Sós Gábor

1983-ban diplomáztam a Magyar Iparművészeti Főiskola Typo-Grafika tanszékén. Azóta sok cég, vállalat, esemény emblémáját, grafikai arculatát terveztem meg, számtalan reklámkampányban dolgoztam. A kreativitást tartom meghatározónak, munkáimban nem bonyolítok, egyszerűsítek. A fotógrafikák az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak a munkásságomban. Nagyobb az alkotói szabadság, mert belső inspirációból hozhatok létre műveket, a témaválasztás is szabad, míg az alkalmazott grafikában mindig megrendelésre, sok egyeztetés és kompromisszum után jön létre az eredmény.

A fotózást még az „analóg” korban kezdtem, a fekete-fehér anyagokat magam laboráltam, de hamar váltottam a digitális technikára, és bőségesen kihasználom annak lehetőségeit. Az alkotás folyamatában, a lényeges részleteket kiemelve, a lényegtelent elhagyva minimálisra redukálom a színek és tónusok számát. A nagyobb, nyugodt foltok ellenpontozzák a mozgalmasabb részeket. Ezt a technikát „digitális fotolitográfiának” nevezem. Azon az úton haladok a digitális képfeldolgozás során is, amit a számítógép megjelenése előtt a hagyományos analóg fotólaborban nyomdai filmekkel, vegyszerekkel kisérleteztem ki.

A legtöbb esetben úgy alakítom a kompozíciót, hogy egy, vagy akár több irányba is „nyitott” legyen, és így más arányú képet is létre lehet belőle hozni. Szélesebb, magasabb, négyzetes, attól függően, hogy hova kell kerülnie. A kivitelezés is korlátok nélküli, a hagyományos (hívó, fixir) fotópapírtól kezdve bármilyen digitális nyomatig. Művészvásznon vakrámára feszítve, kasírozva akár teljes ajtólapként, akasztható poszterként sínek között lógatva, vagy keretezve üveg alatt.