. Ezeknek a kovácsoltvas bútoroknak inkább drótváz hatásuk van, s jobban elhelyezhetőek a kevés mediterrán lakberendezési stílusjegyet felmutató otthonokban is.
Másrészt fontos még a kovácsoltvas bútorok kiegészítő anyaghasználata is. Míg egy laposvasból készült karakteresebb bútordarab, inkább elviseli a sötétre pácolt keményfa kiegészítőket, mint az asztallap, az ülőfelület, háttámla, stb.
Addig a vékonyabb, drótváz jellegű kovácsoltvas bútorok esetén, ha az szék, akkor az a finomabb irányzatnak megfelelően inkább kárpitozott, míg asztalok esetén pedig modern hatásként megjelent az üveglap – ami már töri a klasszikus mediterrán stílusirányzatot, azonban kevert stílusú lakásokban, megfelelő kapcsolatot teremthet a klasszikus kovácsoltvas és az otthon többi modernebb, vagy legalábbis korszerűbb anyaghasználatú berendezési tárgyai között.
Érdemes kitérni a rattan betétes kovácsoltvas bútorokra. A rattan részletgazdagsága, s általában a világosabb színhasználata, inkább a finomabb, romantikusabb otthonokba illik. Ugyanakkor a természetes anyagjellege miatt szervesen illeszthető egy mediterrán térbe is. Gondoljunk bele, hogy a mediterrán anyaghasználat is a természetességet preferálja (hiszen népi stílus, s nem a mai modern kor kitalációja), s egy terrakotta teraszburkolattal, terméskő fallal együtt egy rattan garnitúra szépen mutat.
A rattanbetétes kovácsoltvas bútorokat úgy is felfoghatjuk (mint az üveglapos kovácsoltvas asztalt), hogy átmenetet biztosít más stílusok felé. Ha például a lakásunk világos parkettával burkolt, a falaink simák, s egyszerűen valamilyen világos krémszínűre vagy fehérre festettek, s a meglévő bútoraink is inkább juhar, vagy bükk, és mégis egy kovácsoltvas bútordarabot, vagy egy egész garnitúrát szeretnénk elhelyezni az otthonunkba, akkor válasszunk vékonyabb drótvázas tárgyat, olyat ami natúr rattan betétes, vagy ha kárpitozott akkor világos, illetve a szoba meglévő textíliáihoz illeszkedő kárpitozásút. Asztal esetén is szóba jöhet a rattandíszítés, vagy az asztallapunk legyen üveglapos, vagy egy vékony világos falap.
Forrás: