Megnyílt a második RiZSA Chat Bar & Pub, melynek ezúttal két LOSZ tag lakberendezőnk tervezte meg enteriőrjeit…
Ritkán adatik meg egy lakberendezőnek, hogy munkáját ne csak megbízója családja és szűk baráti köre láthassa, hanem százak/ezrek, akár naponta is – éveken át. Egy vendéglátó hely tervezése és létrehozása pedig ezen utóbbiak közé tartozik. 2012 március 15.-re megnyílt Budapest legújabb chat bárja: a RiZSA DVÁ. Őt mutatom most be pár (amatőr) fényképpel – remélve, hogy hamarosan profi fotókkal is szolgálhatok…
Egy étterem/kávézó, vagy más vállalkozás alapon működő közösségi térnél két dolog szokott hiányozni már a belső tér tervezésének megkezdése előtt: 1. pénz, 2. idő.
A pénz:
Mint tudjuk dekorációra semmi pénz nem elég, ám a szűkre szabott költségvetés ez esetben inspirálólag hatott ránk. A megbízóink adott keretösszeggel indultak neki a projektnek, és ennek túllépése nem az enteriőr tervezők hibájából történt. Sokkal többet vitt el a gépészet és egyéb – a vendéglátó helyeknél megkövetelt – szabványoknak való megfelelés.
Az idő:
Mivel a beinvesztált pénzt mihamarabb szeretné látni a tulajdonos, ezért nincs idő sokáig polírozni egy tervet, amint lehet bele kell vágni a megvalósításba, kivitelezésbe. Ezért egyes dolgok szinte menet közben terveződtek – bár be kell valljam, az eredeti ötlet és alap-koncepció szinte maradéktalanul megvalósult. Aminek mi az enteriőr tervezői éppúgy öröltünk, mint a chat bár/presszó tulajdonosai…
A projekt:
Az első megkeresést még karácsony előtt kaptuk, ám januárra már készen áltak a vázlatok és megindulhatott a bontás (ami nagyon rá is fért az eredeti ingatlanra). A „kicsomagolás” során meglepő felfedezésekre bukkantunk. Itt, most nem a szokásos meglepetésekre gondolok a víz-, gáz-, vagy elektromos hálózat falban rejtőző részét illetőleg, hanem arra, hogy egy komplett freskót találtunk a lehámozott tapéta alatt. Sajnos terveink eddigre már készen voltak (amin a fali hangszigetelés szükségessége miatt sem lehetett már változtatni), különben lehet, hogy a Rizsa Dva mai képe máshogy nézett volna ki…
A falfreskón egy vasútállomás kézzel festett képe. Gyönyörű, részletes, élethű, és igen megkapó hangulatú munka – ami visszabújtattunk a gipszkarton álfalak mögé… (újabb csipkerózsika álomba küldve).
Mivel a RiZSA DVA március 15.-ére megnyílt, könnyen kiszámolható, hogy kb. 3 hónapunk (beleértve a karácsonyt és szilveszert is) volt összesen a tervezésre és kivitelezésre. Ez pedig – különösen vendéglátó helységnél – nem túl sok.
Sok segítséget jelentett, hogy a kivitelezést levezénylő fiatalember („az” Ádám) már jártas volt vendéglátos berkekben, így a szabványok, önkormányzati és ÁNTSZ engedélyeknek való megfelelés biztosított volt. Nekünk „csak” a belsőt, az enteriőrt kellet kitalálnunk – és megvalósítanunk – azaz azt a hangulatot, ami a javarészt egyetemisták által felkapott chat bárt „eladja” és folyamatosan megtölti emberekkel.
A kiinduláskor ramaty – és erősen avitt – állapotban levő terekről látszott, hogy értő kezekkel hozzányúlva „békakirály” szerű átváltozás várható. Ezt mutatom be az alábbi (amatőr) fotókon, bízva abban, hogy hamarosan profi fotós által készült képeink is lesznek.
A forgalmas belvárosi utcára nyíló RiZSA DVA két szintje alatt meghúzódik egy pincehelység is. Az enteriőrök kialakításánál figyelembe vettük a chat bár két alapvetően eltérő funkcióját, így jött létre a kávézó/söröző/borozó és beszélgetős rész (a földszint és a galéria), és a bulizós koncert/diszkó/meccsnéző pinceklub. Mindkettőn erősen érződik az iparias, „loftos” hatás, amit a robosztus gépészet és légtechnika csövei következtében adott volt. Ebbe álmodtunk bele egy olyan enteriőrt, ami a hagyományos (és az előző évtizedre jellemző) hazai romkocsmáktól eltérő, és megállja a helyét Budapesten éppúgy, mint Amszterdamban, Párizsban, vagy akár New York-ban is.
Az otthonosságot olcsó, ám annál „ütősebb” ötletekkel és rendegeteg filléres bútorral oldottuk meg. A lomtalanításokból, vateráról és ecseridől származó bútorokat felújítottuk, átkárpitoztuk és adtunk nekik egy újabb esélyt. Már csak egy kis idő kell, hogy újra kissé megkopjanak, és beérjenek – most még nagyon új, ám már így is nagyon barátságos és hivogató a kávéházi rész. A fő funkciót – hogy beszélgetni beülhessen ide egy ital vagy kávé mellé bárki – maximálisan teljesíti.
Nem börtön, csak úgy néz ki! A személyzeti traktus (konyha, iroda, hűtők, személyzeti mosdó) elszeparálására szolgáló ajtó. (Külön köszönet az autentikus kivitelezésért az Albert Design asztalosainak!)
Más volt a helyzet a pincében. Egy erősen lelakott, korábban bútorraktárként is funkcináló teret varázsoltunk át igazi pinceklubbá. A feladat itt is „3-in-1” szerű volt. A tulajdonosok kérésére meccs/sport közvetítések nézésére, diszkó/tánc funkciókra, és koncert teremként egyszerre alkalmasnak kellett lennie a pincének. Mindezt úgy, hogy a régi, belvárosi ház falait érintetlenül kellett hagynunk. (Na jó, csaltam: egy alapos hangszigetelést azért kapott, hiszen a fal másik oldalán a szomszédban lakások vannak.)
Különleges és egyedi fekete/fehér csíkos padló, a szines üvegszínpad (ami a zene ritmusára világít) – kényelmes, klubbos retro bútorokkal. A fekete falakon kézzel festett Michael Jackson (pop), a Blues Brothers (jazz és blues), Slash a Guns n’Roses gitárosa (rock), és a tükörre maratott táncos sziluettek (diszkó) adják meg a különböző zenei hangulathoz a vizuális aláfestést. Mindez a villódzó színes fényekben és az UV-világításban nagyon éteri, és igazán „night club”-bos.
Itt csak akkor van vége a bulinak, ha záróra van…
(Külön köszönet az óriási tükörfal kivitelezésért az András Dekor üveges/tükrös szakembereinek, és Horváth Attilának az airbrush/falfestés képekért!)
Szívdobogás, vagy csak a zene ritmusának görbéje? A lila háttér, az UV-ben világító EKG-görbe, az alu-színű fémfelszínek és a megkopott falépcsők – mintha nem is a fenti kávézóhoz tartozna mindez. „Pedig, de!” – mondaná Boborján.
A mindhárom szintet kiszolgáló mellékhelységekben is a fiatalos és merész, ám könnyen tisztantartható formák kaptak elsődleges szerepet. A fiú/lány mosdók fekete/fehér színpárosítású, ám ltérő hangulatú enteriőrt kaptak.
