Mindketten sikeres musicalszínészek, keresztül kasul énekeltek már Európa zenés színházaiban. Aztán a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház annyi feladattal látta el őket, hogy mégiscsak idehaza kötöttek ki. Ehhez nem mellékesen az is hozzájárult, hogy 15 hónappal ezelőtt megszületett Zsombor, akinek nyugodt otthonra volt szüksége, így a házaspár egy pest megyei településen felépített egy szép házat is.
A fiatal művészházaspár korábbi albérletei, majd belvárosi otthona több okból sem állta ki az idők próbáját. A szomszédok annyiszor jelentették fel őket a hangos éneklés miatt, hogy „bűneikből” egész kis aktacsomag lett. Másrészt nagyobb térre és természetre vágytak. Akkor kapták a „fülest”, hogy Pátyon be tudnak szállni egy építkezésbe, amelyet, mint megoldást, azonnal gyönyörűnek láttak. Ugyanis a hely vonzása mellett még szólni kell arról az „apróságról” is, hogy lassan ennek a kis településnek már önálló színháza is lehetne. Itt lakik ugyanis Barabás Kiss Zoltán, Kerekes Éva és Schnell Ádám is.
A ház belső elrendezését maguk alakíthatták ki, s mivel szinte minden falat kivetettek, a konyha, nappali, ebédlő összekapcsolásából lenyűgöző nagyságú (csaknem száz négyzetméteres) tér született. A padlófűtés miatt lehet mezítláb járni, pláne hogy télen rásegítenek egy kis természetes fűtéssel, a kandallóval.
Mialatt pergetjük vissza az építkezés eseményeit, Zsombor felébred. Sajnos azonnal nem omlik a karjaimba, sokáig kellett küzdenem a kegyeiért. Házigazdánk gyerekkel a hóna alatt áll neki a kávéfőzés komoly tudományának (olyan rutinnal teszi mindezt, hogy az az érzésem támad, gyerekkel a kezében mindenre képes). Zserbó kutyát rövid időre átvitték a szomszédhoz, hogy ne kóstoljon meg minden fotózáshoz szükséges kelléket.
Bár szombat van, Lilla a Volt egyszer egy csapat című Qebber-musical női főszerepét próbálja a Madách Színházban. A darab a katolikusok és protestánsok ellentétéről szól, illetve mindenki arra az ellentétre fordítja majd le, amelyre jobban fogékony. Szóval, amíg a mama távol van, sikerül azon is elámulni, ahogy Zsolt – ahogy az a nagykönyvben meg van írva – megebédelteti a kicsit. Zsombor pedig nyel és nyel, egészen addig, amíg jól nem lakik, utána aztán minden falat máshol landol. A végén előírásszerűen nem édes löttyöt, hanem szénsavmentes ásványvizet itat a babával.
Továbblépve a gyerektémától, észreveszek egy érdekes konyhai megoldást, a főzőszigetet. A faszenes sütögető révén idebent is lehet flekkent sütni, de akad hagyományos gáz- és a villanyfőző is, fölötte óriási üveg szagelszívóval. Közben hazaérkezik Lilla, a konyháról ő mesél. Kiderül, hogy hajóépítész ismerősük tervezte a főzőhelyiséget, mert ha valaki tisztában van azzal, hogy mi esik kézre és melyik polcnak melyik után kell következnie, hát ő az!
A színharmónia megteremtése már Lilla feladata volt: mediterrán hangulat, a rozsdabarna és a sárga kíséri végig a földszinti részt. Előbb találtak egy anyagot a kanapéhoz, majd ahhoz választották a sárga falat, a rozsdaszíneket. Mintának mindenhova magukkal vitték az új kispárnát. Egyszer megkérdezte tőlük egy eladó, hogy miért hordják magukkal a párnát? „Tetszik tudni azért, mert építettünk köré egy házat, és szeretnénk a párnát méltó környezetben viszontlátni”.
Az alsó rész tüzetes szemrevételezése után elindulunk felfelé.A gyönyörű lépcsősort alul és felül kiskapu zárja be, Zsombor mozgásterének szabályozására (bár ő nem rohangál ész nélkül). Fent három szoba és egy félkész wellnesshelyiség található. A gyerekszobában éjjelente sólámpa világít, és megtalálható benne minden, ami szem szájnak és persze Zsombornak ingere: a macis falak, a szőnyeg, a játékok megannyi szeretetről és praktikusságról árulkodnak. És ha még egy csöppet nő, akkor ámul majd el igazán azon, hogy hol is lakik ő, hiszen a kilátás a szobájából egyenesen mennyei.
Az emeleti előszoba egy részét beépített szekrények választják el, a háló mellett a dolgozó kapott helyet. Itt van a számítógép, a keverőpult s a tér, ahol az énekesek kedvükre kiereszthetik hangjukat. A falat fotók borítják, melyen szerepeikben láthatjuk a párt.
A teraszt ezúttal nem tudtuk maradéktalanul élvezni, ugyanis a felásott kert még a fű kijövetelére vár. És a jövendő fű helyére lépni tilos! A terasz végébe nemsokára felépítenek egy kemencét is, hogy igazi jó kenyeret tudjanak sütni.
Zserbó kutyáról még alig ejtettem szót, pedig a rozsdabarna ír szetter igen előkelő kennelből származik. A kutyahölgy nyolchetesen került hozzájuk, és most ünnepli másfél éves születésnapját. Leginkább kint van, de be is jöhet. Zsolt eleinte – jó gazdához illően – kint aludt vele a teraszon, de mióta odaszoktatta, Zserbónak esze ágában sincs házon belül tölteni az éjszakát. Pontosan felmérte, hogy jó dolga van neki odakint is…