Előző számunkban az éltető energia CSI fogalmával ismerkedtünk. Részletesen taglaltuk fontosságát. Ismereteinket foglaljuk össze.
Törekszünk arra, hogy kövessük a természetet. A Jin és a Jang poláris egyensúlyát szeretnénk megvalósítani. Kedveljük amikor, a környezetünkbe tudjuk csalogatni a lehető legtöbb éltető energiát (CSI).
Száműzni kívánjuk a bomlás és rothadás energiáit (SA CSI), bár tudjuk, hogy mindig újra termelődnek.
Elődeink rájöttek arra is, hogy ha a környezetünkben a Jangot növeljük, akkor a CSI mozgása felgyorsul. Ennek, ellentéteként a Jin ritmus növelése a CSI mozgásának lassulását eredményezi. Tehát, a Jangosabb környezetben azért vagyunk éberebbek, és kreatívabbak mert a CSI mozgása felgyorsul. Amikor a Nap felemelkedik a keleti horizonton, a környezetünkben lévő CSI mennyisége megnő, tehát aktívabakká válunk. A nyugati látóhatár alá süllyedő Nap, a környezetünkben található CSI mennyiségét csökkenti, tehát lelassulunk, és megpihenünk.
A tízezer dolog (így fejezték ki az ősidők mesterei a számtalan sok, létezésben megjelenő objektumot) szüntelen mozgásban és változásban vannak környezetünkben. Két halmazba oszthatjuk be a dolgokat. Az egyikbe a „nagy ciklus idejű” a másikba a „kis ciklus idejű” objektumokat soroljuk. A Nap a „nagy ciklus idejű” dolgok, közé tartozik. Hosszú évezredek alatt lassan változik. A bútoraink többségére is jellemző, hogy állaguk lassan változik. Legalábbis ezt várjuk a vásárlás során.
Egy fűszál a „kis ciklus idejű” dolgok közé tartozik. Életciklusa gyors, sőt még napi szinten is különböző, jellegű. A növények általában rendelkeznek egy fejlődési, egy évszakhoz kapcsolódó és egy napi ritmussal.
Az ember a növényi környezetet kedveli. Evolúciós történetünk korai időszakában kitartóan ragaszkodtunk azon elképzelésünkhöz, hogy jó dolog a fán élni. Miközben igyekeztünk magunkhoz ölelni a növényt, megjegyeztük annak energiaterét. Erre, genetikailag a mai napig is emlékszünk. Az örökléstannal foglakozó kutatók jól tudják, hogy ez az élmény mélyen él bennünk, ragaszkodunk hozzá. Ebből az következik, hogy a növényi mozgások kedvező hatással vannak ránk. Jó lenne, ha otthonunk, és munkahelyünk ilyen növényi ritmusokkal vennének körül minket. A bútorok lassan változó energiatere élettelennek tűnik. A növényeink, ha tehetik kiterjeszkednek és keresik a növekedés lehetséges irányait. Ahol sok növény van egy lakásban, azt tapasztalhatjuk, hogy napközben (amikor senki sincs a lakásban) beterítik kedvenceink a lakást. Ilyenkor a lakásba először belépő személy sűrű levegővel találkozik. Megfigyelték, hogy az emberek közelébe élő növények átlagos energiatere (ha mozgás, és tevékenykedés van a környezetükben) lecsökken 20 cm-re, különben akár 3-4 m is lehet.
Elődeink is rájöttek a fenti összefüggésekre és elkezdték kutatni, hogy milyen mozgások, energetikai áramlások a jellemzők a világunkra. Hamar felismerték, hogy a rezgések lényegét kell megérteni. Öt alapvetően fontos mozgást neveztek meg. Emelkedés (Tűz), mozdulatlanság (Föld), koncentrálódás (Fém), süllyedés (Víz), terjeszkedés (Fa). Rájöttek, arra is, hogy a fent megnevezett mozgások egymást segíthetik is és korlátozhatják is. Természetese az egymást segítő, más néven építő ciklusnak is nevezett kombinációt szeretnénk megélni. Talán a mai átlag embernek a legfontosabb az egymás segítése.
Az öt mozgás kifejezhető Jin és Jang összetevők alapján is. A Tűz=Jang, Föld=Jin, Fém=Jang, Víz=Jin, Fa=Jin.
Az elmúlt hónapokban megismerkedtünk a Feng-Shui alapelveivel. Következő számainkban a gyakorlati felhasználást szeretnénk megmutatni.