A klasszikus-stílus eredete a régi történelmi korokba nyúlik, amikor létre jöttek a kézműves céhek, és a középkori urak szobáit míves bútorok, pazar kelmék és kifinomult színek töltötték be. A középkort követően is a történelmi korok szerint alakultak ki a klasszikus enteriőrök, és tükrözték az adott kor eszmeiségét a minták, színek és formák terén is. Az antik bútorok alapvetően meghatározzák a kialakított tér jellegét…
Az antik bútor maradandó, tömör, minőségi. A szoba stílusát a nagyobb darabok határozzák meg. A kisbútorok úgy vannak jelen a klasszikus térben, mint a finomságot, bájt erősítő eszközök, amelyek egyben ízlésünket, egyéniségünket, és a szoba jellegét is kifejezik.
Vigyázat, nem minden antik bútor illik egymáshoz! Ahhoz, hogy a visszatetsző hatást elkerüljük, azonosítsuk a korstílus alapján a bútorokat, és maradjunk meg lehetőleg egy alapmotívumnál. Az antik bútorokat sok esetben mai darabokkal párosítják, és az összhatás nagyon kellemes lesz, főként, ha külön ügyelünk arra, hogy a bútorhuzatok stílusukban tökéletesen illeszkedjenek a bútorok típusához. Ezek a bútorok remekül illenek a falak, és a puha kárpittal bevont bútorok meleg tónusú színéhez.
A luxus, a fényűzés hangsúlyozására a padlót egyszínű, vagy hatásos mintájú szőnyegek borítják. A klasszikus otthon szőnyegeit bármilyen padlóburkolatra ráteríthetjük. Akár padlószőnyegre is, ha az semleges színű és könnyen tisztítható. Ha van lehetőségünk igazi, antik szőnyeget beszerezni, akkor megnyugodhatunk afelől, hogy a szoba igazán meleg, meghitt alaphangulatot kap.
Természetesen a mai, modern, művészi darabok is igen jól helyettesítik antik társaikat. A jó szőnyeg ismérve az, hogy strapabíró – ezt a legszebb iráni szőnyegről éppúgy elmondhatjuk, mint a török mintás textilekről (kelimekről), vagy a régi francia szőnyegekről. Mielőtt antik szőnyeget vennénk, gondoljuk át, hogy vajon a „megfelelő bánásmódban” tudjuk-e részesíteni, mert az antik darabok akkor szépek, ha megkíméljük őket a súlyos igénybevételtől, és óvjuk az erős napfénytől. A kímélethez az is hozzátartozik, hogy időnként változtatunk a helyzetén.
A lakás összképéhez tartozik a kandalló, fa vagy márvány párkánnyal.
A lakástextilek nemes anyagból készülnek (selyem, bársony, csipke). A bútorok mellett a kelmék adják meg a klasszikus otthon karakterét. Némelyikük (mint például a mintás damaszt, vagy a régi kárpit) régmúlt eleganciát hordoz, mások (mint pld. a brokát) szigorúan saját történelmi korukat idézik. Időtlen anyagnak számít a sima vászon, a nyomott virágminta, a selyem, és a csipke. Az antik falikárpitok általában megfizethetetlenek, tehát csupán másolataikhoz juthatunk hozzá. Jó megoldás ezek helyett a festett falikárpit, amit általában freskófestő készít.
Ha ilyenek sincsenek birtokunkban, akkor is jó megoldás a hímzés, régi függöny, sálak, vagy indiai, afrikai, távol-keleti kelme, vagy szőnyeg. A falakra kerülő anyagok sima felületen érvényesülnek a legszebben, mert a mintás tapéta zűrzavarossá teheti a textil színét, mintázatát. Az ablakokat, és a párkányba illesztett párnázott ablaküléseket rojtos anyagokból készült függönyök, és drapériák díszítik. A bútorokat erőteljes színű, összetett mintájú, pompás textúrájú kelmékkel (bársony, damaszt, bőr) vonják be.