Az a stílus, ami csak is a tiszta formák és a rend révén igyekszik elérni az ember által vágyott harmóniát.
Fontosnak tartja, hogy a tér szolgálja az embert és a benne lévő szükséges használati és berendezési tárgyak a természetes szimmetriarendjét, egyensúlyát, ritmusát az ott élő emberre visszasugározza. Ezt olyan módon igyekszik elérni, hogy a mintákat vagy a formákat a térben sorozatosan megismételi, azokat sorba állítja, hogy ezzel is figyelmeztessen arra, hogy a rendezettség életünkben és magunk körül nem csak óhaj, hanem valóság is kell, hogy legyen.
Az egyszerű teret egyszerű geometriai formák ritmikus ismétlésével igyekszik barátságossá tenni, ha erre nincs lehetősége, akkor ugyanezt a színekkel teszi, amelyek szintén és véletlenül sem harsányak, zavaróak. A szerkezeteket eldugja, a függőleges és vízszintes síkok által létrehozott kubusok sorozata alkotja a tárolásra alkalmas bútorokat, míg az ülőbútorok egyszerű kocka alakúak, kiváló minőségű, de mintázat nélküli kárpitozással.
A terek dekorálása is a minimálisan szükséges dísztárgyakra korlátozódik, melyekből egy darab sohasem áll a polcon vagy lóg a falon. A minimál szabálya szerint itt is a ritmus, a kitett vagy felfüggesztett tárgyak formai ismétlése, vagy azok sorba állítása teremti meg a kívánt esztétikai élményt. A stílus minimál volta és aránylag szegényes, de annál elegánsabb színvilága megköveteli a bőséges természetes fény jelenlétét, amely egyben annak melegségét is fokozza. Térigényes stílus megköveteli a berendezési tárgyak közötti üres felületeket és azok levegős elrendezését.