Miért lettem lakberendező? Mondhatnám azt, hogy gyermekkori álmomat váltottam valóra, de ez nem igaz, bár még most is szeretettel gondolok vissza annak a lakásnak az otthonosságára, amelyben felnőttem. Valójában elég sokáig nem tudtam eldönteni, hogy pontosan mivel szeretnék foglalkozni, mi az, amit nem pusztán napi rutinként élnék meg egészen a nyugdíjba vonulásig.
Amikor a harmincas éveim derekán azzal szembesültem, hogy ruhavásárláskor célirányosan bemegyek 1-2 általam kedvelt üzletbe a lehető leggyorsabban letudva a beszerzést, ellenben órákat töltök a lakberendezési és lakásfelszerelési üzletekben még akkor is, ha nem vásárolok, már sejtettem, hogy valami készülődik. Minden létező lakberendezési magazint megvásároltam, témába vágó könyveket bújtam, burkolatboltokat jártam, festékmintákat próbálgattam, és lázasan rendezgettem át, frissítgettem fel akkori otthonunkat. Aztán 2,5 évre visszaültem az iskolapadba, és minden percét élveztem.
Hát így kezdődött, és most itt vagyok, készen arra, hogy segítsek álmokat valóra váltani – testreszabott, karakteres, kényelmes, és jól működő otthonokat, irodákat, kisebb kereskedelmi egységeket létrehozni elégedett és boldog tulajdonosoknak. Hivatásként a napi rutin helyett, akár még a nyugdíjkorhatár után is!
KÉPEK
